2019-ben 14 olyan város volt Kínában, amelyeknek összlakossága 143 millió embert jelent és ahol az egy főre jutó GDP városonként meghaladta a 20 000 dollárt.
Sanghaj 2019-ben a legerősebb gazdasági teljesítményt nyújtotta 3,82 trillió jüannal. Az egy főre eső GDP tekintetében (amely fontos mutatója a város, illetve régió gazdasági jólétének) pedig Shenzhen az első olyan város Kínában, amelynek az egy főre eső GDP-je 2007-ben elérte a 10 000 dollárt és alig hat év alatt pedig megduplázta azt. 2013-ban már 22 112 dollár volt, 2019-ben pedig elérte a 29 498 dollárt, így a jelenlegi 14 város közül Shenzen került az első helyre.
Ma 35 olyan város található Kínában, amelynek GDP-je nagyobb, mint egy-egy ország GDP-je. Például a Peking-Tianjin megarégió GDP-je nagyobb mint Ausztrália GDP-je, a Jangce-folyó deltatorkolatának (Sanghaj, Nanjing, Hangzhou, Suzhou városok) GDP-je nagyobb mint Olaszország GDP-je, és a déli Gyöngy-folyó deltatorkolat megarégiójának GDP-je nagyobb mint Dél-Korea GDP-je.
Kína 4 globális mega- és városrégiója Peking, Sanghai, a Gyöngy-folyó deltavidéke, valamint Csengdu-Csunking várostömörülései.
Kína globális központjai
Forrás: Nasa, 2017.
Kína globális városai közül Sanghaj, Shenzen és Csengdu városok fejlődését vesszük sorra a világ 100 térképben sorozat részeként.
Sanghaj – Ázsia gazdasági központja
Sanghaj Kína legnagyobb ipari városa, a kínai gazdasági fejlődés egyik legfontosabb városa, az eurázsiai gazdasági, politikai és biztonsági együttműködési szervezet, a Shanghai Cooperation Organisation (SCO) székhelye, Ázsia kiemelt gazdasági központja. A várost úgy is emlegették, mint a Kelet Gyöngye, vagy a Kelet Párizsa.
A város már több ezer éve lakott hely, és 6341 km2 területén összesen 24,2 millió ember lakik.
A város a Jangce torkolatában fekszik, délen a Hangzhoui-öböl határolja, azonos távolságra fekszik Pekingtől és Kantontól. Sanghaj belvárosát a Huangpu folyó szeli ketté, és a városban számos folyó, csatorna, patak és tó található, a városi vízfelületek közel 700 km2-t tesznek ki. A tengerpart régen közvetlenül Sanghajnál volt, innen eredhet a neve is, amelyet úgy is lehet értelmezni, hogy "tengerre szállni", ami a város kikötői jellegére utalhat.
Forrás: Shutterstock
A kínai városoknak azonban van egy "rövid neve" is, Sanghaj nevét kínaiul a "Hù" szótaggal rövidítik. Ez az írásjel szerepel a sanghaji gépjárművek rendszámtábláin is.
A külföldiek megjelenése és letelepedése a 19. század közepén döntő változást hozott a város fejlődésében. Az első ópiumháborút lezáró, 1842-ben megkötött nankingi szerződés értelmében öt kínai kikötővárost kellet megnyitni a külföldi kereskedők előtt, köztük az egyik Sanghaj volt. Az üzleti lehetőségek reményében először a britek, majd a franciák és az amerikaiak létesítettek koncessziós területeket a városban.
A külföldiek lakta negyedekben az utcákat 1865-től gázlámpák világították meg, a lakásokban 1881-től volt telefon, 1882-től villanyvilágítás, 1883-tól pedig vezetékes víz.
Az első automobil 1901-ben jelent meg a város utcáin, az autó tulajdonosát, bizonyos Leinz urat magyarként tartják számon a kínai történelemkönyvek.
A város igazi virágkora 1927-ben kezdődött, amikor önkormányzati rangot kapott.
A 30-as évek elejére Sanghaj az ázsiai-csendes-óceániai régió kereskedelmi és pénzügyi központja lett, egy pezsgő életű kozmopolita város.
Sanghaj gazdasága, ipara mindig fejlett volt. 1990 után a Huangpu folyótól keletre eső területen (Pudong) szinte a semmiből új városrész nőtt ki, itt épültek fel a ma már emblematikusnak számító felhőkarcolók, majd 1991-ben megalakult a Sanghaji Különleges Gazdasági Övezet. Az utóbbi két évtizedben a világ leggyorsabban fejlődő városai közé tartozik.
Sanghaj a kínai gazdasági fejlődés egyik vezető városa, globális pénzügyi és innovációs központja, és a nemzeti kereskedelmi és közlekedési központja egyben.
Forrás: Shutterstock
Itt található a világ legforgalmasabb kikötője, a Port of Shanghai, amely mélytengeri és folyami kikötő is, 2018-ban 42 millió TEU forgalom haladt keresztül rajta, mellette 406 hajóval 2.75 millió utas is érkezett ide a tengeren keresztül. Sanghaj mélytengeri kikötője 2005-ben épült, 2010-ben Szingapúrt megelőzve ez lett a világ legforgalmasabb konténer terminálja.
Sanghaj globális pénzügyi központ, a 2019-es Global Financial Centres Index rangsorában világszinten az ötödik, Ázsiában pedig a harmadik helyen állt Szingapúr és Hongkong után. A Sanghaji Tőzsde piaci kapitalizációja 2019-ben 4000 milliárd dollár felett volt, ezzel Kínában a legnagyobb, globálisan pedig a negyedik legnagyobb tőzsde volt. 2017-ben a városban 1491 pénzügyi intézet működött, ezek közül 250 külföldi tőkével.
2013-ban Sanghajban nyílt meg az első kísérleti szabadkereskedelmi övezet, ahol számos reformot vezettek be a külföldi befektetések ösztönzésére. Azóta a zóna előkelő helyen áll a vállalkozásbarát környezetet, konnektivitást, gazdasági lehetőségeket, humán tőkét és életstílust értékelő rangsorolásokban.
Ez Kína második legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, 240 km2-ren terül el.
Sanghaj Kína egyik ipari központja is, ahol a nagyobb szakértelmet kívánó nehézipar is jelentős. Számos kiemelt területe van a városnak, ahol ösztönzik az ipar fejlesztését, például a Shanghai Hongqiao Economic and Technological Development Zone, a Jinqiao Export Economic Processing Zone, a Minhang Economic and Technological Development Zone és a Shanghai Caohejing High-Tech Development Zone, valamint jelentős forrásokat allokálnak innovációra és kutatás-fejlesztésre is.
Az autógyártás is jelentős, a SAIC Motor (Shanghai Automotive Industry Corporation) Kína három legnagyobb autógyártója közé tartozik. Az állami tulajdonú cégnek vegyesvállalatai vannak a General Motors-szal és a Volkswagennel, 2017-ben közel hétmillió jármű gördült le a gyártósorairól.
Sanghaj Kína egyik felsőoktatási központja
2018-ban a városban 64 egyetem és főiskola, 913 középiskola, 721 általános iskola és 30 speciális iskola működött.
Kína legrangosabb egyetemei között van az 1905-ben alapított Fudan Egyetem. Az "Yvy League" tagja, ezek az egyetemek kapják a legtöbb kutatási támogatást és produkálják a legtöbb akadémiai publikációt. A 2020-as QS Global University Rankings listáján a Fudan a harmadik legrangosabb egyetem Kínában és a 40. a világon. A Fuddan Egyetem 2018-ban a Magyar Nemzeti Bankkal kötött megállapodás alapján Campust épít Budapesten is.
Egyedülálló építészeti örökség és kulturális iparágak
Sanghaj építészeti arculatát az 1920-30-as évek stílusa és az 1990 után kezdődött fejlesztések határozzák meg. Első virágkora alatt a városban épült a legtöbb Art Deco épület a világon, ezek tervezésében és kivitelezésében magyar építészek is jeleskedtek.
Egyikük volt Hudec László, nevéhez fűződik az 1934-ben átadott Park Hotel, amely 22 emeletével és 83 méteres magasságával 1983-ig nem csak a város, de egész Ázsia legmagasabb épülete volt.
A másik kiemelkedő magyar építész Gonda Károly volt, aki olyan jelentős, máig fennmaradt épületeket tervezett mint például a Capitol és Cathay filszínházak, Bank of East Asia és Bank of Communication.
A Huangpu folyó nyugati partján húzódó sétány, a Bund épületei az 1920-as évek elejétől épültek, a neoklasszicistától az art decoig a kor sokfajta építészeti stílusa felfedezhető itt. A túlparti felhőkarcolók megépülése előtt a Bund jelentette a tipikus sanghaji látképet.
Sanghaj 1990-ben kezdődött fejlesztésének leglátványosabb példája a Pudong, a Huangpu folyótól keletre eső területek beépítése. A 20. század közepén a Huangpu-folyó keleti partján fekvő Pudong kerület még a város legszegényebb negyede volt.
Amióta a sanghaji kormány 1990-ben a kerületet különleges gazdasági övezetté nyilvánította, a világ egyik legnagyobb építési területévé vált.
Pudong kerületet jelenleg Sanghaj gazdasági központjaként tartják számon, hatalmas felhőkarcolóiba Kína és a világ legnagyobb cégei helyezték el székhelyüket.
A legmagasabb és legújabb épülete a 2015-ben épült, 632 méteres Shanghai Tower, ezt követi a 492 méter magas Shanghai World Financial Center és a 421 méteres Jinmao Tower. A Shanghai Tower a világ második legmagasabb épülete a dubaji Burj Khalifát követően, valamint az épületben található a világ leggyorsabb liftje.
Forrás: Shutterstock
Nemzetközi kulturális főváros
A jövőben Sanghaj célja, hogy nemzetközi kulturális fővárossá és a kulturális cserék központjává is váljon. A kreatív ipar fejlesztése prioritás volt, több tucat kreatív klaszter született meg az elmúlt években. A kultúra Sanghaj gazdasági növekedésének fontos hajtóerejeként tekintik a város versenyképességének erősítésére.
A 2010-es sanghaji kiállítást a város kulturális fejlődése felé vezető jelentős lépésnek tekintik. Az Expo részeként nagy mennyiségű kulturális infrastruktúrát hoztak létre, beleértve a Sanghaji Művészeti Múzeumot (az egykori kínai pavilonban), a "Művészeti Erőművet", a Világkiállítás Múzeumot, valamint a Kultúra teret.
A művészeti negyedek fejlesztése a város kulturális stratégiájának fontos része volt. Az M50 kutlurális negyed spontán módon kezdődött: a művészek megkezdték a stúdiók megnyitását ebben az egykori ipari negyedben, és 2005-ben hivatalosan is "Kreatív Parknak" nevezték el. A kormány még nagyobb művészeti negyedet indított 2008-ban Nyugat-Bundban. 2014-ben pedig Sanghaj kísérleti programot indított utcakultúrájának fejlesztésére, az európai és amerikai példák alapján.
A világ első mágnesvasútja
A metróhálózat 16 vonalból áll 414 állomással, több, mint 700 kilométeres hosszával a világ élvonalában van. Sanghajban működik a világ első mágnesvasútja. A német Transrapid cég fejlesztésében megvalósult vonalat 2004. január 1-én adták át a forgalomnak.
A Pudong Nemzetközi Repülőtér és a pudongi külváros közötti 30 kilométeres távot 430 km/órás sebességgel alig nyolc perc alatt teszi meg.Sanghajnak két nemzetközi repülőtere van, Pudong és Hongqiao. Az utóbbiról főleg belföldi és rövidebb távú nemzetközi járatok indulnak. A Pudongon 2018-ban 74 millió utas fordult meg, ezzel a világ kilencedik legforgalmasabb reptere volt, míg ugyanebben az évben a Hongqiao 43 milliós utasforgalmat bonyolított.
Rochard C. Levin, a Yale Egyetem korábbi rektora így méltatta Kína teljesítményét: alig egy évtized alatt megteremtették a világ legnagyobb felsőoktatási szektorát, megalkoktva a "Borostyánliga" (Yvy League, a legjobb amerikai egyetemek) kínai verzióját. Eközben a világ Kína gazdaságának szárnyalásáról szól. Kína maga mögé utasította a világ többi részét, és leiskolázta a Nyugatot.
Sanghaj pedig a legjobb példa erre.
A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.
