Kína így hódítja meg Hollywoodot

Amikor a Looper című időutazós filmben a főhős Párizsban akar letelepedni, egy férfi a jövőből inkább lebeszéli róla. Mint kiderül, aki igazán jól akar élni, annak Kínába kell mennie. Ma már ez az általános: ha a nagyvásznon szóba kerül a világ legnépesebb országa, csak csupa jót hallani róla.

A kínai szereplők és a kormányzati szervek rendre a jófiú szerepét kapják. Mint például a Mentőexpedíció (The Martian) című sci-fiben, ahol a kínai űrügynökség segít megmenteni a bajba jutott Matt Damont.

Nem véletlen, hogy a hollywoodi álomgyárban már hosszú ideje nem készült olyan film, ami rossz színben tüntette volna fel a pekingi vezetést. A világ legnépesebb országa ugyanis időközben rákapott a mozizásra. Odaát naponta átlagosan tíz új filmet adnak át.

A jegypénztáraiknál pedig tavaly összesen 8,8 milliárd dollárt (vagyis mintegy 2500 milliárd forintot) költött el a lakosság. Jó esély van rá, hogy pár év múlva megelőzve az USA-t az ővék lesz a legnagyobb mozis piac. Nem véletlen, hogy az amerikai stúdiók igyekeznek jóban lenni Kínával.

A tavaly decemberben debütált új Transformers film, az Űrdongó például a kínai bevételek nélkül nem is vált volna nyereségessé.

Peking és Hollywood barátságának azonban ára van. A mostani felállás buktatóira jól rávilágít egy 2012-es eset: ebben az évben Vörös hajnal (Red Dawn) címmel készült egy film, amelyben a kínai hadsereg lerohan egy amerikai várost. A forgatókönyv kiszivárgása után a Kommunista Párt tajtékzott. A filmet gyártó MGM végül a premier előtt 1 millió dollárból digitálisan lecserélte a felbukkanó zászlókat. A mozikba került kópiákon az USA-t már az észak-koreai sereg szállta meg.

Hollywood tanult a leckéből: ma már eszükbe se jutna olyan filmet forgatni, ahol a kínaiak a gonoszok. Sőt, az is elképzelhetetlen, hogy például Tibet megszállásáról nagyszabású hollywoodi mozi készüljön.

Eleve aki kimeri ejteni Tibet vagy a Dalai Láma nevét, az akár tiltólistára is kerülhet. A neves színész Richard Gere úgy nyilatkozott, hogy a karrierjét pont a Lámával kötött barátsága torpedózta meg.

De Kína azt se szereti, ha sebezhetőnek tűnik. A Pixel című vígjátékban a földönkívüliek eredetileg belelőttek volna a Nagy Falba, de a stúdióvezérek féltek tőle, hogy ezzel felbosszantják a kommunista vezetést. Ezért az UFO-k inkább az indiai Tádzs Mahalra csaptak le. A „Z Világháború” (World War Z) könyv verziójában pedig hiába indul Kínából a gyilkos vírus, a Brad Pittel forgatott adaptációban a veszélyes kór már Oroszországból ered.

Hollywood azért is kezdte el cenzúrázni a filmjeit, mert a kínai piacra nem egyszerü bekerülni.

Évente csak 34 nemzetközi filmet mutatnak be Kínában. Ezt a limitet tavaly év végén héttel, 41-re emelték. Minden külföldi filmet először jóvá kell hagyjon a Párt. Nem csak az ország elleni vagy a tibet függetlenségét hirdető kiszólásokat veszik rossz néven. Túl sok látványos erőszak és szex sem lehet az import filmekben. A megfelelés nem egyszerű, mert nincsenek egyértelmű szabályok.

Tavaly a Micimackó film azért nem ment át a cenzori hivatal szűrőjén, mert a plüss medvebocs hasonlít a kínai elnökre Hszi Csin-Pingre. Annyira féltek a gúnyolódástól, hogy a filmet inkább eltiltották a kínai közönségtől.

Aki végül bejut Kínába annak is a helyi kormányzattal kell osztoznia a bevételen, méghozzá nem is akármilyen arányban. Míg más országokban a forgalom 50 százaléka a stúdiókhoz vándorol, addig Kínában csak a forgalom 25 százalékát kapják meg az eredeti gyártók.

A 2012-es nyitás előtt még ennél is rosszabb volt a helyzet: akkor az amerikaiak csak 12 százalékot vihettek haza. Hollywood régóta szeretne nagyobb jussot kialkudni, de most a kereskedelmi háború kellős közepén nehéz tárgyalóasztalhoz ülni. A Dél-Kaliforniai Egyetem professzora, Stanley Rosen szerint Kína a Trump-érában aligha fog Hollywoodnak kedvezni.

Viszont van egy kiskapu a rendszerben: ugyan jelenleg Kínába évente csak 41 nemzetközi film juthat be, ám a korlátozás nem vonatkozik a koprodukciókra.

Aki hajlandó a gyártásnál összeállni egy kínai filmes céggel az gond nélkül megkapja a zöld lámpát. Ilyen közös munkában készült például a 2017-es King Kong film vagy Tom Cruise főszereplésével leforgatott tavalyi új Mission Impossible.

A sok együttműködésnek hála Kína egyre jobban beágyazodik Hollywoodba. Az olyan cégek, mint az Tencent vagy az Alibaba Pictures több világsikerű film készítésében is részt vettek már. Előbbi például az idén debütáló új Terminátor epizód egyik gyártója.

Ám Amerikában a legjobban a Wanda-csoport tudta megvetni a lábát. Ők még 2016-ban 3,5 milliárd dollárért vásárolták fel az egyik hollywoodi stúdiót a Legendary Entertainment-et. Bár az üzlet először nehezen akart beindulni ma már jól fut a szekerük. Idén a Warner Bros.-szal együtt tető alá hozott Pokémon filmjük 150 millió dolláros készítési költségek mellett 421 milliót hozott a pénztáraknál.