Kína válsága véget vetett az európai luxusszektor szárnyalásának
ElemzésekEurópában éveken át a luxusmárkák szektora volt a vezető iparág a részvénypiacon, különösen a Párizsi tőzsdén. A Louis Vuitton főtulajdonosa közel fél évig még a világ leggazdagabb embere is volt. Kína vásárlóerejének hanyatlása azonban mindezt megváltoztatta.
Az európai cégek, melyek márkás ruházat, táskák, ékszerek és kozmetikumok gyártásával és eladásával foglalkoznak, az utóbbi évben majnem olyan jelentősek lettek, mint Amerikában az óriás technológiai cégek, melyek a tőzsdei árfolyamok szűnni nem akaró emelkedését vezették.
Párizs volt a nyertes
A legtöbb ilyen cég a párizsi tőzsdén forog, így a francia CAC-40 index különösen jól szerepelt, Párizs lett Európa vezető részvénypiaca. A legnagyobb európai cég a Louis Vuitton lett, annak közel 50 százalékosa tulajdonosa, Bernard Arnault pedig Elon Musktól közel évre átvette a világ leggazdagabb embere címet.
A kínai kereslet tündöklése és bukása
A szektor növekedését elsősorban a hatalmas kínai kereslet vezette: amíg jól mentek a dolgok a hatalmas ázsiai országban, az emberek szívesen költekeztek, és előszeretettel vásárolták az európai luxuscégek termékeit. Vásárlóerejük azonban hirtelen alábbhagyott, amint érzékelhetővé vált, hogy a kínai ingatlanpiac összeomlott, a válság végigfut a gazdaságon: sok állás megszűnik, a megmaradókban pedig sokszor bárcsökkenés zajlik.
A joggal megijedt kínaiak visszafogták a költekezést, óvatosak lettek, felkészülve, hogy további neházségek jöhetnek, ezért kénytelenek tartalékot képezni. Akinek pedig csökkent a jövedelme, érthető módon először a nem létszükségleti cikkek vásárlását fogták vissza.
A veszteség mértéke
A cégek a Goldman Sachs szerint összesen nagyjából 250 milliárd dollárt veszítettek értékükből a márciusi csúcs óta, ami európai viszonylatban igen jelentős összeg a tőzsdéken. A brit Burberry Group értéke már tavaly 70 százalékkal zuhant, így ki is került az FTSE 100 indexből.
A Gucci márka tulajdonosa, a Kering SA, valamint a Hugo Boss AG több mint értékük felét veszítették el. A legnagyobb cég, a Louis Vuitton Moet Hennessy, amely szinte vállán vitte a francia tőzsdeindexet, a második helyre szorult vissza Európában, megelőzte a dán Nord Nordisk. Fő tulajdonosa, Bernard Arnault az év elején még a világ leggazdagabb embere volt, ma már csak a negyedik helyen van a Forbes listája szerint, de bármikor megelőzheti őt Mark Zuckerberg is.
A Bloomberg szerint a Louis Vuitton prémium ékszermárkája, a Tiffany & Co felére csökkenti sanghaji üzletét, miközben Hong Kong luxus plázái, melyekbe korábban özönlöttek a gazdag kínaiak, most szinte üresek. Még a svájci óragyártók is megérezték a visszaesést, olyannyira, hogy állami segítséget próbálnak elérni hanyatló exportjuk miatt.
Ciklikus szektor
A szektor alapvetően ciklikus, így a jobb időszakokat, melyeket nagy kereslet jellemezh és a cégek könnyedén emelhetnek árat, több éves visszaesések követnek. A kínai kereslet korábbi felfutása, majd mostani visszaesése azonban megnövelte ezt a hatást: a felfutás különösen erős volt, a visszaesés pedig most nagyon gyors.
