Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Kínai befektetések: jogosak-e az európai aggodalmak?

Elemzések2018. szept. 28.Növekedés.hu

Az 1980-as és ’90-es években a kínai gazdaság jelentősen megerősödött, a kínai kormány által 1999-ben meghirdetett „Go global” (走出去) stratégia az előző évtized végén megkezdődött gazdasági nyitás újabb lépéseként külföldi befektetésekre kezdte ösztönözni a kínai vállalatokat. Európa iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Az Európai Unióban a fő befektetési célpontok a nyugati tagállamok, a keleti részbe érkező kínai tőke ezek mellett egyelőre eltörpül, jó részükben a 2000-2017 közötti kínai befektetések összege nem érte el az egy milliárd eurót.

A befektetések mértéke az utóbbi években látványosan megnőtt, 2014 és 2017 között közel kétszer annyi kínai tőke áramlott az Európai Unióba, mint az előző 14 évben összesen. - olvasható Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet honlapján, Miklós Katalin elemzésében.

Az EU vezetése és egyes országok részéről aggodalmak merültek fel, hogy kínaiak vásárolnak fel stratégiai infrastruktúrákat, csúcstechnológiai know-how-val rendelkező vállalatokat, ezért a külföldi befektetők szigorúbb átvilágítását, uniós szintű szabályozást követelnek.
"Ha egy külföldi állami tulajdonú vállalat meg akar vásárolni egy európai kikötőt, az energiaellátó rendszerünk egy részét vagy egy védelmi technológiai céget, az csak áttekinthetően, szigorú vizsgálat és vita után történhet meg. Politikai felelősség, hogy tudjuk, mi történik a saját udvarunkban, hogy megvédhessük kollektív biztonságunkat, ha szükség van rá. "
- jelentette ki Jean-Claude Juncker. 
 
Azonban a kínai befektetések aránya még mindig alacsony szintű az EU-ba érkező teljes külföldi befektetésekhez mérten.
 
 
A külföldi közvetlen befektetések hozzájárulnak a növekedéshez, új munkahelyek teremtéséhez. Kína meghatározó tényező lesz a külföldi beruházások piacán a következő években is.
Az Európai Uniónak is érdeke, hogy mindenki számára megnyugtató szabályozást hozzon a külföldi befektetések átvilágításának rendezésére, hiszen a harmadik országokból, köztük Kínából érkező friss tőke fontos eszköze a gazdaság fejlődésének.
 
Borosnyay-Miklós Katalin