Kiszámolták, mennyibe kerül, ha betegek vagyunk

A versenyképesség erősítésének egyik kulcskérdése az általános egészségi állapot javítása. Ha csak egy évvel nő a várható élettartam, akár 3-6 százalékkal is nőhet a GDP – derült ki Asztalos Péter jegybanki szakértő előadásából, amely a Magyar Közgazdasági Társaság és a Magyar Államkincstár közös konferenciáján hangzott el.

Az emberek egészségi állapota a gazdaságban rendelkezésre álló munkaerő mennyiségére és minőségére is hatással van, ezért felül kell vizsgálni az egészségnek a gazdaságban betöltött szerepéről kialakult nézeteket - mondta Asztalos Péter. Mint hozzátette, fontos lenne tudatosítani a nem ágazati szereplőkkel is az egészségügy önmagán túlmutató gazdasági jelentőségét.

Hogy mekkora jelentősége van az egészségügynek, azt jól mutatja, hogy az elmúlt években a magyar kormány többet költött (2017-ben 1720 milliárd forintot) az egészségügyre, mint például oktatásra, honvédelemre, szociális védelemre, kultúrára vagy környezetvédelemre.

A statisztikai adatok alapján a háztartások is jövedelmük jelentős részét költik az egészségükre, 2016-ban az egy főre jutó havi magánegészségügyi kiadás hétezer forint körül mozgott. Az egészségügyi kiadások összege – beleértve az állami és a magánköltéseket is – elérte a 2460 milliárd forintot 2016-ban, ami régiós szinten nem mondható alacsonynak.

A magyar lakosság egészségi állapotának tartós és jelentős javulása fontos gazdasági kérdés is, amire példákat is hozott Asztalos Péter.

2016-ban minden nap százezer ember esett ki a munkából egészségügyi okok miatt, miközben 2013-ban ez a szám még 80 ezer alatt volt. Ez az érték azóta folyamatosan emelkedett, ami részben a foglalkoztatottság növekedésének következménye.

Ezzel párhuzamosan a munkáltatók és a társadalombiztosítás által kifizetett táppénz összege is 140 milliárd forintra emelkedett három évvel ezelőtt. Ráadásul az inaktívak közül minden nyolcadik ember egészségügyi okok miatt van távol a munkaerőpiactól. Ez az Európai Unióban is jelentős probléma: egyes becslések szerint az alkalmazottak tíz százaléka egészségügyi okok miatt vesztette el a munkáját.

A 70 év alatti korosztályokban a megelőzhető okokból történő halálozás mértéke a potenciálisan elvesztett életévek számát is megmutatja, amelyben hazánk – a javuló trend ellenére – továbbra is elmarad a régiós és uniós országok átlagától.

A munkaképességet csökkentő betegségek között a leggyakoribb a hát- illetve a nyakfájás, de jelentős mértékű a cukorbetegség, a fejfájás, valamint a depresszió okozta munkakiesés is.

A vonatkozó kutatások alapján

amennyiben egy évvel nőne a várható élettartam, a GDP akár 3-6 százalékkal is emelkedhetne.

A magyar lakosság egészségügyi állapotának elérhető mértékű javulása révén a rendelkezésre álló munkaerő körülbelül 1 százalékkal növekedhetne. Ennek alapfeltétele, hogy a megelőzhető halálozás szintje a visegrádi hármak – Csehország, Lengyelország, Szlovákia – szintjére essen vissza, az egészségügyi problémák miatt munkaképtelenné váló emberek száma tízezerrel csökkenjen és a betegségek miatt elvesztegetett munkanapok száma pedig a 2013-as szintre csökkenjen.

A munkaerő minőségének javítása szintén hozzájárul a növekedéshez. Magyarországon ma még mindig magas, 23 százalékos a magas vérnyomással küzdők aránya, miközben a visegrádi hármak esetében átlagosan csak 16 százalék. Ha ezen a téren is javulást sikerülne elérni és a régiós átlaghoz felzárkóznánk, akkor 0,3 százalékponttal emelkedhetne a termelékenység mértéke a gazdaságban.

A betegségek egyébként jelentősen csökkentik a termelékenységet: a magas vérnyomás 36, a depresszió 72, a foglalkozási eredetű, izom- és csontrendszeri rendellenességek pedig 30-120 perc kiesést jelenthetnek naponta.

A szakértő szerint ideje lenne tudatosítani, hogy a jobb egészségi állapot is hozzájárul a versenyképességhez. Az egészségügy tehát a versenyképesség erősítésének egyik kulcseleme, a cél pedig nem lehet más, mint az egészségi állapot javítása mind az egyéni, mind pedig a gazdasági előnyök érdekében.