2024 elején a Világgazdasági Fórum megkérdezte a résztvevőit, hogy milyen kockázatokat látnak a világban. Nem meglepő módon, a legjelentősebbnek a rövidtávon nagy hatást gyakorló kockázatokat látták.

A lista középén található egy államadóssági vészhelyzetnek elnevezett kockázati kategória is. Ez tág értelmezésre ad okot, ami nagyban függ az adott ország társadalmi és gazdasági rendszereitől, mert nagyon különböző szinteknél szólal meg a vészcsengő. Japánban 200 százalékos államadósságnál sem ezt tekintik a fő problémának. Kisebb, nyitottabb gazdaságok esetében, mint például Írország vagy Belgium, már jóval korábbi szinteken megszólalt a vészcsengő, és az államadósság enyhítését szolgáló intézkedések léptek életbe.

Magyarország kamatkiadása kimagaslik az EU-s országok közül

A tavalyi évben dinamikus adósságcsökkentés ment végbe és Magyarországnak 0,6 százalékot sikerült faragnia a GDP-arányos államadósságából. Igaz, hogy voltak olyan tagállamok, akik lényegesen dinamikusabb adósságcsökkentést értek el, ugyanakkor tavaly 10 uniós tagállamban nőtt a GDP-arányos államadósság. Jelenleg 13 olyan országa van az EU-nak, ami nem teljesíti az adósságszabályt, és majdnem ennyi azoknak a tagállamoknak a száma is, akik a deficitkritériumot sem teljesítik.

A rendszerváltáskor Magyarország egy elég magas államadóssággal kezdett neki az új gazdasági rend építésének. Kiemelkedő, hogy relatív hosszú időn keresztül a kamatkiadásunk az 1.000-1.500 milliárdos sávban tudott maradni, miközben ez a GDP arányában jelentősen csökkent. Mert 1997-ben ez a kamatkiadás GDP-arányosan a 10 százalékot közelített, azonban a 2010-es évek végére már két százalékra csökkent.

-elemezte Magyarország kamatkiadását Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke.

Ehhez a GDP erőteljes növekedése mellett az is kellett, hogy 2010-es években bekövetkezett egy olyan időszak, amire a gazdaságtörténelemben még nem volt precedens, hogy gyakorlatilag nulla közeli kamatok jellemezték a teljes fejlett világgazdaságot.

A 2010-es évek alacsony kamatkörnyezete Magyarországot és a régiós versenytársainkat is segítette. Azonban az elszálló infláció és annak letöréséhez kényszerűen az újra kétszámjegyűre emelt kamatok a forintadósság terhét újra magas szintre növelték. Ez a folyamat jellemezte a 2023 évet is, és 2024-ben várhatóan GDP-arányosan még növekedni fog ez a teher és csupán a jövő évre várható a mérséklődés.

1,4 százalékos GDP-arányos kamatkiadás alatt olyan országok találhatóak, ahol nem haladja meg az 50 százalékot az államadósság, vagy ha meghaladja, akkor már bevezetésre került az euró.

Kevés országnak haladja meg a kamatkiadása a 2,5 százalékot, nekik vagy 130 százalék felett van az államadósságuk (Olaszország és Görögország), vagy nem használnak eurót (Magyarország).

A tavalyi és az idei évben is Magyaroroszág fizeti GDP-arányosan a legnagyobb kamatkiadást az EU-ban, 4,7 százalékkal.

Hogyan növelhetjük a versenyképességünket?

Ahhoz, hogy tartósan 4 százalék felett alakuljon a GDP bővülése, az egyensúlyok helyreállítása mellett átfogó versenyképességi reformokra is szükség van, amelyek megkönnyítik a termelékenységen alapuló intenzív gazdasági modellre való átállást. Az előző évtized legfontosabb gazdasági tényezői mennyiségben csak mérsékelten növelhetők tovább, így azok minőségét kell javítani a felzárkózás folytatásához.

-idézte a Költségvetési Tanács hároméves kitekintését Horváth Gábor.

Tehát ahhoz, hogy folytatódjon az elmúlt évtized fenntartható felzárkózása és utolérjük az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét, az egyensúlyok mielőbbi helyreállítására és teljes versenyképességi fordulatra van szükség.

Ehhez elengedhetetlen az elegendő számú és képzett munkaerő, a vállalatok innovációs, digitalizációs és exportpiaci képességeinek erősítése, a finanszírozási források egyszerű és gyors hozzáférése, az állami bürokratikus terhek további csökkentése, valamint az energiahatékony és zöld gazdaság megteremtése.

-elevenítette fel a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi jelentését Horváth Gábor.

Az államadósságról és versenyképességről szóló teljes előadást az alábbi linken tekintheti meg.