"Téves elmélet, hogy az infláció segíti az államadósság csökkentését"

Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank (MNB) főközgazdásza hangsúlyozta: az infláció letörése a gazdasági növekedés és a költségvetési egyensúly helyreállításának kulcsa. Az a tétel, hogy az infláció segít elinflálni az államadósságot téves - a szakember szerint, ez máshol sem szokott sikerülni. A költségvetési hiány az MNB inflációs jelentésében megjelölt mértékű lett, pont ennyivel emelte meg a kormány az idei hiányt.

A hazai infláció a legmagasabb Európában, ezért nem szabad túl hamar győzelmet hirdetni a letörése felett, óvatosnak kell lenni, hisz egy ilyen folyamat könnyen fellángolhat újra, amíg fenntarthatóan nem sikerül tőle megszabadulni.

Ami fontos még, hogy nem az év/éves havonta megjelenő inflációs adat a döntő, mert azt a bázishatások torzítják, hanem a havi összehasonlítás: ennek alapján most 4 százalék körül van az infláció, ami már megegyezik a régiós szinttel, kedvező, de még a jegybanki cél fölött van.

A reálkereset alakulása döntő a fogyasztás szempontjából, várhatóan év végére, jövő év elejére ez már realizálódhat. Az idei nulla körüli gazdasági növekedés, ez jövőre más 2,5-3 százalék lehet.

A foglalkoztatottak számában nincs változás, sőt, az üres álláshelyek száma nő: ez mindenképpen kedvező a egy recessziós időszakban, nem kell félni a munkanélküliség veszélyétől. Sok cég úgymond tartalékolja is a munkaerőt a szűkös kínálat miatt, ez viszont kisimítja a foglalkoztatottságot, a munkavállalók helyzete stabilabb.

Ami a költségvetést illeti: az ÁFA nagyjából 900 milliárd forinttal maradhat el a tervezettől, az egyéb adóknál ez 500 milliárd lehet. Az infláció a kiadást is megdobja, különösen a lakossági inflációkötvény által, ezek idén 560 milliárdos kiadásnövelést okoznak. A kamatkiadásokat az adók és járulékok arányában is érdemes vizsgálni, hisz a hitelminősítők is megteszik ezt: az adat 6-ról 11 százalékra növekedett.

Pozitív folyamat a költségvetésben, hogy míg tavaly az energiaárak emelkedése miatt megugrott az energiatámogatások összege a költségvetésben, idén ez már csökken, jövőre pedig újabb lényeges csökkenés várható az energiaárak visszaesése miatt.

Pulay Gyula Zoltán, az Állami Számvevőszék vezető közgazdásza kiemelte: 2022 második negyedévéig a háztartások jövedelme gyorsabban nőtt, mint a fogyasztás, így a megtakarítás is nőtt.

Általában is van egy olyan tendencia, hogy a második negyedév mindig erősebb megtakarítást hoz. A tavalyi harmadik negyedévben megfordult a trend: megkezdődött a megtakarítások felélése, ami a hatalmas infláció tükrében teljesen érthető.

A fogyasztás inflációs nominális megugrása növeli az áfa bevételeket, ugyanakkor a reálfogyasztás csökkent: az infláció kifosztotta a háztartásokat, így most nem tudnak fogyasztani, és ezért máris visszaesnek az áfabevételek a várthoz képest.

A reálbércsökkenés miatt a háztartások már nem tudnak költeni, így a korábbi inflációs bevétel az áfában most visszájára fordul, így ezzel értelemszerűen a költségvetés is kevésbé számolhat. Összesítve: a magas infláció nem tesz jót az áfa bevételeknek.

Cserháti Ilona, a Corvinus Egyetem docense kiemelte: ami az Európai Uniós fejlettségünket illeti: 2019-ben az uniós átlag 73 százalékán álltunk az egy főre jutó GDP értékben, tavaly ez az arány 77 százalék volt.

Ez kedvező, ugyanakkor a sorrend nem változott, mert gyakorlatilag ugyanannyian vannak mögöttünk. Az infláció ezzel szemben jóval magasabb lett, mint bármely tagállamban, ám vélhetően jövőre visszakerül a átlagos szintre.

Az országkockázatról szólva elhangzott: a három nagy hitelminősítőnél a befektetési kategória alján vagyunk, így el kell kerülni a leminősítéseket.

Az államháztartási hiányunk a GDP arányában a legmagasabbak közt volt az Unióban az első félévben, a GDP arányos adóssággal viszont sokkal jobb a helyzet. A fizetési mérleg gyorsan javul: a belföldi kereslet zsugorodása visszafogta az importot, és segítette az export növekedését.

Igen fontos lenne, hogy 2024-ben már jelentős uniós forrásokat kapjunk, emellett helyreálljon a gazdasági növekedés, jelentősen csökkenjen a költségvetés hiánya. Ugyancsak szükség van a monetáris és fiskális politika összhangjára - hangzott el a rendezvényen.