Komoly drágulás jöhet a vegyiparban a megugró energiaárak miatt, ami az élet minden területére hatással lehet

Az ágazat hazai szereplőit összefogó szövetség igazgatója kiemelte, bár a vegyipar rendkívül sikeres ágazat, itt is tapasztalható hullámzás.

A 2018-19-es év például nem volt különösebben erős a vegyiparban, de ha a 2008-as válsághoz viszonyítjuk, akkor a vegyipar kibocsátása körülbelül 40 százalékkal magasabb szinten mozog ma, mint 15 évvel korábban

ismertette.

A koronavírus járvány nem vetette vissza az iparágat. A vegyipar növekedése 2021-ben 10 százalékot meghaladó volt, 2021 végére pedig már a covid előtti szint felett alakult az iparág kibocsátása. A vegyipar erejét mutatja, hogy a feldolgozóiparon belül a vegyipar kibocsátása nagyjából 20 százalék környékén mozog, de a koronavírus járvány idején ez a részarány növekedni tudott és mind az export, mind a hazai értékesítés területén 2-3 százalékkal emelkedett a vegyipar részesedése a feldolgozóipari kibocsátásból.

Elmondható tehát, hogy más iparágakat érzékenyebben érintett a pandémia okozta válság, mint a vegyipart, sőt az ágazat kifejezetten fejlődött is. Olyannyira, hogy azon kevés iparág közé tartozik, amelyik 2021-ben a foglalkoztatottak számát tekintve is bővülést tudott felmutatni – húzta alá.

Elsősorban földgázból állítanak elő energiát

Most az energiaárak emelkedése nagyon eltérően érinti a vegyipari szereplőket. Általánosságban azt szoktuk mondani, hogy normális körülmények között 3 – 5 legfeljebb 7 százalékot tesz ki a vegyipar szereplőinek az önköltségében az energiaár– ismertette.

Költségoldalon most ez az érték egyértelműen növekedett, de ez nagyban függ attól, hogy egy adott vállalat rendelkezik-e saját energiatermelő képességgel, vagy a piacról szerzi be a szükséges energiát

hangsúlyozta.

Az energiaár emelkedés természetesen az eladási árakban is jelentkezik, de csak olyan mértékben, amit még hajlandóak megfizetni a piacon, ez pedig termékenként változik, így nagy az eltérés az egyes szereplők között.

A vegyipar alapvetően földgázigényes. Ez az ágazat energiaintenzív mivoltából fakad, ráadásul a vállalatok még amennyiben saját energiatermelést is végeznek, akkor is a legtöbb esetben ez földgáz alapú.

Ez így alakult ki az elmúlt évtizedekben, de az utóbbi időben egyre többen telepítenek saját napelemparkot is, ám ennek súlya még kevésbé jellemző. Ennek az oka, hogy a vegyipar energiaigényében az egyik jelentős tényező a gőz a magas hőmérsékletű reakciók és a magas hőmérsékletet igénylő technológiák miatt. A gőzt viszont jellemzően fosszilis energiahordozó (pl. földgáz) elégetéséből nyerik. A kérdés általában az, hogy a gőzt teljes egészében a technológia használja-e föl, vagy kapcsolt energiatermeléssel villamosenergiát is állít-e elő egy adott cég – magyarázta az ágazatot jól ismerő szakértő.

Különösen érintett a műtrágyagyártás

Általánosságban minél nagyobb egy vállalat, annál komplexebb a gőz felhasználása. Ebből fakadóan tulajdonképpen minden vegyipari ágazatot érint a földgáz áremelkedése kisebb, vagy nagyobb mértékben, de az ágazaton belül leginkább a műtrágyagyártást sújtja a földgáz áremelkedése – tudtuk meg.

Ez azonban nem magyar sajátosság, hanem egész Európára jellemző. Ennek oka, hogy a nitrogén alapú műtrágyák kiinduló anyaga az ammónia, az ammóniagyártásnak pedig technológiai szempontból legelterjedtebb és a megugró költségek ellenére továbbra is a legolcsóbb módja az, ha földgázból állítják elő az ammóniát. Ebben az esetben a földgáz nem fűtőanyagként, hanem mint alapanyag szerepel a termelésben

ismertette Szabó Csaba.

Ebből a földgázból előállított ammóniából készül többek között a karbamid (más néven urea), a salétromsav és különböző műtrágyák is, tehát ebben az esetben a földgázra egy egész terméksor épül. A karbamid (urea) például az adBlue egyik összetevője. Nagyon szerteágazó tehát a fölgáz alapú ammóniából előállított termékek sora – tette hozzá.

Az ammónia előállításának anyagköltségeiben azonban a földgáz ára több mint 70 százalékot tesz ki. A további feldolgozás során ez az arány nyilvánvalóan csökken, de még így is nagyon jelentős. Mire ebből egy nitrogén alapú műtrágya létrejön a földgáz árának a részesedése az előállítási költségből már lényegesen alacsonyabb, de nem véletlen, hogy európai szinten nagyon megnövekedett a műtrágyák ára. Ez pedig oda vezetett, hogy mostanra több olyan szereplőről tudunk Németországban, Olaszországban, vagy éppen Nagy-Britanniában, ahol a megnövekedett árak miatt többször is le kellett állítani a termelést, mivel ilyen magas árak mellett a gyártók nem tudtak gazdaságosan termelni.

Ez azonban komoly veszélyeket hordoz magában, hiszen ha nincs műtrágya, - mert a műtrágya gyártó nem gyárt, mivel a piac nem fogadja el a magasabb árakat – akkor alacsonyabb lesz a mezőgazdaság felhasználása, ha pedig alacsony a mezőgazdaság felhasználása, akkor kisebbek lesznek a hozamok, (hiszen a nitrogén műtrágya főként a növekedés és a hozamok elősegítésére szolgál) ez pedig az élelmiszerárakban is megjelenik majd – sorolta a kockázatokat a Magyar Vegyipari Szövetség igazgatója.

Nagyon nehéz ebben a helyzetben megfelelően reagálni az egyes szereplőknek

húzta alá.

Az egyes országok egyébként nagyon eltérő válaszokat adtak a műtrágya drágulására. Nagy-Britannia mivel már nem tagja az Európai Uniónak, közvetlen állami támogatást tudott adni a műtrágya gyártóknak minden egyes tonna általuk előállított műtrágya után. Az EU közvetlen állami támogatásokra vonatkozó nagyon szigorú szabályai azonban ezt a közösség országai számára nem teszik lehetővé – ismertette.

Fontos azonban kiemelni, hogy a vegyipar egészére is igaz, hogy ha valahol megszakad a lánc, valahol jelentős áremelkedés következik be, az számos más szektorra is hatással lesz. Egy mobil telefon például 70-75 százalékban a vegyipar által előállított termékekből készül, de az autóipartól kezdve az élet szinte minden területén találkozhatunk a vegyipar termékeivel. A vegyiparnak pedig a bonyolultsága, az anyagok egymásra épülése és a technológiák kidolgozott egyensúlya nagyon fontos tényező abban, hogy a vegyipar ki tudja szolgálni a többi iparágat alapanyagokkal – fogalmazott.

Az egész vegyipart át kell alakítani

A jövőt tekintve a magyar vegyipar erős. A nemzetközi vegyipar, európai viszonylatban még nagyobb súllyal bír a gazdaságon belül, mint hazánkban. Általánosságban tehát a vegyipar az Európai Unió egyik nagyon fontos és vezető iparága. Ami most különösen nagy kihívásokat támaszt a vegyipar elé, az az EU Green Deal, tehát a 2050-es klímasemlegességi célok elérése.

Az iparágon belül senki nem vitatja, hogy az ebben meghatározott célok érdekében tenni kell, viszont az hozzá tartozik, hogy ez a vegyiparnak az elkövetkező bő húsz évben a teljes transzformációját fogja jelenteni

mondta a szakértő.

Az, hogy a vegyipar ezzel hogyan fog megbirkózni, hogyan fogja a szükséges innovációkat keresztül vinni, a technológiai váltásokat megcsinálni, amik szükségesek ahhoz, hogy a klímasemlegességi célhoz a vegyipar hozzáadja, amit szükséges, az egy óriási kihívás, szakmai és financiális értelemben egyaránt, mind az európai, mind pedig a magyar vegyipar számára. Ezeket a célokat csak összehangoltan, a kormányzati, a piaci szereplők és más érintett ágazatok szoros együttműködésével lehet sikeresen elérni – húzta alá.