Komoly hadművelet indul a Közel-Keleten: Amerika is részt vesz - Wagner Péter írása
ElemzésekAz elmúlt napokban megsokasodtak a kereskedelmi hajók elleni támadások a Vörös-tengeren, ami arra késztette a nagy üzemeltető cégeket, hogy hajóikkal inkább Afrikát megkerülve érjék el Europát, de akár Izraelt is.
A lépés gazdasági következményei még beláthatatlanok, de a támadásokat elkövető jemeni húszi milíciák ellen az Egyesült Államok már nemzetközi koalíciót szervez.
A 2023 októberében kirobbant izraeli-Hamasz konfliktusnak egy furcsa mellékszálává kezd válni a jemeni húszi mozgalom beavatkozása a konfliktusba.
A síita iszlám ún. zajdita (így az iránitól eltérő) ágának híveire támaszkodó fegyveres felkelés több mint húsz éve áll harcban a jemeni központi kormányzattal.
Az elmúlt évtizedben – részben Irán külső támogatásával – egyre nagyobb sikereket ért el a polgárháborúban, 2014-ben elfoglalta a fővárost, Szanaát, majd 2015-ben a dél-jemeni Áden kikötőjét fenyegette, amit csak egy közös szaúdi-emírségi katonai beavatkozás tudott megakadályozni.
A két arab ország azóta visszavonult Jemenből, és a húszi mozgalom a birtokában levő, főként iráni eredetű, drónok és ballisztikus rakétákkal több látványos támadást is végrehajtott szaúdi és emírségi célpontok ellen.
A szervezetet ezért is tartják számon úgy, mint Teherán egyik tipikus proxy hadviselő partnerét, amely révén az iráni vezetés úgy tudja fenyegetni vagy támadni regionális vetélytársait és ellenségeit, hogy közben Irán papíron érintetlen marad. Ennél azért árnyaltabb a kép, mert a húszik jemeni sikereit a mozgalom saját magának, szervezettségének és kitartásának köszönheti.
Az viszont tény, hogy külpolitikai céljaik és eszköztáruk megegyezik Iránéval.
Amikor 2023 októberében a palesztin Hamasz mozgalom meglepetésszerű terrortámadást intézett a gázai övezettel határos izraeli települések ellen, a húszik vezetése jelezte, hogy kész csatlakozni a konfliktushoz a palesztin szervezet oldalán.
Ezt akkor kétkedve fogadta a nemzetközi közösség, leginkább azért, mert Jemen és Izrael között több mint 2000 km van, és addig a jemeni szervezet nem rendelkezett olyan rakétával, ami képes lett volna ilyen távolságot átrepülni.
A bizonyítékra azonban nem kellett sokat várni, mert október végén elindultak az első iráni gyártmányú ballisztikus rakéták, amelyeket részben az izraeli légvédelem, részben a közbeeső országok (Egyiptom, Szaúd-Arábia) vagy az amerikai haditengerészet helyben állomásozó hajói fogtak el.
Valószínű a kudarcok irányították a húszik figyelmét a sokkal könnyebb célpontok, az ország partjainál elhajózó kereskedelmi hajók felé, amelynek eredményeképp novembertől egyre gyakoribbá váltak a jemeni partoknál elhaladó nyugati tulajdonú hatalmas tanker és konténerszállító hajók megrakétázása vagy eltérítése.
A gyorsan növekvő kockázat miatt december közepén először a dán Maersk, aztán a német Hapag-Lloyd, majd a többi nagy nemzetközi szállítmányozási társaság jelentette be, hogy hajóikkal inkább Afrikát megkerülve juttatják el az árukat Európába.
A kulcsfontosságú kereskedelmi szoros
Jemen az Arábiai-félsziget délnyugati csücskén fekszik egyik „oldalával” a Vörös-tenger felé nézve, másik „oldalával” az Indiai óceánra. Az ország „sarkánál” található a Bab el Mandab szoros, amely az Indiai óceán felől a bejáratot jelenti a Vörös-tengerre, amely legkeskenyebb pontján 26 km széles.
Hasonlóan más „folytópontokhoz” (Szuezi csatorna, Hormuzi-szoros, Malakka-szoros), Bab el Mandab hajózhatóságnak jelentősége stratégiai jelentőségű a nemzetközi tengeri kereskedelemben, mivel az Európa és Távol-Kelet között áramló kereskedelmi termékek és az Perzsa-öbölből az kontinens felé áramló kőolaj, földgáz és egyéb feldolgozott termékek jelentős része itt halad keresztül.
Amikor 2022-ben a Szuezi-csatornán keresztbefordult egy konténer szállító hajó, hat nap alatt majd 400 hajó és tíz milliárd dollárnyi kereskedelmi árú torlódott fel a félvezető alapanyagoktól kezdve a kerti törpéken át az élőállatokig. Egyiptom vesztesége a kimaradó bevételek miatt napi 15 millió dollár volt.
A Bab el Mandab szoroson becslések szerint évente több mint 17 000 hajó halad át, az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatalának adatai szerint 2023 első felében az itt és a Szuezi csatornán áthaladó összes olajszállítmány a teljes tengeri olajkereskedelem 12 százalékát, a cseppfolyósított földgáz szállítása pedig a globális LNG-kereskedelem nyolc százalékát tette ki.Izrael sajátos elhelyezkedése miatt szinte teljes mértékben a tengeri szállításoktól függ, a külföldről érkező áruk 99 százaléka a kikötőin keresztül érkezik az országba, ennek negyven százaléka pedig egyenesen a Szuezi csatornán keresztül.
Ebből a szempontból bár a húszik támadásai távol vannak Izraeltől, azok mégis érzékenyen érintik az ország energia- és gazdaság biztonságát.
Amennyiben a hajóforgalom leáll a Vörös-tengeren a húszik támadásai miatt és a forgalom Afrika megkerülésére kényszerül, az a szállítási idők megközelítőleg két hét- egy hónapos meghosszabbodásához vezet, a célterülettől, a hajó sebességétől és a hajó kategóriájától függően.
Ez nagyjából 400 000-1 millió dolláros többletköltséget jelent hajónként.
A megnövekedett kockázatok miatt a biztosítási költségek jelentősen emelkedtek az elmúlt hetekben, nagy méretű teherhajók esetében akár 150.000 dollárral.
Az Izraelbe tartó hajók biztosítása egyes hírek szerint 250 százalékkal növekedett a napokban, de voltak olyan hajótársaságok is, amelyek a várható kockázatok miatt inkább beszüntették az izraeli kikötők kiszolgálását.
Kína Dzsibutiból figyel
A húszik által indított rakéta és dróntámadások nem annyira hatékonyságukkal, hanem mennyiségükkel okoztak meglepetést. Egy-egy alkalommal akár tucatnyi drónt indítanak ugyanarra a célpontra jelentősen feladva a leckét a Vörös-tengeren állomásozó nyugati országok haditengerészeteinek.
Az ilyen „rajzással” (swarming) indított támadások célja, hogy túlterheljék a hadihajók védelmi rendszereit. Ha akár csak egy is átjut a rakéta és tűzfegyverek tűzén, bármilyen kicsi kárt is okozzon a hadihajóban, a propaganda értéke hatalmas lenne.
A térségben jelenleg két nemzetközi, egy EU-s és egy amerikai vezetésű alkalmi flottakötelékek is tartózkodik, amelyeket eredendően a szomáliai kalózkodás miatt tartják fent állandó jelenlétüket a térségben.
Az októberi izraeli-Hamasz háború kezdete óta az USA a Perzsa-öbölből átírányította a térségbe az egyik repülőgéphordozó kötelékét is.
A hírek alapján csak vissza következtetni lehet, hogy Jemennel szomszédos tengeri szakaszokon ma már több amerikai, brit, francia és még ki tudja milyen náció hadihajója cirkál, hogy légvédelmi rakétarendszereikkel egyfajta „buborékot” alakítsanak ki a kritikus tengeri szakaszokon.
A Bab el Mandab szoros túloldalán fekszik Dzsibuti, amely nem csak a néhány nyugati országnak, de Kínának is biztosít haditengerészeti bázisait, sőt a szomszédos Eritreában az Egyesült Arab Emírségeknek is van két kikötője.
Egy ilyen helyzetben szinte adja magát, hogy Washington kezébe vegye az irányítást, és hasonlóan az elmúlt évtizedek hasonló eseteihez, koalíciót szervezzen az érdekelt államokból. Erre egy hetet sem kellett várni azután, hogy a nagy hajótársaságok közölték, hogy elkerülik a szorost, majd a British Petrol olajtársaság is jelezte, hogy hajóival elkerüli a Vörös-tengert.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter december 18-án bejelentette, hogy Prosperity Guardian néven új hadművelet indul a Vörös-tengeren, amelyhez máris több ország csatlakozott, köztük az Egyesült Királyság, Bahrein, Kanada, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, a Seychelle-szigetek és Spanyolország.
Innentől a következő nagy kérdés az lesz, hogy a jelenlegi háborús hangulatban az új hadművelet feladata továbbra is csak a kereskedelmi hajók védelme lesz (amelyekből egyre kevesebb van a térségben), vagy valamilyen támadó művelet is elképzelhető a húszik ellen, annak érdekében, hogy az Izraelre és a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt negatív hatásukat kezelni próbálják.
Wagner Péter a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója