Komoly változást szeretne látni az MNB a pénzforgalmi szolgáltatók árazásában

Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója a jegybank sajtótájékoztatóján elmondta, több éves fejlesztés után 2020 március másodikán elindult az azonnali fizetési rendszer, mely azóta is sikeresen működik. Az indulás még a koronavírus megjelenése előtt történt, így a rendszer segítette, hogy a járvány alatt érintésmentesen lehessen fizetni átutalással is.

Kedvező fejlemény, hogy a tavalyi év egészében az elektronikus fizetések nagyobb arányban növekedtek, mint a készpénzes fizetések – világított rá Bartha Lajos.

Pénzforgalmi folyamatok

Az MNB ügyvezető igazgatója szerint alapvetően 3-4 tényező mozgatta a pénzforgalmi infrastruktúra fejlődését. Az egyik a fent említett azonnali fizetési rendszer indulása volt. Pozitívan hatott az érintéses technológia további térnyerése is, illetve a Kereskedelmi törvény 2021 január eleji változása. Utóbbi alapján minden online pénztárgéppel rendelkező kereskedelmi egységnek biztosítania kell az elektronikus fizetést. Emellett a járvány kitörése miatt jelentősen megnőtt az online kereskedelemnek az aránya, a házhozszállítási igény, ami növelte az elektronikus fizetéseket is.

Mindezek eredményeképpen 2020 végére 123 ezer fizikai és 24 ezer internetes elfogadóhely működött az országban, ami 10, illetve 29 százalék feletti növekedést takar.

Szintén kedvező, hogy az online pénztárgépek használatára kötelezett 120 ezer adózó közel 60 százalékánál volt kártyaelfogadás, ami 10 százalékpontos előrelépést jelent. Ez a növekedés részben annak köszönhető, hogy a szereplők elkezdtek felkészülni a Kereskedelmi törvény január eleji változására.

2019-hez viszonyítva több mint kétszer olyan gyorsan nőtt továbbá a kártyaelfogadási arány.

2020-ra a forgalomban lévő 9,9 millió kibocsátott bankkártya 92 százaléka, illetve a 203 ezer POS-terminál 98 százaléka támogatta az érintéses fizetést. Magyarország e téren kimondottan elöl áll uniós összevetésben – mutatott rá Bartha Lajos.

Az infrastruktúra mellett magában a pénzforgalomban is jelentős változások voltak. Érdemben változtak a fizetési szokások a járvány hatására. Ez a széleskörű korlátozásokra, a gazdasági folyamatok lassulására, a kevesebb kiskereskedelmi tranzakcióra és az érintésmentes elektronikus fizetési rendszerek térnyerésére vezethető vissza.

Utóbbi növekedését segítette a PIN-limit 15 ezer forintra történő emelése, illetve az, hogy online rendelés esetén sokszor nincs is készpénzes opció.

Sokat fejlődött az infrastruktúra is, egyre több helyen van elektronikus opció, illetőleg gyorsan terjed az azonnali fizetés.

Mindezek eredményeképpen a kártyás fizetések száma meghaladta az egymilliárdot. Az összes elektronikus tranzakció száma pedig meghaladta a másfél milliárdot Magyarországon.

Csökkenő készpénzes fizetések

Gyorsabb ütemben növekszik az elektronikus fizetés és tovább javul a hatékonyság.

Miközben az elmúlt években 2-2,5 százalékkal nőtt az elektronikus fizetések aránya, addig tavaly ez a duplájára, 5 százalékra nőtt. Ennyivel csökkentek a készpénzes fizetések.

Ennek eredményeképpen a múlt év végére az összes pénztárgépen végrehajtott fizetésnek 22,5 százaléka történt elektronikus formában, míg a készpénzes fizetések aránya 77 százalékra süllyedt.

A koronavírus hatására ezzel párhuzamosan a korábbi 4 milliárd körüli tranzakciószám visszaesett 3,3 milliárdra. Értékük 12,1-ről 11,5 ezermilliárd forintra mérséklődött.

A készpénzfelvételek darabszáma 14 százalékkal esett vissza és most fordult elő először, hogy a kártyás fizetések összértéke meghaladta a kártyás készpénzfelvételeknek az értékét.

A vásárlások elektronikus fizetése terén egyre jobban közelítünk továbbá az uniós átlaghoz. Az EU átlag 40 százalék körüli, míg hazánkban 35 százalékra emelkedett a bankkártyás vásárlások aránya a lakossági fogyasztáson belül.

A számlafizetések közel 70 százalékánál már valamilyen elektronikus fizetési módot alkalmaznak az ügyfelek.

Kihívások

Az MNB szerint továbbra is problémát jelent az átutalásoknál a tranzakciót terhelő árazási szerkezet.

Az ügyfelek a mérsékelt számban lebonyolított elektronikus tranzakciók ellenére is magas havidíjakat fizetnek. Az ügyfelek 40 százaléka 1500 forintnál is többet fizet.

A különböző számlacsomagokért fizetett díjaknak ráadásul nagyon nagy a szórása, esetenként a maximum értékek kiugróan magasak.

Bartha Lajos kifejtette, az elektronikus fizetések további támogatása érdekében elengedhetetlen az olyan csomagalapú árazásra épülő számlatermékek széleskörű elterjedése, amelyek az átutalási tranzakciók esetében sem alkalmaznak közvetlen tranzakciós díjakat.

Az MNB azt szeretné látni, hogy olyan csomagáras szolgáltatások kerüljenek többségbe Magyarországon, ahol a havidíjért cserébe nagyszámú vagy korlátlan átutalást lehet végrehajtani.

Az ügyfelek informáltságának javításával és körültekintő számlacsomag választással akár rövidtávon is jelentősen csökkenhetnének a lakossági ügyfelek egy részének pénzforgalmi költségei.

Bartha Lajos kihangsúlyozta, az MNB nagyon komoly változást szeretne látni az árazási struktúrában.

Szabályozás

A pénzforgalmi szolgáltatók működése általánosságban megfelelő. A jegybank az ellenőrzései során csupán minimális hibákat tárt fel. Az elmúlt évben 77 millió forint bírságot szabott ki az MNB a szabályok megsértése miatt.

A szereplők leggyakrabban a beérkező fizetési műveletek összegének haladéktalan jóváírására vonatkozó szabályokat sértették meg. A tárgyban MNB ajánlás készült.

Új elemként megjelent az erős ügyfél-hitelesítés szabályainak megsértése.

Az azonnali átutaláshoz kapcsolódó szektorvizsgálat alapján nem volt jelentős probléma már az indulást követő időszakban sem.