A koronavírus új helyzet elé állítja a vásárlókat, illetve a kereskedelmi dolgozókat, akik hősiesen állják a vevők rohamát. Az alkalmazottak igyekeznek úrrá lenni a csatatéren, ám nem egyszerű megérteni a vásárlás pszichológiáját, hogy miként veszti el a világon a lakosság egy-egy vészhelyzet hatására az emberi mivoltát. Jelentés a pult másik oldaláról.
Mint a sáskajárás, ennyien a reggeli nyitás után még sosem voltak nálunk, mindent visznek, az olajtól kezdve a húson át a konzervig, papírtörlőig. Tonnaszám. Mintha háború lenne, pedig folyamatos az utánpótlás, nem győzzük tölteni a pultokat. Nem hiszik el a vevők, hogy működik az áruellátásunk. Pánikhangulat van, látom, ahogyan egymást hergelik, telefonálnak, egyeztetnek. Az, hogy limitált mennyiség vásárolható, nem foglalkoznak ezzel az emberek
– meséli panaszkodva az egyik áuház eladója, miközben a porlevesek kifosztott pultját tölti újra az egyik német szupermarketben. Apropó zacskósleves: a gyümölcs- és gombaleves nem "kelendő", ezekből kartonok maradtak meg.
Válogatunk: a különlegesebb áru megmarad, a hagyományosból semmi nincs
Azt is megtudom, a haláru sem fogy, se hűtve, se konzerv formájában. Tökéletes a körkép: mit eszik, miből spájzol válsághelyzetben a magyar. Négy nagyáruházból három helyen sehol nem volt toalettpapír, kézfertőtlenítő, de még sajátmárkás mosópor, öblítő, mustár sem.
Teljes kiőrlésű, drágább, ám jó minőségű pékáru, rizsliszt-tészta, basmati-rizs, tonhalkonzerv, magas kakaótartalmú édesség hegyekben áll. Pedig ezek is hosszan eltarthatók.
Ezzel szemben, üresen tátongnak a polcok a négytojásos, ismert márkájú tésztáknál, lisztnél, cukornál, olajnál, savanyúságnál.
Nem ritka, hogy ezekből is sok üveget tuszkolnak a roskadásig pakolt gurulós bevásárlókocsiba. Az uborka és a cékla igen, a gyöngyhagyma, olívabogyó nem slágertermék
- mondja a pénztáros, akit szintén a hazai vásárlási tapasztalatokról faggatok, miközben szélsebesen húzza le az áru vonalkódját. A hírekkel ellentétben hamar sorra lehet kerülni, megfeszített a tempó, minden kassza működik.
Az viszont felháborító, hogy a vásárlási láz első napjaiban az egyik kínai család kétszáz kiló cukrot vételezett! Jó, hogy korlátozták a mennyiséget, nem a nagykereskedelmi áruház vagyunk
- háborodik fel a dolgozó.
A polcsor végén két, csomagolt libamáj árválkodik a nap végén.
Hiába a boltok kérése: ez nem a "nagyker", pedig folyamatos az ellátás
Éppen ezért sok helyen figyelmeztetik a vevőket arra, hogy kistételben vegyenek tartós termékeke. Az is sokmindent elárul, hogy reggel fél nyolckor az egyik Pest megyei Lidl parkolójában már egy gyufásdoboznyi szabad hely sincs. A tiltás ellenére nyugdíjasokkal teli az üzlet.
A fővárosban megdöbbentően sok az idős vásárló. Látszik a félelem rajtuk, a háborúban, vagy az 1956-os forradalom idején megtapasztalták a nélkülözést. Spájzolnak.
Az aggódás olyan velünk született adottság, amely átlendítette a társadalmunkat számos problémán. Most is ez látszik.
Tiszteletet érdemelnek a pult másik oldalán állók, hiszen nem lehet szó nélkül elmenni azon kereskedelmi dolgozók mellett, akik megfeszített tempóban állják a vásárlók szűnni nem akaró rohamát.
Óriási az igény az élelmiszerekre, a karácsonyi és a húsvéti átlagforgalomnál most húsz százalékkal még nagyobb a kereslet, ám a kereskedelemben dolgozók a tűrőképességük határán vannak
– mondta a Növekedésnek a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke arra reagálva, hogy az éttermek, kávézók, boltok az élelmiszerüzleteken, patikákon és drogériákon kívül csak 15 óráig lehetnek nyitva. Mint mondta, tartósan erős a nyomás a kereskedelmen, az iparcikküzletek délutáni bezárásának bejelentése óta ráadásul azokat az áruházakat is többen keresik fel, amelyek működése változatlan marad. Bubenkó Csaba szerint több fontos pontról kell tárgyalniuk. Hangsúlyozta, a KDFSZ több javaslatot is megfogalmazott a dolgozók védelme érdekében.
Jó lenne, ha a munkáválallók védelmében bevezetnék az éjszakai – zárva tartás alatti – árufeltöltést, illetve a kisgyermekesek akár éjjel dolgozhatnának.
Ez utóbbit a törvény jelenleg nem engedélyezi annak, akinek 3 évnél fiatalabb gyermeke van. A KDFSZ elnöke szerint szintén kedvező lenne, ha a munkáltató egyik helyről, a másikra átirányíthatná a dolgozókat, az aktuális rohamnak, illetve létszámigénynek megfelelően. Az éjszakai „háttérmunka” bevezetése pedig azért lenne jó, mert a kereskedelemben munkát vállalók 70 százaléka gyermeket nevelő asszony, így azok nappal otthon maradhatnának a csemetéjükkel.
A kereskedelemben nagy a munkaerőhiány, a felelősség most már a vásárlóké is, hogy ne fertőzzék meg az üzletek alkalmazottait.
Mint megtudtuk, az árufeltöltők, pénztárosok, eladók attól félnek, hogy ők is lebetegszenek, így egészségük megóvása szintén a legfontosabb feladatok közé tartozik. Bubenkó szerint a helyzet percről-percre változik, a vásárlóknak fegyelmezetten kell, kellene alkalmazkodni az előírásokhoz. A legfontosabb, hogy az illetékesek észrevegyék, intézkedni kell a biztonságos vásárlás körülményeinek további elősegítésével, fejlesztésével, illetve a megvásárolt termékek számának limitálásával.
Természetesen ez a helyzet nem egyedi, nem magyar sajátosság, a világ számos országában a média és ezen belül is a legnagyobb közösségi portál jelentősen hozzájárult a pánikhoz.
A Facebook új szűrési rendszert dolgozott ki a WHO útmutatásai segítségével.
Az álhírt terjesztő oldalakat kizárják a kommunikációból, szerencsére. Elég megnézni a közzétett, folyamatosan hergelő fotókat, pedig a kutatók szerint a média szerepe általánosságban az lenne, hogy figyelmeztesse az embereket a veszélyekre, de emellett azokat az alapvető pszichológiai reflexeket is felerősíti, amik ilyen esetekben bekapcsolnak – derül ki az ausztrál Monash Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének tanulmányából, amely a vásárlás pszichológiáját vizsgálta.
Tökéletes példája a vizuális manipulációnak. A Facebookon futótűzként terjedt ez a fotó, felszólítva a vevőket: bezárnak a boltok.
Senkinek sem tűnt fel, hogy egy amerikai háztartási üzlet nyári akciója miatt volt a roham. A rövidnadrág sem árulkodó?
A szakemberek szerint három tényező határozza meg az emberek viselkedését, amikor felhalmozni kezdenek.
A szűkösség, a csordaszellem – azaz a körülöttünk lévők hogyan viselkednek –, és a kontroll visszaszerzésének érzése.
Az egyetem szakértői szerint az üres polcok látványa a szűkösség érzetét kelti bennünk, és az emberek nem szeretik, ha fennáll annak az esélye, hogy hiányt szenvedjenek olyasmiből, amire szükségük van.
Felhalmozás: ez olyan erős érzelem, amely felülírja a racionális helyzetértékelésünket. Évszaktól, helyzettől függetlenül
A vásárlás pedig segít elkerülni azt az érzést, hogy kihagytunk valamit, amire később már nem lesz lehetőségünk. A felvásárlási pánikot az is fokozza, hogy az emberek alapvető pszichológiájához tartozik, hogy – még ha tudat alatt is -, hajlamosak a csordaszellemre. Ha valamiben nem vagyunk biztosak, akkor megfigyeljük, hogy a többi ember hogy viselkedik, és alkalmazkodunk. Különösen igaz ez egy olyan stresszes helyzetben, amikor mást sem hallani, hogy megbetegszünk.
Pánikhelyzetben az emberek ön- és egymást hergelve, hajlamosak a csordaszellemre.
A felvásárlás azt az érzetet is kelti bennünk, hogy nem vagyunk tehetetlenek, tettünk valamit azért, hogy felkészüljünk arra az esetre, hogy a járvány miatt otthon kell maradnunk.
Érdekesség, hogy pillanatnyilag a legnagyobb vásárlási fegyelem pont a vírus epicentrumában, a lombardiai Milánóban tapasztalható. Lehet, rádöbbentek az emberek a helyzet komolyságára és önmérsékletet mutatnak?
A szuper- és hipermarketekben minden kapható, nincs hiányzó árucikk, így nem látszik az, ami Magyarországon, illetve számos más országban. A vevők a boltok előtt fegyelmezetten várják, hogy rájuk kerüljön a sor. Egymástól egyméteres távolságra sorakoznak, ugyanis egy-egy helyre maximum 15 ember mehet be
– ismerteti a olasz helyzetet Csákányi Judit idegenvezető, aki évtizedek óta Milánóban él és megtapasztalta a heves, mediterrán mentalitást.
Várakozás Milánóban, egymástól szigorúan egy méteres távolságra.
Számos üzlet lehúzott rolóval igyekszik átvészelni a krízist.
(Fotó:Csákányi Judit)
Mint megtudtuk, amikor a várost hermetikusan el-, illetve lezárták, akkor sem volt tömeghisztéria, az emberek itt nem spájzoltak be, mint máshol. Először nem vették komolyan a helyzet súlyosságát úgy, mint mostanában. Rengeteget javult a fegyelem.
Ezek után a másik oldalról is jogos lehet a felvetés, hogy mindenütt azt hallani, készülni kell a legrosszabb forgatókönyvre is, hiszen a hatás még belátástalan. Akkor csoda, hogy pánikból vásárol a lakosság? Egy olyan újfajta helyzettel állunk szemben, amelyben nincs gyakorlatunk. Csak az önmérséklet segíthet.
