Az MNB kamatdöntése áll a fókuszban jövő héten

• Fontos döntések születhetnek kedden az MNB-ben

A hazai év/év alapú inflációs mutató a januári 4,7%-ról 4,4%-ra mérséklődött februárban, így továbbra is az MNB inflációs toleranciasávja fölött áll. Az infláció korábbi várakozások szerint márciusban visszatérne az MNB toleranciasávjába, azonban véleményünk szerint a koronavírus-járvány miatt a globális és hazai gazdaság kínálati és keresleti oldala is sérül. A két tényező együttes jelenléte és annak inflációs pályára vonatkozó hatása még nem ismert, így a járvány miatt kieső kínálat miatt áremelkedést tapasztalhatunk a közeljövőben egyes termékek, szolgálatások kapcsán.

Fontos látni azonban azt is, hogy az olajárcsökkenés, a külső alacsony inflációs nyomás és a bázishatás önmagában az infláció lassulásának irányába mutat. A belső árnyomás is magas maradt idehaza: a maginfláció a januári 4%-os szintről 4,1%-ra nőtt, az MNB által kiemelten figyelt, indirekt adóktól szűrt maginfláció pedig 3,7%-ról 3,8%-ra emelkedett (év/év alapon). Önmagában az infláció nyomás monetáris szigorítást tenne szükségessé, ám a koronavírus-járvány okozta helyzet és a negatív gazdasági kilátások jegybanki lazítás felé mutatnak.

A jegybankok több országban is a monetáris lazítás útjára léptek az utóbbi hetekben. Mozgásterük átalakult és új típusú intézkedéseket láthatunk: a Fed kétszer is kamatot csökkentett, 0%-0,25% közé vitte le az irányadó kamatsávot. Az ECB további hosszú távú refinanszírozási műveletet (TLTRO) indított ideiglenes jelleggel, annak érdekében, hogy azonnali likviditási támogatást nyújtsanak az euroövezet pénzügyi rendszerének; továbbá eszközvásárlási programját is kibővítette.

Az MNB is lépett már az elmúlt napokban: hiteltörlesztési moratóriumot javasolt a vállalatok és a lakosság számára. A Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott hitelek esetében év végéig mentességet ad a jegybank a törlesztés alól, hasonlót javasol a többi hitel esetében is. A megfelelő bankrendszeri likviditás biztosítása érdekében az MNB a meghirdetettnél 150 milliárd forinttal több ajánlatot fogadott el március 16-án tartott devizaswap-tenderen (2100 milliárd forint fölé emelte a likviditást). Továbbá naponta tart egyhetes csereügyleteket, emellett bővítik a fedezetként elfogadható értékpapírok körét.

Mindeközben új történelmi szinteken is járt az EUR/HUF (351 felett is), valamint az USD/HUF is 20 éve nem látott szintre emelkedett (322 fölött is járt). A feltörekvő piaci, kelet-európai devizák is nyomás alatt vannak (török líra, cseh korona, lengyel zloty is gyengült). Ezzel párhuzamosan a hazai állampapír-piaci hozamok is jelentős emelkedést mutattak, néhány nap leforgása alatt a 10 éves referencia-állampapír hozama több, mint 100 bázisponttal emelkedett, de továbbra is jelentős kilengések vannak a kötvénypiacokon is.

A Monetáris Tanács március 24-i kamatdöntését tehát ellentétes irányba ható tényezők befolyásolhatják: a fejlett piaci jegybankok lazító intézkedései és a járvány okozta negatív gazdasági kilátások, valamint a továbbra is tolerancia sáv feletti hazai infláció. A jelenlegi helyzetben ugyanakkor nem klasszikus jegybanki gondolatok alapján dönthet a Monetáris Tanács március 24-én, hanem figyelembe veheti a járvány miatt már most is csökkenő globális és hazai gazdasági aktivitást; azaz a fókuszban olyan intézkedések lehetnek, amelyek továbbra is alacsony szinten tartják a kamatpályát, hogy vállalkozások továbbra is kedvező kondíciókkal kapjanak finanszírozást. Emellett a likviditási eszköztár kibővítésével a kereskedelmi bankok működését is támogatja a hiteltörlesztési moratórium időszaka alatt, de emellett számos olyan intézkedés is elképzelhető, amelyek átmenetileg a bankszektor működését, szabályozási terheit enyhítik.

Fontos iránymutatást jelent a lengyel jegybank március 17-i kamatdöntése, ahol az alacsonyabb inflációs kilátások tükrében az NBP 50 bázisponttal 1,00%-ra csökkentette az irányadó rátát, emellett kilátásba helyezte, hogy a jegybank a másodpiacon vásárol majd lengyel állampapírokat. Emellett a jegybank és a kereskedelmi bankok közötti repo-ügyletekről, valamint a hitelezési dinamikát támogatandó refinanszírozott hitelek bevezetéséről is döntött.

A friss Inflációs jelentést március 26-án publikálják, a monetáris döntéshozók pedig a március 24-i kamatdöntés alkalmával már a friss előrejelzések birtokában lesznek. A friss prognózisokból kiderül, a koronavírus-járvány miatt milyen gazdasági pályát vár a hazai jegybank az előttünk álló évekre. A jegybank várhatóan lefelé módosítja az idei évre vonatkozó GDP-előrejelzését.

• Pénteken a Moody’s értékelheti hazánkat

Idén február 14-én az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő javította hazánk BBB-szintű hitelminősítéséhez kapcsolódó kilátást stabilról pozitívra; azonban ugyanezen a napon a Fitch megtartotta Magyarország BBB-szintű besorolását a korábbi, stabil kilátással. A harmadik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service március 27-én, pénteken tarthatja idei első felülvizsgálatát; ekkor mondhat véleményt a Moody’s a hazai gazdasági folyamatokról.

2019-ben az előre bejelentett időpontok egyikében (május és október) sem vizsgálta a Moody’s a magyar gazdasági folyamatokat és az adósosztályzatot. A hazai hitelminősítés így továbbra is Baa3, azaz befektetésre ajánlott szinten áll a Moody’s esetében (ez egy kategóriával alacsonyabb, mint az S&P és a Fitch esetében), a besoroláshoz kapcsolódó kilátás stabil.

A Moody’s kapcsán - a kedvező makrogazdasági és államháztartási folyamatok tükrében (a hitelminősítő kiemelten figyeli az adósságmutatókat) - már régóta esedékes a jelenlegi besoroláshoz kapcsolódó kilátás stabilról pozitívra történő javítása, sőt akár hazánk felminősítése is.

Ugyanakkor a koronavírus-járvány és annak gazdaságra gyakorolt negatív hatásai felboríthatják a korábbi várakozásokat. Még nem látni, hogy a járvány mikor tetőzik Európában és hazánkban és mikorra cseng le, valamint mikor kezd el felzárkózni a hazai gazdasági aktivitás. Így várakozásunk szerint jövő héten a Moody’s kivárhat, nem módosít hazánk szuverén adóskockázati besorolásán (Baa3), sem a besoroláshoz tartozó kilátáson (stabil).

A hitelminősítők közül a legtöbb befektető az S&P-re figyel, őt a Moody’s követi és harmadik a sorban a Fitch.

További elemzések itt érhetőek el.