Közel negyven év után zárul le egy konfliktus, Magyarországnak is jut szerep

Az alkotmánymódosítás azerbajdzsáni követelése ugyanis az örmény társadalom heves ellenállásába ütközhet. A megállapodást követő határvillongásról szóló hírek a a folyamat destabilizációját is jelenthetik. A sikeres békeépítésben azonban Magyarországnak is szerep juthat.

A XII. Globális Baku Fórum alkalmával jelentette be Dzsejhun Bajramov azerbajdzsáni külügyminiszter, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott a békeszerződés utolsó vitatott pontjáról is – soha nem látott közelségbe hozva az évszázados múltú karabahi konfliktus lezárását.

A békefolyamat véglegesítése előtt azonban még számottevő akadály áll

A béketervezet több mint négy éve tartó – de különösen a 2023. szeptemberi, karabahi harci cselekmények óta lendületet vett – kétoldalú tárgyalások eredménye.

A tervezet napvilágot látott pontjai alapján a felek készek elismerni egymás területi integritását az 1991. évi almati nyilatkozat, vagyis a szovjet közigazgatási határok alapján, melyet várhatóan az azerbajdzsáni haderő kivonása fog követni Örményország nemzetközileg elismert, 2021-2022 során azerbajdzsáni ellenőrzés alá vont területeiről.

A felek felveszik a diplomáciai kapcsolatokat egymással és megkezdik gazdasági kapcsolataik normalizációját, megnyitva bizonyos határátkelőket az áru-, és várhatóan a korlátozott utasforgalom előtt.

Örményország jelentős engedményekre tett hitet

Elfogadta Azerbajdzsán követeléseit és beleegyezett az EBESZ Minszk Csoport feloszlatásába, az Európai Unió örményországi megfigyelő missziójának kivonásába az örmény-azerbajdzsáni határról, valamint az Azerbajdzsán ellen a Nemzetközi Bíróságon indított jogi eljárások visszavonásába. Azerbajdzsán is engedett a nemzetközi nyomásnak, és kivette a béketervezetből az ún. Zangezur folyosó sokat vitatott tervét. A folyosó területen kívüli, határ- és vámellenőrzést nélkülöző közúti összeköttetést 2 biztosított volna Azerbajdzsán nahicseváni exklávéja és az anyaország között a dél-örményországi Szjunik tartományon keresztül, ám a kezdeményezés heves örmény és iráni ellenállásba ütközött.

A tartós béke lehetőségeit csökkenti, hogy a béketervezet feltehetően a menekültek hazatelepülésének csupán elméleti lehetőségét teremti meg, biztonsági garanciákat nem tartalmaz, ezért a karabahi örmény menekültek és az örményországi azerbajdzsán közösség tömeges visszatelepülésére várhatóan nem kerül sor.

Nem ismeretes, hogy a tervezet tartalmaz-e rendelkezéseket a fogolycsere, aknamentesítés, és a bizalomépítés egyéb mechanizmusai tekintetében. A béketervezet aláírását azonban Azerbajdzsán egy olyan további feltételhez kötötte, amelynek kivitelezése komoly akadályokba ütközik.

Baku elvárja Jerevántól, hogy módosítson alkotmányán, mivel az közvetett módon területi követeléseket fogalmaz meg Azerbajdzsánnal szemben. Az alkotmány ugyanis utalást tesz Örményország Függetlenségi Nyilatkozatára, amely Hegyi-Karabah és Örményország egyesítését tűzte zászlajára.

Alkotmánymódosítás

Az alkotmánymódosítás azonban Örményországban csupán népszavazás útján lehetséges – az alaptörvény azerbajdzsáni követelések mentén történő módosítását a közvéleménykutatások szerint az örmények túlnyomó többsége elutasítja. Amennyiben az örmény kormány a népszavazást megkerülve próbálná megváltoztatni az alkotmányt, olyan elégedetlenségi hullámot engedne szabadjára, amely könnyen destabilizálhatná Örményország rendjét, és ezzel a határon felállt kényes erőegyensúlyt is. A béketervezet így egyszerre rejti magában a regionális konszolidáció és a destabilizáció lehetőségét is.

Aggodalomra adhat okot, hogy az azerbajdzsáni védelmi minisztérium közlése szerint a béketervezet kölcsönös elfogadásának bejelentését követő napokban négy alkalommal nyitottak egymásra tüzet a felek az örményországi-azerbajdzsáni határon – az ehhez hasonló határvillongások, vagy akár az arról szóló híradások is, alááshatják a békefolyamatot, és élesen rávilágítanak a leendő béketervezetben lefektetendő, közvetlen és gyors kommunikációs csatornákon alapuló de-eszkalációs mechanizmusok szükségére.

Magyarország szerepe

Amennyiben a feleknek sikerül felülkerekedniük a békefolyamatot hátráltató körülményeken, a békeépítésben Magyarország is szerepet vállalhat.Ahogyan 1994-ben az első karabahi háborút követő konfliktusrendezés intézményi hálóját, az EBESZ Minszk Csoportját is Budapesten hozták létre, úgy a második (2020) és harmadik (2023) karabahi háborút követő rendezésnek is a magyar főváros adhatna otthont.

Erre 2024-ben, Jerevánban tett javaslatot Szijjártó Péter külgazdasági és 3 külügyminiszter. Magyarország ugyanis, az Európai Unióban egyedülálló módon, kiváló diplomáciai kapcsolatokat ápol úgy Bakuval, mint Jerevánnal. A kárpát-medencei örmény diaszpóra több mint 800 éves történelme során szoros kulturális kapcsolatok forrtak ki Magyarország és Örményország között, és hazánk – már a magyar-örmény diplomáciai kapcsolatokban beállt tízévnyi kényszerszünet alatt, de különösen azt követően – jelentős humanitárius támogatással látta el a közel-keleti örmény közösségeket és a karabahi örmény menekülteket, amely a bizalmi kapcsolatok helyreállítását és megerősítését szolgálta.

A magyar-azerbajdzsáni kapcsolatok pedig a stratégiai partnerség erős gazdasági-politikai szálai mellett a türk államok közötti szoros kulturális kapcsolatok révén vált edzetté.Magyarországnak a Türk Államok Szervezetében betöltött megfigyelői státusza, európai uniós és NATO-tagsága révén kiegyensúlyozott környezetet képes biztosítani a felek számára a békeépítéshez.A békeszerződés aláírása a magyar fővárosban a legszemléletesebb példája lehetne a konnektivitás magyar külpolitikai stratégiájának, amely a békét és a békés párbeszédet hirdeti a nemzetközi kapcsolatokban, és hidat képez Nyugat és Kelet között.

A szerző a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.