Kritikus hónapok előtt az ország - Hosszú listát kell teljesítenünk az uniós pénzekért
ElemzésekAz uniós támogatások hazahozatala az egyik legsürgetőbb feladata az új magyar kormánynak. A témáról szakmai kerekasztal-beszélgetést rendezett a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai Szakosztálya, ahol szakértők elemezték, milyen lépésekre lenne szükség az uniós pénzek konkrét hazahozatalához, és hogyan jutott idáig az elmúlt évek vitája Brüsszel és Magyarország között.
A magyar miniszterelnök pénteken politikai megállapodást kötött az Európai Bizottság vezetőjével. A kormány reményei szerint ezzel
megnyílhat az út azokhoz az uniós támogatásokhoz, amelyekhez Magyarország az elmúlt négy évben nem fért hozzá.
A most elindult folyamat jelentősége nem pusztán politikai, hanem gazdasági szempontból is meghatározó. Az ország fejlesztési lehetőségeinek jelentős része függ attól, sikerül-e rendezni megfelelően a vitás kérdéseket az Európai Unióval.
A legnagyobb tételt a kohéziós politikai keret jelenti.
Ennek nagy része hosszú időn keresztül teljes egészében blokkolva volt. Emellett kiemelt jelentőségű a helyreállítási alap is, amely 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és további 3,9 milliárd euró hitelből áll.
A helyreállítási alap esetében különösen sürget az idő, ugyanis az eszköz augusztus 31-én lejár. Addig minden szükséges végrehajtási lépést teljesíteni kell ahhoz, hogy Magyarország hozzáférhessen a forrásokhoz
- emelte ki a tárgyalások legkritikusabb pontját Juhász Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezető gazdasági tanácsosa.
Van ugyanakkor olyan terület is, amelyet jelenleg nem érintenek a szankciók.
Az agrárpolitikai támogatási keret mintegy 8,4 milliárd eurót jelent.
Bár a kondicionalitási rendelet erre is kiterjed, az elfogadott intézkedések végül nem blokkolták ezeket a pénzeket.
A viták középpontjában a jogállamisági feltételességi eljárás áll. Az Európai Bizottság 2022-ben indította el az eljárást, miután több rendszerszintű problémát azonosított Magyarországon. Ennek eredményeként az Európai Unió Tanácsa 2022 decemberében szankciókról döntött, amelyek részben a kohéziós források felfüggesztését jelentették
- mutatott rá a források blokkolása mögött álló folyamatokra Juhász Tamás.
A döntések másik fontos eleme az úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (KEKVA) kapcsolatos korlátozás volt. A Bizottság megtiltotta az uniós intézményeknek, hogy új szerződéseket kössenek ezekkel a szervezetekkel. Ez különösen az egyetemeket és a kutatási együttműködéseket érintette érzékenyen, és közvetve hozzájárult az Erasmus és Horizont programok körüli bizonytalansághoz is.
A Bizottság összesen négy fő problématerületet nevezett meg. Az első
az igazságszolgáltatás függetlensége volt, amely a teljes támogatási keret mintegy 97 százalékát érintette.
Emellett kifogásként jelent meg az oktatás szabadságának kérdése, amely részben összefügg a KEKVA-rendszerrel. Harmadik elemként a gyermekvédelmi törvény szerepelt, amely körülbelül 600 millió eurónyi támogatás blokkolását eredményezte. A negyedik vitás pont a menekültügyi szabályozás volt, amely egy 34 millió eurós programot érint.
Az EU-s forrásokról szóló teljes kerekasztal-beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.
