Közel 8 százalékkal drágultak az élelmiszerek augusztusban
ElemzésekA piaci várakozásoknak megfelelően tovább emelkedtek az inflációs mutatók augusztusban Magyarországon. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek, a szeszes italok és dohányáruk ára emelkedett jelentős mértékben. Az adószűrt maginfláció továbbra is a jegybank 4 százalékos toleranciasávja felett tartózkodik, mely a bázishatások és a járvány hatására hamarosan újra csökkenni kezdhet.
A konszenzusnak megfelelően jelentősen lassult a fogyasztói árindex emelkedésének üteme, mely a júliusi 3,8 százalékról augusztusban 3,9 százalékra emelkedett. A drágulásért a legnagyobb mértékben az élelmiszerek, a szeszes italok és dohányáruk áremelkedése volt a felelős.
Élelmiszerárak
Az alábbi grafikon az élelmiszerárak és az üzemanyagárak éves alapú változását mutatja augusztusban. Továbbra is jelentős az élelmiszerek drágulása a régióban, így Magyarországon is.
Forrás: KSH, növekedés.hu
Adószűrt maginfláció
Az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció 0,1 százalékponttal 4,2 százalékra emelkedett augusztusban.
Forrás: MNB
A jegybank számításai szerint az adóhatás önmagában 0,5 százalékponttal növelte meg a maginflációt, miután a dohánytermékek esetében folytatódott a júliusi jövedékiadó-emelés begyűrűzése. Ennek fényében a maginfláció 4,7 százalékra ugrott.
Jó hír ugyanakkor, hogy a tartósabb inflációs tendenciákat megragadó inflációs mutatók lényegében nem változtak az előző hónaphoz képest.
Koronavírus hatás
A korábbi években a nyári hónapokban történő áremelések kevésbé voltak jellemzők. A gazdaság újraindulása miatt viszont a szolgáltatások terén látványos áremelések figyelhetők meg idén nyáron. A nagyfokú belföldi kereslet hatására tovább emelkedtek az üdülési szolgáltatások árai.
Hamarosan dönt az Európai Központi Bank
Csütörtökön esedékes az Európai Központi Bank következő kamatdöntő ülése, ahol az EKB közzéteszi a friss inflációs és gazdasági előrejelzéseit. Az európai járványhelyzet romlásával nagy valószínűséggel alacsonyabb inflációs és GDP pályát vizionál majd a jegybank. Az eurózóna inflációja 2022 végéig számottevően elmaradhat a 2 százalékos céltól.
A csökkenő külső infláció az importon keresztül leszoríthatja a hazai pénzromlás ütemét is, ami leginkább az iparcikkeken keresztül érvényesülhet. Emellett Magyarországon is kezd kibontakozni a koronavírus második hulláma, aminek hatására mérséklődhet a hazai fogyasztás és ezáltal az inflációs is.
Mit léphet az MNB?
A fogyasztói árindex statisztikai mérését számos tényező nehezíti jelenleg. Ezzel együtt az inflációs mutatók megugrása valószínűleg csak átmeneti. Az elkövetkezendő hónapokban a bázishatás és a járvány miatti gyengébb gazdasági teljesítmény egyaránt visszafoghatják az árdinamikát. A Magyar Nemzeti Bank döntései amúgy is csak 5-8 negyedéves időtávon képesek kifejteni a hatásukat. Ezért sem várható éles fordulat a hazai monetáris politikában.
A jegybank rövidtávon a visszaeső gazdasági teljesítmény és a magasabb inflációs környezet között egyensúlyozhat.
