Jövő héten a hazai építőipari szektor augusztusi teljesítményét ismerhetjük meg.
Az építőipari termelés havi volumene március óta rendre alacsonyabb az előző évi magas bázisnál. Nem volt ez másképp júliusban sem.
Az év hetedik hónapjában 21,0%-kal csökkent az építőipari termelés volumene előző év azonos időszakához képest, ezen belül a magasépítés alágazat volumene 18,8%-kal, míg a mélyépítésé 22,9%-kal.
Azonban bizakodásra adhat okot, hogy a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése májusról júniusra 6,2%-kal, míg júniusról júliusra 3,5%-kal emelkedett.
Várakozásunk szerint augusztusban is folytatódott a hó/hó alapú növekedés. A friss, augusztusi adatokat október 16-án, pénteken közli a KSH.
2020 első hét hónapjában az építőipari termelés volumene 9,8%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Az építőipari vállalkozások július végi szerződésállományának volumene 21%-kal maradt el a 2019. július végitől a KSH adatai szerint.
A magasépítésre vonatkozó szerződések volumene 5%-kal magasabb, míg a mélyépítésre vonatkozó szerződéseké 31,4%-kal alacsonyabb.
A magasépítés vagy másnéven épületek építése az építészetnek az az ága, amely a talaj felszíne fölötti építmények (pl. lakóházak, gyárak stb.) építésével foglalkozik. A mélyépítés vagy egyéb épületek építése pedig a talaj (fel)színén lévő vagy az alatti út-, híd-, vasút-, alagút-, csatorna- és vízépítési és vízszabályozási műveletekkel foglalkozik.
A mélyépítés alágazat tárgyhóvégi szerződésállományának jelentős csökkenése több tényezőre vezethető vissza.
Egyrészt a megrendelők közül szinte teljesen eltűntek az önkormányzatok, másrészt a korábbi uniós ciklus forrásai is kimerültek. Harmadrészt a mélyépítési megrendelések nagy része a közigazgatásból származik, azonban a koronavírus okozta gazdasági válság nagy mértékben lelassította a közigazgatás tervezési, engedélyezési folyamatait, így a második negyedéves kezdéssel tervezett projektek megcsúsztak.
Ezek a projektek az idei év végén jelenhetnek meg a szerződésállományban. A 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésből származó megrendelések pedig legkorábban 2022-ben landolhatnak az építőiparnál, az önkormányzati beruházások nagy része jellemzően a helyi választások előtti 1-2 évben kerül kivitelezésre.
2016 vége óta nem indultak olyan kis összegben építőipari beruházások hazánkban, mint az idei második negyedévben.
Az április-júniusi időszakban csupán 418 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezések, ami az első negyedévi 606 milliárd forinthoz képest egy 30%-os visszaesést jelent.
A kormányzati gazdaságélénkítő programok több ágazatban is beruházásösztönző hatásúak lehetnek, amelyek legalább fele építéssel is együtt járhat. Azonban kérdéses, hogy ezek a beruházások, illetve a második negyedévben elhalasztott beruházások mikor kerülnek pótlásra.
A kormány szeptemberben létrehozott egy építőipari akciócsoportot, amely közvetlenül és napi szinten foglalkozik az építőipari kapacitások bővítésével és a beruházások felgyorsításával. Továbbá októberben Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter új otthonteremtési programot terjesztett elő a parlamentben, amelynek egyik alappillére, hogy 2022 végéig újra 5%-os lesz az új lakások építésének áfája. Azt, hogy a törvény mikortól lesz hatályos még nem tudni, de az építőipar a korábbi tapasztalatok alapján várhatóan ismét profitálni fog az intézkedésből.
