Legjobb kerékpárosunk apja árult el titkokat fia felkészüléséről - Valter Tiborral beszélgettünk

Alapvetően három fizikai eszközt használnak a kerékpárosok az edzéseken és a versenyeken: a kerékpáros komputert, a watt-mérőt és a pulzusmérőt – mondta Valter Tibor.

A kerékpáros komputer több már, mint egy kilométeróra, GPS (Global Positioning System, azaz Globális Helymeghatározó Rendszer) alapon működik és mindent tud, amit egy GPS, eleve a sebességet is műholdas kapcsolattal számolja. De térképet is tartalmaz, be lehet programozni az edzés vagy a verseny útvonalát, ami praktikus lehet egy ismeretlen útvonal esetén. Méri továbbá a szintkülönbséget és gyűjti és tárolja az adatokat a pulzusmérőről és a watt-mérőről.

A pulzust a mellkason méri egy pulzusmérő pánt segítségével, ami vezeték nélküli kapcsolatban van a kerékpáros órával.

A watt-mérőből többféle létezik, ezek a hajtókarba vagy a pedálba vannak integrálva és a hajtókar vagy a pedál tengelyének minimális torzulásából számolják a teljesítményt, és szintén vezeték nélkül kommunikálnak a komputerrel.

Léteznek még különböző edzés szoftverek, amik a fenti eszközök által mért adatokból javasolnak edzés-zónákat. Ezek felhasználásával lehet összeállítani a leghatékonyabb watt-alapú edzés tervet. Ilyen szoftverek a Trainingpeaks, Golden Cheetah, Wko4-5 – tájékoztat Valter Tibor.

De mit és miért mérnek ezek az eszközök?

Egyrészt az edzésen mérhető pillanatnyi leadott teljesítményt, wattban kifejezve, ami leegyszerűsítve annyit tesz, hogy a versenyző milyen erővel nyomja le a pedált. (Persze itt még a lábfordulatnak is van szerepe, de az egyszerűség kedvéért, ezt most nem részletezzük.) Emellett megmutatja a kerékpáros szívverésének számát percre vetítve. A komputer pedig gyűjti az adatokat, valamint méri a sebességet, méri a szintemelkedést és számtalan edzést segítő funkcióval rendelkezik.

A watt-mérő a watt-alapú edzés alapja. „Ez is nagyon fejlődik és most összehasonlíthatatlanul bonyolultabb, mint 10 éve, amikor elkezdtem vele foglalkozni.” – teszi hozzá Valter.

A kiindulópontja a tesztelés. Erre is egyre jobb és jobb protokollok vannak, de amit sokan ismernek az az „FTP” (Funkcionális Treshold Power) teszt. Ez egy 20 perces maximális terhelés, és azt szorozzuk fel 0,95-tel. A szorzásra azért van szükség, mivel maga az FTP egy órás teljesítmény, így a 20 perces adatot 0,95-tel szorozzuk, és úgy kapjuk meg az órás teljesítményt. Ezen kívül még rengeteg idő intervallumra végeznek mérést, például 1 percre, 5 percre, stb.

A pulzus szám a watt méréssel kéz a kézben jár, a sportoló fáradságára, regenerálódó képességére utal, illetve az edzés zónák kialakításában van szerepe. Ez az információ segít eldönteni azt is, hogy egynapos vagy többnapos versenyek irányába érdemes elindulni.

Ezeket a teszteket el lehetne végezni teljesítmény diagnosztikai laborokban is, ahol kicsit tudományosabb módszerekkel, pontosabb végeredmény kapható. Itt szintén edzés zónákat lehet meghatározni, de ezek során már van például percenkénti vérvétel, amely alapján a vér tejsav termelése mérhető. Viszont az edzés és a verseny is országúton történik, nem laboratóriumi körülmények között, és kint a valóságban történő mérés sok embernél más számokat produkál, mint az edzőteremben a görgőn, például ez Attilára is igaz – tudtuk meg Valter Tibortól.

Egyébként a szoftverek is folyamatosan fejlődnek, tanulnak a nagy mennyiségű adatnak köszönhetően. A programokat rengetegen használják és így a rendelkezésre álló adatok mennyisége is egyre nő.

A watt-adatok nagymértékben függnek a versenyző alkatától. Egy nagyobb termetű, például 80 kilogrammos versenyző, lényegesen nagyobb izomtömeggel rendelkezik, mint egy 55-60 kilogrammos „hegyimenő”. Ennek megfelelően a nagyobb és súlyosabb versenyzőnek. a leadott watt számai is lényegesen magasabbak. Ennek a különbségnek a kiküszöbölésére használják a watt/kilogramm adatot, ami már lehetővé teszi a versenyzők összehasonlítását.

Ez a számítási mód sem ad egyértelmű alapot a különböző típusú versenyzők összehasonítására, mert sík úton, a nagyobb izomtömeggel és ebből kifolyólag nagyobb watt teljesítménnyel rendelkező versenyző mindig előnyben lesz a kisebb súlyú versenyzővel szemben. Ez az előny a hegyekben fordul, amikor „megdől az út”. Minél jobban emelkedik az út, annál nagyobb hátrány a súly. A versenyzőket ezek alapján sorolják az úgynevezett „sík menők” és a „hegyimenők” közé. Persze szabály erősítő kivételek mindig vannak. Egyébként a versenyzők watt adatai többé-kevésbé nyilvánosak.

A watt-adatok fontosak lehetnek, főként a fiatal versenyzők igazolásánál. Például Attilánál, a CCC kerékpáros csapathoz való igazolásakor, a versenyen elért eredményei is számítottak, de biztos, hogy sokat nyomtak a latban a kiváló watt adatok. A CCC-s edzőknek, vezetőknek nagyon tetszett az, hogy Attilának 6-7 évre visszamenőleg megvan minden adata az elektronikus edzésnaplóban, amely alapján látható a fejődése és a még benne rejlő potenciál

emeli ki a büszke édesapa.

Az edzés

Ezek az adatok mind felkerülnek az edzés szoftverbe, és az edzők ezek alapján, valamint a célok ismeretében döntik el milyen edzés programot írnak a versenyzőnek.

A profi kerékpáros csapatoknál – hasonlóképpen más sportokhoz – szerződés köti a klubhoz az edzőket. De mivel az edzés adatait online küldik a versenyzőnek, és a kerékpáros órája által a versenyző edzésének minden paraméterét rögzítik, amelyet feltöltenek a szoftverbe, így nincs szükség személyes kontaktra a versenyző és trénere között.

Például Attila eddig csak egyszer találkozott személyesen azzal az edzővel, aki írja az edzés terveit és amennyire én tudom egy spanyol szigeten él. Természetesen az edzések alkalmával szüksége lehet segítségre, ezért ha itthon edz, akkor én segítek neki

mondta el Tibor.

Az edzés és a résztávok hosszát időtávban, a leadandó teljesítményt wattban kapják meg a versenyzők, az útvonalat maguk választhatják meg a helyi lehetőségek függvényében.

 A verseny

A beszélgetésből kiderült az is, hogy a versenyek során a kísérő autóban a teljesítmény adatokat nem látják, így ezek alapján nem tudnak döntéseket hozni a csapatvezetők.

A versenyzők viszont látják a watt adataikat és ezek alapján hozhatnak döntéseket vagy sejthetik, hogy a többi versenyző tud-e olyan teljesítményt leadni.

Például, amikor Attila a Tour de Hongrie-n a Kékestetőre az utolsó kilométeren sprintelt, ahol eldőlt az összetett verseny sorsa is, lenézett az órájára és látta, hogy 500 Watt-ot teljesít és ebből tudta, hogy nem sokan lehetnek képesek vele menni, és ez be is igazolódott

emeli ki Valter.

Fotó: Vanik Zoltán (Forrás:Tour de Hongrie)

A legtöbb versenyen rádió-adóvevőt használnak, amivel a versenyző és a versenyt kísérő csapatvezető tud kommunikálni. Ez nagy segítség lehet a versenyzőnek, mivel nem kell bemagolnia a számára fontos versenyzők rajtszámát, az útvonalat, vagy, hogy mikor kezdődnek a hegyek, hol lehet oldalszél, de még a lefelé guruláskor is segíthetnek az autóból, mikor milyen kanyar várható. Ebben a kilométeróra is segít, hiszen GPS is mutatja az útvonalat, mikor hol lehet bátrabban menni, és mikor van szükség óvatosságra.

Tömegsport

Valter elmondta: ahhoz, hogy valaki kimenjen a műútra és kerékpározzon, akár heti rendszerességgel pár órát, nincs szükség watt-mérőre. De ha valaki hajlandó áldozni rá, és szereti a számokat böngészni, vagy van egy kis affinitása a technikai újdonságokhoz, vannak céljai, szeretne fejlődni, annak hasznos lehet.

Nagyon sokan használják már a watt mérőt. Innen származik az a rengeteg adat, ami lehetőséget ad a szoftverek tökéletesedésére.

Ezeknek az eszközöknek az ára változó és az idő múlásával meredeken esnek; pár éve még milliós nagyságrend volt egy ilyen készlet megvásárlása, mostanában az óra körülbelül 50 ezertől 150 ezer forintig terjed, a watt-mérő attól függően, hogy egy-lábas vagy kétlábas, 150-300 ezer forint körül lehet, pulzus mérőpántot nagyságrendileg 10-20 ezer forinttól lehet venni.

A wikipedia szerint egy átlagember, ha lépcsőre megy, 200 Watt-ot teljesít. Ehhez képest a most folyó Giro d’ Itália ötödik szakaszát - ami 225 kilométer volt - Filippo Ganna 5 óra 59 perc alatt, 330 Watt átlaggal teljesítette. Ez körülbelül olyan, mintha az előbb említett átlagember, aki mondjuk 80 kilogramm, a nyakába veszi az 52 kilogrammos feleségét, és így lépcsőzik hat órán át és ez csak egy nap a 21 napos versenyen.

A versenyző étkezése

Valter Tibor elmondta, hogy fia, Attila tavaly - ami egy normális évnek mondható, legalábbis az idei évhez képest - 30 ezer kilométert kerékpározott, amiből 9 ezer kilométert versenyzett és ebben 300 ezer méter szintemelkedés volt.

Ehhez képest Attiláéknak a CCC csapatban nincsen különleges étrendjük. Mindent esznek, de az alapanyagok minőségére nagy hangsúlyt fektetnek. A versenyeken a vírushelyzetnek is köszönhetően a csapat magának főz a buszban vagy kölcsönkérik a konyhát a szálláson, ahol laknak. Itt saját szakács főz a saját beszerzésből származó alapanyagokból.

Mivel a verseny szakaszai nagyon hosszúak, szükség van arra, hogy a versenyzők folyamatosan evéssel pótolják az elhasznált energiát. Egy hosszú hegyi szakaszon akár 6-10 ezer kilokalóriát is eléget egy versenyző. Ez körülbelül 1,5-3 kilogramm spagetti energia-tartalmával egyenlő.

De Attiláék ezt az elhasznált energiát nem az üzletben kapható csokik vagy müzliszeletek fogyasztásával pótolják, hanem a szakács által készített rizskochot csomagolnak maguknak. Attila például az izotóniás italokat sem bírja, csak nagyon hígra keverten issza. Egyéb táplálékkiegészítőt, vitamint nem esznek – árulta el Valter Tibor.

Címlap fotó:Vanik Zoltán (Forrás:Tour de Hongrie)