Lekapcsolják a Nagy Testvér figyelő szemét Kínában
ElemzésekHétfő este lekapcsolták Kínában a koronavírus miatti megfigyelőrendszert, amelyet három évvel ezelőtt aktiváltak - számol be a BBC.
Az applikáció a telefonokon keresztül a lakosság mozgását követte, és
azt figyelte, ki és mikor lépett be - a járvány szempontjából - magas kockázatú övezetbe.
Az egyes tartományok közötti mozgást is követte a rendszer, melyet most a járvány miatti zéró-covid korlátozások lazítása nyomán kapcsolnak le.
A múlt héten csütörtökön jelentették be a korlátozások lazítását, melynek lényege, hogy inkább az otthoni karantént használják, és csak az forduljon orvoshoz, akinek komolyabb tünetei vannak.
A világ tíz leginkább megfigyelt városából öt Kínában található, az egy négyzetkilométerre jutó kültéri köztéri kamerák száma lapján - írja az India Times. A listát egyébként Új Delhi és London vezeti, a legtöbn kamerával megfigyelt kínai városok között szerepel Sencsen és Wuhan.
A nemrég bejelentett lazításokat nem csak a lakossági tiltakozások sarkallták, hanem a Kínában működő külföldi gyárak is sok panaszt megfogalmaztak. A lezárások miatt ugyanis nem jutottak megfelelő munkaerőhöz, akadozott a gyártás, ezért sokan a termelés áthelyezését kezdeményezték.
Orwelli megfigyelőrendszerek
A Kínai Népköztársaságban napjainkra olyan disztópiába illő megfigyelőrendszert építettek ki, amely Orwell 1984 című könyvének világát idézi.
A zéró-covid lezárások miatti tiltakozások most már az állami kreditrendszert is célba vették: ez alapján egyénenként pontozzák az alapján, hogy ki mennyire szabálykövető állampolgár. Egy 600 és 1300 közötti skálán mozgó pontrendszer alapján skálázzák a lakosságot a viselkedésük szerint és mindenki az elért pontszáma alapján férhet hozzá az egyes szolgáltatásokhoz. Azok, akik túl alacsony pontszámot érnek el a rendszerben eltilthatóak a hitelfelvételtől, az oktatástól, sőt, még a tömegközlekedéstől, vagy akár bizonyos munkák elvállalásától is.
A megfigyelés gyakorlatilag minden téren zajlik, amit a modern technológia lehetővé tesz.
A kínai utcákat mára arcfelismerő rendszerrel összekötött kamerák ellenőrzik, amelyek mindenki lépését nyomon követik, a szabálytalankodókat azonosítják, és csökkentik az állampolgári pontszámaikat. A kínaiak online tevékenységét messzemenőkig ellenőrzik, és aki nem megfelelő tartalmakat oszt meg, károsnak vélt információk után kutakodik, az szintén pontvesztésre számíthat.
Figyelik a Kínában népszerű online vásárlást, minden banki tranzakciót, a közösségi médiában az egyes személyek kapcsolati hálóját, elemzik az emberek munkahelyi viselkedését, sőt még a gyermekeik iskolai teljesítményét is.A hangsúly ráadásul Kínában nem az idillisztikus társadalom kialakításán van, hanem a párthoz lojális társadalom kiépítésén, ami különösen most, a lezárások miatt kitört tüntetések miatt is fontossá vált.
A megfigyelésnél ugyanis nem csak az a lényeg, hogy a társadalmi felelősségvállalást erősítsék, és a bűnözést csökkentsék, hanem hogy az állampárthoz való lojalitást biztosítsák.
A kreditrendszer nem csak azt nézi, szabályosan vezetnek-e az utakon, hanem azt is megfigyeli, ki mennyi videójátékot vásárol, ráadásul a rendszert mindenhol kötelezővé kívánják tenni - húzza alá a Business Insider cikke.
Túlfeszítették a húrt
Az internet miatt kinyílt a világ a korábban zárt Kína lakossága előtt és a soknemzetiségű országban egymilliárd 400 millió embert kell irányba tartani, hogy egyben maradhasson a rendszer. Ehhez pedig a technológiai eszközök mellett 96 millió párttag is segít.Az utóbbi időben azonban úgy tűnik túlfeszült a húr a kínai társadalomban. A zéró-covid politika szigorú szabályai közvetetten nemrég több ember halálát követelték, ami tüntetés hullámot gerjesztett több kínai városban.
A lakosságot azóta elcsitította a rendszer, de egyre inkább érződik, hogy a kontroll erős mentális terhet tesz az emberekre, amit fokozott, hogy az ésszerűtlenségig szigorú járvány-politika alapján a fizikai szabadságot is erősen korlátozták Kínában.
