Európa erősen megosztott Kína digitális terjeszkedéséről Európában

Nagyon eltérő válaszokat ad a régiónk Kína infrastruktúra-építési törekvéseire, Kína digitális lábnyoma már most nagy a kelet-közép-európai térségben - hanhzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szakmai fórumán, ahol Szunomár Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének egyetemi docense, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa tartott előadást a kínai digitális terjeszkedésről a régióban.

A kutató négy ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szerbia) példáján mutatta be a kínai digitális terjeszkedéssel szemben bizalmatlan (lengyel és cseh), illetve az inkább elfogadóbb (magyar és szerbiai) álláspontot.

Nagy Kína digitális lábnyoma Európában

A Covid hatására csökkent a kínai tőkebefektetés külföldön, de Európa és európai cégek felvásárlása továbbra is a középpontban maradt - fogalmazott Szunomár Ágnes.

Mint mondta, a kínai külföldi működőtőke (FDI) mellett az európai stratégiai infrastruktúra felvásárlása is a fókuszba került. Ezek a fejlesztések az Egy Övezet Egy Út projektekhez tartoznak, és ide számít többek között a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása is.

Kiemelte, hogy a kelet-közép-európai országok megosztottak abban a kérdésben, hogy a digitális infrastruktúra építésbe bevonjanak-e Európán kívüli - elsősorban kínai és orosz - szereplőket is. Az Európai Unió és az USA részéről a kínai térnyeréssel párhuzamosan ugyanis növekszik a frusztráció az Európára gyakorolt orosz és kínai építőipari vállalatok térhódításának hatásait illetően.

A kínai technológiai vállalatok beengedését több tényező is meghatározza, így például az, hogy az adott kelet-közép-európai országban

• milyen kapitalizmus formát követnek,
• milyen az erre alapuló külpolitika,
• fontos szempont a Nyugattól való gazdasági függőség
• a biztonsági aggályok, valamint, hogy
• egy ország mennyire elmaradott az uniós átlaghoz képest

Épül a kínai Digitális Selyemút, de mennyire lesz biztonságos?

A kínai digitális selyemút (DSR) mint globális stratégia túlmutat az 5G és a Huawei kérdésén, mégis, a kelet-közép-európai régióban a digitális selyemút a Huawei kérdésére korlátozódik. Csehország, Lengyelország, Szerbia és Magyarország hozzáállása alapján viszonylag összehasonlítóak az érvek, hogy a kínai digitális terjeszkedésre vonatkozó döntések gyökerét jobban lehessen látni.

A digitális fejlettségi mutatókban Németországhoz képes a régiós államok rangsora a következő:

• Észtország,
• Szlovénia,
• Litvánia,
• Lettország,
• Csehország,
• Horvátország,
• Szlovákia,
• Magyarország,
• Lengyelország,
• Szerbia,
• Bulgária,
• Románia,
• Montenegró,
• Észak-Makedónia,
• Bosznia és Hercegovina

- Jelentős Kína technológiai lábnyoma a régióban, a digitális selyemúttal kapcsolatos projekteket 16 régiós országgal valósítottak meg, és ilyen megállapodásokat pedig már 137 országban már kötöttek globálisan - ismertette Szunomár Ágnes.

A régiónkban a legjelentősebb szereplők a Huawei, a ZTE, a Lenovo, a BYD and Comlink.

A kutató kiemelte, hogy

a Huawei egyfajta tesztpálya az 5G infrastruktúra kiépítésében.

Hangsúlyozta, hogy a kelet-közép-európai országok nagyon megosztottak, sokan biztonsági kockázatokat látnak a kínai vállalatok terjeszkedésében.

Mint mondta, a közép-kelet-európai országok többsége a kapitalizmus egy speciális változatát a függő piacgazdaságot képviseli, ami Csehország Lengyelország és Magyarország esetében is igaz, ám Szerbia gazdasági modellje ettől eltérő. Ugyanakkor a Kínával való kapcsolat terén nem ez a gazdasági modellkülönbség tűnik döntő tényezőnek.

Pro és kontra Kína

Csehország és Lengyelország jó példa a Kínával szemben bizalmatlanabb országokra, míg Szerbia és Magyarország a Kínához közelebb álló országokra hozhatók fel példaként.

A megosztottság egyik alapja, hogy a 2008-as válság azt az érzést keltette a régió több országában, hogy a Nyugat sebezhető, a túlzott függés veszélyeztetheti a felzárkózást.

A Nyugattól való túlzott függés miatt fogalmazódott meg, hogy diverzifikálni kell. Nálunk a keleti nyitás célja volt, hogy a nyugati függést kissé csökkentse a külgazdaságban

- tette hozzá.

Más országok esetében azonban a nyugati függés csökkentése nem volt elég erős, hogy felülírja a történelmi, politikai vagy biztonsági aggályokat.

A Digital Economy Society Index (DESI) szerint az EU-ban az egyik legfejlettebb Csehország, a magyar és a lengyel mutató nagyjából megegyezik, és tőlünk 30-40 százalékkal van lemaradva Szerbia.

Határvonal: biztonsági és politikai megfontolások

A biztonsági aggályok jelentősek a cseheknél és a lengyeleknél, akik főleg politikai és biztonsági megfontolásokból ellenzik a kínai terjeszkedést nem pedig gazdasági szempont miatt.

Míg Szerbia hajlamos a régión kívüli integrációra, és kevésbé fejlett, addig Magyarország tűnik az igazi atipikus esetnek

- fogalmazott a kutató.

A kínai együttműködést nem csak a gazdasági, hanem a politikai motivációk határozzák meg, és a német álláspont nagyon sokat fog számítani a kínai együttműködésben a régióban - tette hozzá Szunomár Ágnes.

A balti államok kiléptek 16+1-es csapatból

A kelet-közép-európai és balti államok valamint Kína között 2012-ben létrejött 16+1(Kína) megállapodás a kereskedelem fellendítését tűzte ki célul, de a közösség az orosz invázió után az addiginál is megosztottabbá vált és kiléptek belőle a balti államok.

A megmaradt 13 ország: Szlovákia, Bulgária, Csehország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovénia EU-tag, míg Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia tagjelölt.A kezdeményezés a kereskedelem felfuttatása mellett az infrastrukturális fejlesztések felpörgetését, és az Egy Övezet, Egy Út, vagyis az Új Selyemút kiépítését is a fókuszba helyezte.

A csoportnak egy rövid ideig Görögország is a tagja volt, de kilépett. Budapest 2017. novemberében adott otthont az akkor még 16+1-es csúcstalálkozónak, melynek keretében hazánkba látogatott Li Ko-csiang kínai kormányfő is.

A Magyar Közgazdasági Társaság Nemzetközi Szakosztályának rendezvényét ezen a linken tekintheti meg.