Az utóbbi időben erősen “köhög” a német autóipar, amelyhez hazánk ezer szállal kötődik, de emiatt nem várható nálunk nagy lefékezés – értékelte a helyzetet a növekedés.hu számára Suppan Gergely, a Takarék Csoport vezető elemzője. A kedvező magyar gazdasági folyamatok nem állnak le, a bérek tovább nőnek, a fogyasztás erős marad, és a megkezdett beruházásokat se fújják le. A legrosszabb esetben – a tavalyi 4,8 százalék után – idén nem négy százalék felett, hanem “csak” 3,5 százalék körül nő majd a magyar GDP.
Tavaly rég látott ütemben, 4,8 százalékkal gyarapodott a magyar gazdaság, és idén is 4,2 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP) a Takarék Csoport elemzői szerint. Mindkét prognózisuk jóval optimistább a piaci, sőt a kormányzati várakozásnál is, de Suppan Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy általában eltalálják a gazdasági növekedést. Emellett gyorsan félreoszlatott egy tévhitet: a 2018-as adatok alapján nincs igazuk azoknak, akik a magyar gazdaság leszakadását vizionálják. Valójában hazánk a régió egyik éllovasa volt tavaly – csak Lengyelországot nem sikerült megelőznie – és jó eséllyel idén is az elsők között lehet. Igaz, a szlovákok erős versenytársaink az új nyitrai Jaguar Land Rover autógyárnak köszönhetően.
Ami a tavalyi szárnyalást illeti, szinte minden gazdasági ágazat hozzájárult a növekedéshez: a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások – ezen belül a vendéglátás, turizmus, infokommunikáció – és a 28 százalékkal dübörgő építőipar. A beruházásokat ráadásul nem csak az uniós pénzek hajtották, hanem az állami és a magánszektor aktivitása is figyelemre méltó volt. Különösen biztató, hogy a gazdasági növekedés annak ellenére gyorsult, hogy az új károsanyag-mérési szabályozás (WLTP – Worldwide Harmonized Light-Duty Vehicles Test Procedure) bevezetése hatására meredeken visszaesett a járműgyártás és a kivitel, így az ipar teljesítménye csupán 2,7 százalékkal bővült. Az elemzők becslése szerint enélkül akár 0,3-0,4 százalékponttal gyorsabb is lehetett volna a növekedés. Suppan Gergely úgy látja, a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme most 3,5-4 százalék között mozog, így nem tartja reálisnak a 2 százalék körüli előrejelzéseket a 2020 utáni évekre. A későbbi magasabb növekedést támogatják az olyan “sztorik” is, mint például a várhatóan 2021-ben felfutó új Mercedes-gyár, vagy a 2023-ban induló BMW-üzem.
Megérezhetjük a német bajokat
A jövőre nézve aggasztó lehet, hogy hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németország gazdasága tavaly csak 1,5 százalékkal nőtt, ami öt éve nem látott alacsony szintet jelent. Ráadásul az ottani konjunktúramutatók és az ipari megrendelések állománya is rossz képet mutat. Suppan Gergely azonban nem lát okot túl nagy aggodalomra: eközben ugyanis egy év alatt 560 ezerrel nőtt német foglalkoztatottak száma, a belső kereslet tehát fenntartja a gazdaságot. A német költségvetésben is bőven van mozgástér, hiszen valószínűleg 1,5 százalékos többlettel zárják a tavalyi évet. – A 2018-as visszaesést inkább egyedi tényezők okozták – fejtegette lapunknak az elemző. Ilyen volt például a nagy influenzajárvány, vagy a folyók alacsony vízállása, ami miatt a szállítások akadoztak. Szó esett már az új környezetvédelmi előírásokról, a WLTP szeptemberi bevezetéséről, mely hatására például a Volkswagen konszern szeptemberi eladásai 18 százalékot zuhantak. Miután a magyar ipari termelési érték harmadát az autóipar adja, ez komoly figyelmeztetést jelentett Magyarország számára is. – Ám ha ezek a problémák idén nem ismétlődnek meg, akkor magára találhat a német gazdaság, és nálunk sem kell lassulásra számítani. A legrosszabb esetben arra számítok, hogy nem 4 százalék felett, hanem 3,5 százalékkal növekszünk az idén – tette hozzá Suppan.
Kedvező folyamatok
Hazánk tavalyi teljesítményét a beruházások növekedése húzta magasra, és ez idén is folytatódik. Az uniós források jó részét ugyanis még nem osztották ki, számos projekt van még a “csőben”. Robbanás előtt áll az építőipar is, hiszen csúcson van a szerződésállomány, és két év alatt a három és félszeresére ugrott a lakásépítési engedélyek száma. – A lakásátadások hulláma érdemben is hozzájárulhat az idei magyar növekedéshez – hangzott el Takarék Csoport negyedéves értékelőjén.
A tavalyi 8,2 százalék után idén 5,7 százalékkal nőhetnek a reálbérek, a bruttó bérek esetében pedig 9 százalékos növekedéssel lehet számolni – egyes vállalatoknál akár kétszámjegyű is lehet a dinamika. (Számítások szerint 2012 és 2017 között mintegy 35 százalékkal nőttek a bérek.) Ennek megfelelően a háztartások megtakarítása és fogyasztása is nő, ez utóbbi terén a tavalyi 4,8 százalék után idén 4,2 százalékos bővülés várható.
A tavaly év végi lassulás után ez év elején ismét 3 százalék fölé mehet az infláció, de az év közepére megint ez alá kerülhet: a hullámzás hátterében döntően az üzemanyagárak változása áll. A fokozatosan erősödő inflációs nyomás miatt a jegybank folytatja a nem konvencionális eszköztár leépítését, és szigorítja monetáris politikáját, de a jelenleg 0,9 százalékos alapkamathoz valószínűleg csak 2020 közepe tájékán nyúl hozzá. A Takarék Csoport előrejelzése szerint ez év végére 315, 2020 végére 310 közelébe erősödhet a forint az euróval szemben. Az Eximbankkal együtt számított GDP-arányos államadósság 71,5-re majd 68,5 százalékra mérséklődhet idén és jövőre.
Külső és belső kockázatok
A 4,2 százalékos növekedésre kockázatot jelenthet az egyre erősödő munkaerőhiány, amelyet a termelékenység, a hatékonyság és a versenyképesség javításával lehet ellensúlyozni. Ez további beruházásokra, fejlesztésekre, robotizációra ösztönözheti a vállalkozásokat. A kkv-k számára sincs más kiút, mint a hatékonyságnövelés és a gépesítés, ebben segíthet nekik a jegybank programja, a Növekedési Hitelprogram Fix.
Az igazán visszahúzó erőt azonban az európai konjunktúra romlása, valamint az amerikai-kínai kereskedelmi háború jelenti. Különösen az olasz gazdaság mélyrepülésére kell odafigyelni, mivel fontos exportpartnerről van szó, és Németországgal ellentétben ott nem látszik semmilyen javulás. Suppan Gergely külön kiemelte Kínát, mint önmagában is jelentős globális kockázati tényezőt, amelyről senki sem tudja, mekkora bajt okozhat a világgazdaságban, mert nem lehet tudni a valós gazdasági számait. Ha mindezek a kockázatok nem lennének, akár 5 százalék körül növekedhetne a magyar GDP az elemzők számításai szerint.
Facsinay Kinga