Lesznek megszorítások idén? Teljesülhet a költségvetési hiánycél?

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. elemzőinek legfrissebb, március végi előrejelzése 4,2 százalékos költségvetési hiányt vetít előre az idei évre és 3,2 százalékosat a jövő évre.

Ennek során azzal a feltételezéssel élt Horváth Diána és Molnár Dániel, hogy a háború viszonylag hamar befejeződik, azonban hatásai a kiadási oldalon megjelennek.

Számoltak emellett azzal is, hogy az energiaárak emelkedése a rezsicsökkentés fenntartása érdekében többlet terhet ró a költségvetésre. Ezt viszont feltételezéseik szerint a betervezett tartalékok fedezni tudják.

Figyelembe vették a Századvég elemzői továbbá, hogy a kamatkiadások felülteljesülhetnek, illetve hogy szükség lesz nyugdíjkorrekcióra is. Emellett a tavalyinál kisebb volumenben, de sor kerül nyugdíjprémium kifizetésére.

Az aktuális előrejelzésük nem számol további beruházások elhalasztásával, csupán a tavaly decemberben bejelentett 755 milliárd forint értékű átütemezést veszi figyelembe.

Gazdasági környezet

A költségvetési egyenleget a kormányzati döntéseken felül elsődlegesen a gazdasági környezet határozza meg. Itt viszont jelentős a bizonytalanság. A várható gazdasági növekedés széles skálán mozoghat.

Minél nagyobb a GDP növekedés és az infláció, annál több a kormányzati bevétel. Míg a kiadási oldalra ez csak kevéssé, illetve késleltetve, a béremelések idején hat.

Ebből kifolyólag, ha a gazdasági helyzet a vártnál kedvezőbben alakul, akkor a kormányzat a kiadások féken tartásával, érdemi megszorítás nélkül is teljesítheti a kitűzött hiánycélt.

Szja visszatérítés

Támogatja emellett a hiánycél elérését, hogy az szja-visszatérítés - amely jelentősen rontja az idei pénzforgalmi egyenleget - eredményszemléletben a tavalyi, vártnál kedvezőbb hiányban már elszámolásra került.

Bevételek és kiadások

A Századvég elemzőinek várakozásai szerint a kormányzat a hiánycél tartása érdekében elsődlegesen a kiadások megvágásával, további beruházások elhalasztásával reagálhat. A megszorítások eszközeihez csak végső esetben nyúlna a kabinet, mivel ezek kétélű fegyverek.

A kiadások csökkentése vagy a bevételek növelése ugyan javítja az egyenleget, azonban ezen intézkedések természetszerűleg rontják a növekedési ütemet, amely negatívan visszahat az egyenlegre.

Emiatt egyáltalán nem mindegy, hogy a kormányzat milyen módon hajtja végre a megszorításokat: adót emel, akár célzottan különadók formájában, vagy beruházásokat halaszt el. Minden lépés más-más hatással jár.

Elvi síkon adott a lehetőség a hiány elengedésére is a megszorító intézkedések elkerülése érdekében. Hiszen az Európai Unióban legkorábban 2023-ban térhetnek vissza a szigorú adósságcsökkentési szabályok alkalmazásához. Ez ugyanakkor több ok miatt sem várható.

Egyrészt a Stabilitási Törvény előírja az államadósság csökkentésének szükségességét, amelyet egy alacsonyabb hiányszám jobban támogat. Másrészt pedig erősen kérdéses, hogy a piac hogyan reagálna egy ilyen bejelentésre, mennyire ugranának meg ennek hatására a hozamok és így a kamatkiadások.

Energiaárak

A mostani gazdasági sokkhatás elsősorban az energiaárakon keresztül gyűrűzik be a magyar gazdaságba – mutattak rá a Századvég elemzői.

Ez a költségvetésre közvetetten, a hatósági árakon keresztül hat, amely magasabb piaci árak esetén az állami tulajdonban lévő MVM-nél okoz veszteséget. Tovább bonyolítja a helyzetet az orosz gázszerződés, amelynek tartalma, például a földgáz beszerzési ára, nem ismert. Ezzel kapcsolatban csak meg nem erősített sajtóhírek vannak, így ebből nem érdemes kiindulni.

Paks

A gázáremelkedés és az MVM-re gyakorolt hatás esetében továbbá fontos kiemelni, hogy az a Paksi Atomerőmű termelésére nem hat, annak költségszintje változatlan. Tehát ha a villamosenergia-árak fölfelé mennek, mert a gázüzemű termelőket is bekapcsolják a termelésbe a kereslet növekedése folytán, az az atomerőmű oldalán a jövedelmezőség emelkedését eredményezi. Ez tehát némiképp ellensúlyozza a piaci folyamatok negatív hatásait.

A Századvég makrogazdasági előrejelzéshez használt modelljében nem a gázárak, hanem a világpiaci olajárak szerepelnek, amely a magyar gazdaság számára külső tényező. Így nem is endogén módon kerül meghatározásra. Alapvetően a határidős árakból indulnak ki a Századvég elemzői.

Az előrejelzésük készítésekor a határidős olajárak alapján a várakozások arról szóltak, hogy az idei év végére csökkenhet az árfolyam, ismét 100 dollár alá, míg 2023 második felében 90 dollár alá. Így ennek inflációra gyakorolt hatását vették figyelembe.

Összegzés

Összességében, az orosz-ukrán háború mielőbbi lezárása és a gazdasági helyzet normalizálódása esetén a kitűzött hiánycél tartható.

Az elhúzódó háború, a kivetett szankciók és az energiaárak további emelkedése ugyanakkor mind rontják a kilátásokat.

A költségvetésben azonban még van tér a kiadások mérséklésére, a beruházások átütemezésére. Viszont minden egyes lépést meg kell fontolni annak érdekében, hogy a költségek ne haladják meg a hasznokat.