Ma már a fizikai munkások akár egymilliót is kereshetnek havonta
ElemzésekÉvtizedeken át a magasabb képzettség egyet jelentett a magasabb fizetéssel: egy diplomás egy szakmunkás fizetésének sokszorosát is megkereshette. Az elmúlt évek munakerőpiaci változásai viszont azt bizonyítják, hogy a jó egzisztenciához nem feltétlenül az egyetemen keresztül vezet út.
A fizikai vagy szakmunka ma kifejezetten jól fizet, bizonyos területeken jóval meghaladja a diplomás munkabérek szintjét. Sok esetben a gyári munka, mely régen nem az, mint negyven, ötven éve volt, jóval keresettebb, mint sok felsőfokú végzettséget igénylő terület. A megnövekedett igény pedig a béreken is meglátszik:
egy legfeljebb 2 év tapasztalattal rendelkező targoncavezető legkevesebb bruttó 290 ezer, maximum 380 ezer forintot, 2 évet meghaladó tapasztalattal pedig 320 ezer és 400 ezer forintot keres, derül ki a Grafton Recruitment Hungary adataiból.
Egy junior PLC technikus bruttó 400-580 ezer forintot, két év tapasztalat felett 450-650 ezer forintot visz haza. Vezetői szinten pedig egyértelműen diplomás/több éves tapasztalattal bíró szakemberek bérszintjéhez hasonló, illetve azt meghaladó juttatás jár:
egy 0-3 év tapasztalattal rendelkező műveletvezető bruttó 550-670 ezer forintot, 3 év felett 630-870 ezer bruttó bért keres.
Összehasonlításképp egy szakképzetlen fizikai munkás egy évet meghaladó munkatapasztalattal bruttó 230-290 ezer forintot kap, egy gépbeállító pedig 290-380 ezer forintot.
A bérek emelkedésének fő oka a munkaerőhiány; a megfelelően képzett munkaerőért folyó verseny egyik fő eszköze a béremelés, legalábbis a kékgalléros területen.
A képzett magyar munkaerő külföldön is kapóssá vált, ezért azok a cégek, akik a már meglévő képzett munkavállalóikat meg akarták tartani, a bérek növelésével kezdték meg felvenni a versenyt a külföldi lehetőségekkel
mondta a növekedés.hu-nak Alapi Márton, a Grafton fizikai munkaerő kölcsönzés és közvetítés üzletágvezetője.
„A fizikai pozícióknál a bérszint növekedése már több, mint 5 éve folyamatos, a korábban megszokotthoz képest is nagyobb. Ennek oka a cégek számára szükséges képzett és képzetlen munkaerő hiánya a magyar piacon, amely miatt a cégek folyamatosan kénytelenek a béreiket emelni a versenyképességük megőrzése érdekében, akár évente többször is”, mondja a szakértő.
Sok cégnél előfordult, hogy egy teljes évet figyelembe véve a bérek akár 15-20 százalékkal is emelkedtek, de még a kisebb mértékben emelőknél is 6-10 százalék közé tehető az éves béremelés mértéke, tette hozzá.
A kereslet akkora, hogy a járvány sem hatott tartósan negatívan a bérszintekre. A koronavírus hatása ideiglenes volt, a béremelési terveket a munkaadók eltolták vagy befagyasztották, de már most látszik, hogy a teljes piacot figyelembe véve a bérek folyamatos növekedésére nincs igazi hatása, ugyanis a verseny a munkaerőért nem szűnt meg, mondja Alapi.
A munkaerőhiányra válaszként, s hogy versenyhelyzetüket megtartsák, sok cég automatizál. A technológiai fejlesztések egy része elkerülhetetlen, ám az, hogy milyen mértékben váltja ki egy vállalat a humán munkaerőt több tényezőtől függ. Amíg tud – az európai átlaghoz képest még mindig alacsonyabb bérszinten –kellő létszámban dolgozókat felvenni és foglalkoztatni, többen csak a szükséges fejlesztésekbe, automatizálásba invesztálnak.
A beruházások a bérekre is hatással vannak.
Az automatizálás egy hosszabbtávú, és nagyon drága megoldás a bevezetés szakaszában, így a következő 2-3 évben a bérek további emelkedése várható a kékgalléros pozíciók terén, amennyiben minőségi munkaerőt szeretnének a cégek bevonzani
mondja Alapi.
Bár a feldolgozóipar bizonyos szegmenseiben egyértelműen a képzettebb, bizonyos készségekkel bíró dolgozók felé tolódik az igény, s ennek megfelelően a tapasztalaton túl az extra készségeket (pld. számítógépes vagy nyelvtudást) díjazzák,
a képzettséget nem igénylő fizikai munkakörnél a legfontosabb tényező az ágazati tapasztalat.
Vagyis, hogy a munkavállaló már korábban megtapasztalja az adott pozícióhoz tartozó munkakörnyezetet (például: gyártás, raktározás, tisztatérben végzett munka, stb.).
Annál vonzóbb egy fizikai munkavállaló a piacon, minél több képesítéssel rendelkezik szakmája mellett
mondja Alapi. Ilyen képesítés például a targoncavezetői, vagy a darus jogosítvány. Emellett a legfontosabb szempontok egy kiválasztás, vagy akár a már meglévő munkaerő megtartása során az alábbiak: elköteleződés a cég iránt, megbízhatóság, rugalmasság, nyitottság a tanulásra.
Hogy a diplomás munkaköröknél a fizikai munka (egy-egy területét) jobban elismernék anyagilag, nem minden területen igaz, véli a szakember. „Ahol helytálló, ott a választ szintén a munkaerő hiányban kell keresnünk", mondja.
Számos szellemi pozíció esetén sok az elérhető jelölt, és a feladatok gyakran könnyen betanulhatóak, amennyiben megvan egy alap tudás/készség szint. Egy képzett fizikai pozíció esetén a munkát legtöbb esetben csak a végzettséggel rendelkező munkavállaló tudja megfelelően ellátni, és őt pedig nagyon nehéz a piacon megtalálni. De véleményem szerint a komoly szaktudást igénylő diplomás pozíciók esetén ugyan ez a helyzet.
