Magyarország az első lett az EU-ban egy téren - itt vannak a friss Eurostat adatok
ElemzésekÉrdekes és fontos Eurostat adatok jelentek meg március 5-én. Közölte ugyanis az Eurostat a 2021 és 2022 évi GDP arányos állami kiadások alakulását. Az Eurostat 10 területen vizsgálja a ráfordításokat.
Ezek a következők: oktatás, egészségügy, gazdaság, közrend, honvédelem, lakhatás, állami szolgáltatások, rekreáció, kultúra és vallás, környezetvédelem és szociális védelem.
Ez utóbbi tartalmazza például az idősekre és a családokra fordított állami ráfordításokat.
A GDP arányos teljes állami kiadások 2021-ről 2022-re csökkentek az EU-ban.
A legmagasabb kiadás továbbra is a szociális védelem területén látható.A lakhatás kivételével minden területen csökkenést vagy változatlan százalék értéket tapasztalunk.
Az összes ország közül a gazdaságára legtöbbet, GDP arányosan 10,5 százalékot Magyarország költött 2022-ben, ami 1,3 százalékpontos emelkedés 2021-hez képest.
Oktatásra viszont Svédország költött 2022-ben a legtöbbet, a GDP 6,3 százalékát.Nézzük meg néhány ország adatait, illetve azok változását 2021-ről 2022-re néhány fontos területen!
GDP arányos állami kiadások néhány országban a főbb területeken (2022, %)
|
Ország |
Összes állami kiadás |
Oktatás |
Egészségügy |
Gazdaság |
Szociális védelem |
Közrend |
Honvédelem |
|||||||
|
2021 |
2022 |
2021 |
2022 |
2021 |
2022 |
2021 |
2022 |
2021 |
2022 |
2021 |
2022 |
2021 |
2022 |
|
|
Magyar-ország |
48,4 |
48,8 |
5,0 |
5,1 |
5,7 |
4,4 |
9,2 |
10,5 |
13,1 |
13,1 |
1,8 |
2,0 |
1,1 |
1,4 |
|
Cseh-ország |
46,5 |
44,6 |
5,1 |
4,9 |
9,8 |
9,1 |
7,5 |
6,5 |
13,6 |
13,7 |
2,0 |
1,8 |
1,0 |
1,0 |
|
Lengyel-ország |
44,1 |
43,9 |
4,9 |
4,6 |
5,8 |
5,3 |
6,0 |
6,5 |
17,3 |
16,9 |
2,2 |
2,3 |
1,6 |
1,6 |
|
Szlovákia |
45,3 |
42,3 |
4,3 |
4,5 |
6,9 |
6,4 |
6,7 |
4,8 |
15,9 |
15,6 |
2,2 |
2,3 |
1,3 |
1,5 |
|
Finn-ország |
55,8 |
53,3 |
5,7 |
5,5 |
7,7 |
7,4 |
5,0 |
4,6 |
24,7 |
23,5 |
1,2 |
1,1 |
1,2 |
1,3 |
|
Ausztria |
56,2 |
53,2 |
4,9 |
4,8 |
10,1 |
9,3 |
9,4 |
9,2 |
22,0 |
20,6 |
1,4 |
1,3 |
0,6 |
0,6 |
|
Dánia |
49,8 |
45,0 |
5,9 |
5,3 |
9,1 |
8,0 |
4,0 |
2,9 |
20,8 |
18,9 |
0,9 |
0,9 |
1,2 |
1,2 |
|
Svéd-ország |
49,1 |
47,5 |
6,6 |
6,3 |
7,3 |
6,9 |
4,8 |
4,8 |
18,5 |
17,5 |
1,3 |
1,3 |
1,3 |
1,6 |
|
EU átlag |
51,3 |
49,6 |
4,8 |
4,7 |
8,1 |
7,7 |
6,3 |
5,9 |
20,4 |
19,5 |
1,7 |
1,7 |
1,3 |
1,3 |
Forrás: Eurostat 2024. március 5.
A GDP arányos állami kiadások Finnországban és Ausztriában a legmagasabb, aminek legfőbb oka a szociális védelmi kiadások magas aránya. Minden vizsgált országban csökkent az állami ráfordítások GDP arányos mértéke, kivéve Magyarországon, ahol 0,4 százalékkal nőtt.
Oktatásra, Svédország után, Finnország és Dánia költ GDP arányosan a legtöbbet.
Ezek az országok egyébként vezető helyen vannak a versenyképességi és innovációs listákon.
A V4-en belül viszont a magyar érték a legmagasabb.Egészségügyre Csehország költ a legtöbbet, Magyarország pedig a legkevesebbet úgy, hogy a 2021 évi 5,7 százalékos GDP arányos ráfordításról 2022-re 4,4 százalékra, azaz 1,3 százalékkal csökkent a GDP arányos ráfordítás százalékos értéke, ami nem éri el az osztrák érték 50 százalékát.
Ahol Magyarország kiemelkedik az EU-s országok közül, az a gazdaságra fordított 10,5 százalékos GDP arányos összeg, ami összefügghet a külföldi tőkebefektetések jelentős és vissza nem térítendő állami támogatásával.
Ez az érték a magyarnál sokkal versenyképesebb gazdaságú Dánia ráfordításának közel négyszerese, a svédnek 2,2-szerese, és a finnek 2,3-szorosa, az EU átlagnak pedig 1,8-szorosa.
Megjegyzendő, hogy a vizsgált országok, Lengyelország és Magyarország kivételével, csökkentették 2021-ről 2022-re a gazdaság ösztönzésére fordított GDP arányos ráfordításukat.
Lengyelország 0,5, Magyarország pedig 1,3 százalékkal növelte. A közrend fenntartására GDP arányosan a V4-ek szánnak a legtöbbet: a lengyel és a szlovák érték 2,3, a magyar érték pedig 1,8 százalék.
Védelemre Magyarország, Szlovákia, Finnország és Svédország szánt GDP arányosan többet 2022-ben, mint 2021-ben.A legnagyobb növekedés Magyarországon és Svédországban következett be (0,3 százalék). Végül a szociális védelem területén jelentős eltéréseket tapasztalunk.
A ráfordítások – valószínűleg a pandémia utáni válság jelentős csökkenése miatt – Csehország kivételével csökkentek.
A magyar érték változatlan maradt. A legmagasabb százalékos finn érték (23,5 százalék) és a legalacsonyabb magyar érték (13,1 százalék) között 10,4 százalékpontnyi a különbség.
A szociális védelemre szánt összegek a következő területeket foglalják magukban: betegség és fogyatékosság, család és gyermekek, idősek, munkanélküliek, társadalmi problémákkal kapcsolatos kutatások, szociális lakhatás.
Az adatok kapcsán meg kell említenünk, hogy a csökkenő százalékos értékek nem jelentenek csökkenő abszolút értékeket, hiszen ha a GDP növekedett 2021-ről 2022-re, akkor az alacsony százalékos érték is jelenthet magasabb tényleges ráfordítási értéket.
Magyarországon például a GDP (vásárlóerőparitáson) 2021-ben 55 199 milliárd forint, 2022-ben pedig 66 075 milliárd forint volt a KSH adatai szerint.
Ennek alapján a gazdaság ösztönzésére szánt 10,5 százalékos állami ráfordítás 2022-ben 6938 milliárd forint volt, amely – amennyiben hatékony és megtérülő ráfordítás volt – akkor a következő években jelentős versenyképesség javulást kell, hogy eredményezzen.
A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutató professzora.
