Magyarország Eiffelje: az építész, aki átszabta Budapest látképét
ElemzésekSokat hallani mostanában Hauszmann nevét, hisz a róla elnevezett program keretében alakítják át a Budai Várat. De ki is volt pontosan Hauszmann Alajos?
Aki már járt valaha a budapesti belvárosban az biztos, hogy találkozott már Hauszmann Alajos műveivel. Hisz ő tervezte a Nagykörút egyik legszebb épületét a New York palotát. De egyebek mellett a Szent István Kórház, a Parlamenttel szemben álló Igazságügyi palota és a Műegyetem központi épülete is az ő tehetségét dicséri. Na meg a budai oldal ékessége a Királyi Palota is. Ugyan a Várat a háború után komoly változásokkal építették újjá, de több helyen például az Oroszlános-udvarban kisebb-nagyobb eltérésekkel még tetten érhetőek az eredeti, „hauszmanni” állapotok.
Hauszmann Alajos fotója
A neves építészünk felmenői kapcsán a történészek bajban vannak. Máig nem világos, hogy az ük- vagy a dédapja volt az, aki Bajorföldről Magyarországra költözött, de az már biztos, hogy a nagyapja Budán született. Akár csak maga Hauszmann Alajos.
Bár egész életében magyarnak vallotta magát, az általános iskola után a szülei el kellett küldjék Tatára, hogy rendesen megtanulja a magyar nyelvet.
Gyerekként rengeteg minden érdekelte. A vegytanban és a fotózásban is elmerült, a társaival pedig csónakegyesületet és színtársulatot is alakított. Még csak 14 éves volt 1861-ben, de már olyan szépen rajzolt, hogy a kor egyik neves műépítésze Szkalnitzky Antal meggyőzte őt és a szüleit is, hogy az építész pálya felé kell nyitnia. Viszont Szkalnitzky szerette volna ha a fiatal fiú az alapokat is megismeri, ezért úgy rendezte, hogy beállhasson kőművesnek. Hauszmann segédként még a Magyar Tudományos Akadémia székházán is dolgozott.
Ebben a korszakban itthon még kevesen foglalkoztak épülettervezéssel. A megannyi pesti ház mellett például a Margithídat, az emlegetett MTA székházat vagy a Nyugati pályaudvart is mind külföldi építészek álmodták meg.
Amikor Hauszmann a Műegyetemen elkezdte kitanulni a szakmát, itthon még csak egy szűk kör foglalkozott ezzel a területtel.
Előtte viszont lassan kinyílt a világ. Miután Hauszmann Berlinben is tanult, bejárta keresztül kasul Franciaországot és Olaszországot. Utóbbit néha egészen szerény körülmények közepette.
Az éjjeleket a legtöbbször a szabad ég alatt, némelykor pásztorok kunyhóiban töltöttük.
írja a visszaemlékezéseiben. Az európai városok és paloták teljesen lenyűgözték. Minél többet látott, annál több helyre akart eljutni. Azt roppant mód sajnálta, hogy az Egyesült Államokba végül sosem tudott elutazni, pedig egyszer lett volna alkalma rá.
Családom könyörgésére azonban lemondtam ez útról, amit utólag is nagyon sajnálok, mert ilyen alkalom már nem fog életemben előfordulni, hogy Amerikát meglátogathassam.
A Hauszmann tervei alapján készült New York palotát 1894-ben adták át
Bár Hauszmann legtöbb épülete Budapesten áll, a tervei alapján például Székesfehérváron kastély, Sopronban Leánylíceum, Balatonfüreden pedig klubház is épült.
A munkássága idején született egy fontos technológiai újítás. Az épületszerkezeteknél a három fő ismert anyag, a kő, a fa és a tégla mellett megjelent egy negyedik is: a hengerelt vas. Ami azért is fontos, mert ennek az innovációnak hála csökkenteni lehetett a főfalak vastagságát. Hauszmann pedig nem félt használni az új technológiát.
Fő műve minden kétséget kizáróan a Budavári Palota. A várhegy tetején Mária Terézia idején már épült egy úrilak, de ez a XIX. században túl kicsinek bizonyult. Amikor 1867-ben a Monarchia megalakulása után Ferenc Józsefet megkoronázták Magyarországon az udvartartásának nem volt elég hely a budai rezidencián.
A királyi főhercegek és az udvari méltóságok egy része különféle szállodákban és magánházakban kellett aludjon.
Még ideiglenes barakkokat is fel kellett húzzanak. Ekkor született a döntés, hogy új Palotára van szükség. Végül hosszas előkészítés után először Ybl Miklóst bízták meg a tervezéssel, de ő nem sokkal a munkálatok megkezdése után 1891-ben meghalt. A helyét Hauszmann Alajos vette át. Mivel bíztak a szakértelmében az építést felügyelő bizottságtól komoly szabadságot kapott. Ám egy idő után Hauszmann így is falakba ütközött.
A Hauszmann-féle Budai Vár a nyugati oldalról. A kép jobb oldalán látható Mátyás-kút a mai napig régi formájában látható. Tavaly újították fel.
A palota építése kapcsán ugyanis nem csak a helyi hatóságokkal és politikusokkal kellett dűlőre jusson, hanem a bécsi udvarral is. Már pedig a Főudvarmesteri Hivatal az elképzeléseit több helyen is el akarta gáncsolni. Csak hogy pár példát említsünk: nem akarták, hogy magyar műipari alkotások legyenek a palotában, helyette a rezidenciát Bécsből kimustrált régi bútorokkal akarták berendezni. Amikor Hauszmann a munkálatok közben megtalálta a középkori vár egyik gótikus oszlopát azt akarták, hogy rombolja le.
Hauszmannak hamar elege lett a Főudvarmesteri Hivatalból, ezért inkább a magyar miniszterelnökön keresztül közvetlenül Ferenc Józsefhez fordult a kéréseivel. A császár pedig sokkal nyitottabb volt az építész javaslataira, mint a bécsi udvar. Hauszmann elmondása szerint
az az ellenszenv és tagadhatatlan féltékenykedés, melyet az udvarmesteri hivatal részéről a magyar királyi palota építése és berendezése ügyében tapasztaltak átragadt az alsó udvari személyzetre is, az udvar itt tartózkodásakor.
Bécsből idejött cseh, német szakácsok és lakájok mindent gáncsoltak és rossznak találtak, ami Magyarországon készül, és nem kíméltek semmit sem.
Egy alkalommal Montenuovo herceg főudvarmester hivatott és közölte velem, hogy a király a magyar gyártmányú ezüstnemüekkel nincs megelégedve, mert egy ezüst teakannával, amelynek karja állítólag nem volt kellőleg izolálva megégette az ujjait, és a kannát a földhöz csapta. Az ügyet megvizsgálva kiderült, hogy a felszolgáló lakáj, mielőtt a teát bevitte Őfelségéhez, a kanna karját spirituszlángon szándékosan felhevítette, hogy a király előtt a magyar gyártmányt lebecsülhesse.
emlékszik vissza Hauszmann. Ő egyébként fontosnak tartotta, hogy a palotában a magyar történelem kimagasló uralkodói előtt is lerója a tiszteletet. Ezért Szent Istvánnak és Mátyás királynak külön termet szánt. Az István terem a középkort idéző faarchitektúrát kapott aranyozással és majolika díszítéssel, a Hunyadi terem pedig olasz reneszánsz stílusban készült.
A Királyi Vár bálterme
A fényűző palotát, melyben egy 724 négyzetméteres bálterem is helyett kapott 1905-ben adták át. Ezután sokáig úgy tűnt, hogy Hauszmannra nyugodt öregkor vár. Még nemesi címet is kapott 1918-ban. Csakhogy a világháborút követő gazdasági válság közbeszólt.
A kiadások messze túlhaladják rendes bevételeimet.
írta 1920-ban. Egy ideig arra se volt pénze, hogy ruhákat vegyen. A fűtési költségeket is alig tudta fizetni. A krízis után azonban rendeződött az anyagi helyzete. Még a Műegyetem díszdoktorává is megválasztották. Végül pár évvel azután, hogy a feleségével az aranylakodalmukat is elülték 1926-ban a fejér megyei Velencén halt meg 79 évesen. Hauszmannt ma már a századfordulós építészet egyik legnagyobb alakjaként tartják számon.
A kor építészetére nemcsak tervezőként hanem tanárként is nagy hatást gyakorolt.
