Magyarország: innovációs találkozási pont Kínával

A Fórum jelmondata: “Virágzás Sanghajban, új magasságok elérése, szimbiózis a növekedésben: ifjúság és városfejlesztés,” volt, ami egyben jelezte azt is, hogy az egyik legjelentősebb kínai innovációs esemény programjainak középpontjában az idei évben a fiatal vállalkozók és innovációs szakemberek álltak.

A szervezők szerint, az innovatív tudást lényeges összekötni a dinamikus városfejlesztéssel, hiszen a 21. századi, jól prosperáló, élhető és fenntartható fejlődésű városok csak a folyamatos, innovatív tudásmegvalósítás mellett létezhetnek.

A fórum fő célja, hogy számos projekthez vonzza az innovátorokat és vállalkozókat a világ minden tájáról, akiknek több platformot kínálnak a lehetőségek megismerésére.

A fórum szervezői kiemelt feladatnak tekintik, hogy egy ifjúsági innovációs és vállalkozói ökoszisztémát hozzanak létre, amely magában foglalja a mentorálást, a szakmai szolgáltatásokat, valamint a tudományos és technológiai szolgáltatásokat.

A sanghaji fórum jól jelzi, hogy Kína valóban át kíván térni az innováció vezérelt gazdaságra, és a nem csak irányelvi szinten, hanem a gyakorlatban is, amelynek megvalósításához kiemelt szerepet szánnak a külföldről érkező, fiatal innovációs szakembereknek.

A politikai akarat egy évtizede létezik. Hszi Csi-ping 2014-ben fogalmazta meg az innovációval kapcsolatosan Kína által követendő gondolatait:

A világ vezető hatalmai a tudományos és technikai innováció új tendenciájával szembesülve keresik az újabbnál újabb tudományos és technikai áttörések lehetőségét, miáltal tudományos-technikai fejlődésre és gazdasági versenyelőnyre tehetnek szert. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy lemaradjunk ebben a fontos versenyben. Fel kell zárkóznunk, majd meg kell kísérelnünk, hogy megelőzzük a többieket.

A korábban az innováció terén elmaradott Kína az elmúlt tíz esztendőben nem csak felzárkózott, de számos területen le is körözte a nemzetközi vetélytársakat.

Az innovációs tevékenység egyik kiemelt kínai központja pedig a Magyarországról közvetlenül elérhető Sanghaj. A városban az elmúlt időszakban gyakorlatilag minden tevékenység az innováció keretében történik.

A helyi kórházakban például a legmodernebb orvostechnológiai fejlesztések során létrejött eszközökkel igyekeznek minden korábbinál hatékonyabbá tenni a gyógyítást.

Ennek keretében, többek között a napokban jelentették be, hogy a Sanghaji Hetedik Népi Kórház, a Sanghaji Tudományos és Technológiai Egyetemmel együttműködve kutatást indít intelligens gyógyászati berendezések és innovatív gyógyászati anyagok kutatására.

Hasonló innováció fuzionálási lehetőséget teremt, a rendkívüli energiaigénnyel bíró szennyvíztisztító iparág karbon-semlegesség jegyében történő megreformálása.

Jelenleg, a kínai széndioxid kibocsátás mintegy 1-2 %-át, csak a szennyvíz megtisztítása adja, amely a maga nemében jelentős aránynak számít. Ugyanakkor a pekingi kormányzat 2060-ra el kívánja érni az ország karbon-semlegességét.

Ennek egy jelentős mérföldköve a sanghaji Bailonggang szennyvíztisztító telep, ahol a helyben termelt fotovoltaikus villamos energiát vízelektrolízisre használják, ami által hidrogént állítanak elő.

A két kiragadott példa is jól mutatja, hogy Kína gyakorlatilag bármilyen szektorban felvevőpiaca az innovációs megoldásoknak.

Adódik a kérdés: milyen szerep juthat Magyarországnak a kínai innováció-vezérelt gazdaság megteremtésében, és az abból származó globális előnyökben?

Magyarország, mint nyitott gazdaságú, exportorientált, ugyanakkor történelmileg tőkeszegény ország számára, a rendelkezésre álló keretek mellett, szintén meghatározó az innováció orientált gazdaság kiépítése.

Az nemzetgazdasági szereplők felismerve ezt a törvényszerűséget, mind nagyobb keretet biztosítanak a K+F szektor számára, ezáltal pedig az innovációra.

Az utóbbi években stabilan a GDP 1,5%-a körüli összeg fordítódik az innovációra. A 2023-ban elfogadott új magyar innovációs stratégia, a Neumann János Program további lendületet adhat a magyar innováció fejlődésének. A Program az egyetemeket, a kutató helyeket, illetve a piaci szereplők közvetlen összekapcsolását valósítja meg, amely jelentős lépés afelé, hogy Magyarország is, ténylegesen innováció vezérelt gazdasággal rendelkezzen. Külön kiemelendő, hogy az innovációs támogatásra 2024-ben mintegy 147 milliárd forint fordítható.

A gazdaságpolitikai cél egyértelműen maghatározott, Magyarországnak 2030-ra Európa 10 legjobb innovátora közé kell kerülnie. A tendencia alapján, valószínűsíthető, hogy Magyarországon az innovációs tevékenység a közeljövőben rohamléptekkel fog fejlődni.

Annak a ténye, hogy Hszi Csin-ping, kínai államfő magyarországi látogatását követően Peking a magyar kapcsolatokat a „Minden időjárási körülmények között átfogó stratégiai partnerség az új korszakért” kategóriába helyezte; vagyis Oroszországot és Pakisztánt követően a harmadik legjelentősebb külkapcsolati partnerré emelte, egyben előre vetíti annak a lehetőségét is, hogy az innováció területén is stratégiai elmozdulás következzen be a magyar-kínai kapcsolatok terén.

A két ország közötti kapcsolatok új dimenziójában a magyar innovátorok megjelenése az olyan rendezvényeken, mint a Shanghai Y50 Fórum, egyértelműen támogatandó platformnak tekinthető mindkét állam gazdasági irányítóinak részéről.

Nagy valószínűséggel, a kínai piaci szereplők érdeklődése – miközben az ázsiai ország a legnagyobb befektetővé vált hazánkban – az új kontextusban még tovább fokozódik majd Magyarország iránt.

A Xiplomacy – ahogyan a kínai hivatalos sajtó nevezi a Hszi Csin-ping által meghatározott külpolitikai irányvonalat – által folytatott szisztéma alapvetően összpontosít a stratégiai ágazatokra, így az innovációs területek is a fókuszpontban vannak.A két állam közötti kapcsolatok egy új dimenzióját jelentheti az innovációs ágazat. Annak érdekében, hogy az együttműködés kiteljesedhessen, szükséges a szűk mozgástérrel rendelkező, magyar innovátorokat közvetlen ösztönző programok keretében koordinálni a hatalmas kínai piac útvesztőiben.

A Shanghai Y50 Fórum is egyike lehet azon kiemelt piacszerző megjelenési lehetőségeknek, amelyeken a jövőben a széleskörű magyar innovátor megjelenés, nemzetgazdasági érdekből egy ilyen állami koordinációs folyamat részeivé válhatnak.

A magyar-kínai innovációs tér összekötése egy új találkozási pont lehet Magyarország, és így az Európai Unió egésze számára Kínával.

A szerző a Neumann János Egyetem GTK egyetemi docense.