Magyarország megtáltosodhat - az előretöréshez ez a terület lehet a kulcs

Nemrégiben együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Közgazdasági Társaság és a Metropolitan Egyetem. Kifejtené, hogy mit tartalmaz, és miben tudnak segíteni egymásnak a felek? 

A Magyar Közgazdasági Társaság elnökségének célja, hogy a hagyományokhoz híven tartsa a kapcsolatot az egyetemekkel, és minél több fiatalt vonzzon be a Közgazdasági Társaság soraiba. Ennek érdekében elhatároztuk, hogy minden olyan egyetemmel, ahol gazdasági oktatás folyik, felvesszük a kapcsolatot.

A megállapodások a keretében a rendezvényeinket – különösen azokat, amelyek a fiatalokat érdekelhetik – ezekre az egyetemekre visszük, ott szervezzük meg, és biztosítunk a fiatalok számára kommunikációs lehetőséget, illetve adott esetben előadót.

Ha van a tananyaghoz illeszkedő témakör, amelyben mi megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkezünk, azt szívesen megosztjuk velük. Néhol mentorálási programokat is biztosítunk a hallgatók számára.

Az egyetemek pedig lehetőséget teremtenek számunkra a megjelenésre, biztosítják az infrastruktúrát, és népszerűsítik a programjainkat a hallgatók körében.

A Metropolitan Egyetemen kívül kivel írtak még alá hasonló együttműködést?

Az egri Eszterházy Egyetemmel kezdtünk el együtt dolgozni. Már volt is egy nagyon sikeres rendezvényünk, amikor Bod Péter Ákos tartott egy előadást. Az előadásról készült felvételt eddig több mint húszezren hallgatták meg.  

A konferencián az innovációról, startupokról, fiatalok vállalkozásáról is szó esik. Ha jól tudom, a  Magyar Közgazdasági Társaságnak van egy innovációs szakosztálya. Milyen javaslatokkal tudnak segíteni? Hogyan lehetne javítani a hatékonyságot?

Mindenképpen szeretnénk hangsúlyozni, hogy innováció nélkül nincs versenyképesség, és versenyképesség nélkül nincs komoly gazdasági növekedés. Szeretnénk felhívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy ezekre a területekre érdemes nagyon odafigyelni. Fontos a kutatás-fejlesztés támogatása, az innováció ösztönzése, valamint a startup világ megbecsülése, mert ezek hatalmas értéket tudnak teremteni.

Egy érdekes adat, amit kiemelhetünk, miszerint a hazai vállalkozásoknak mindössze három tized százaléka tekinthető igazán innovatívnak és kreatívnak, mégis ezek a vállalkozások az exportok körülbelül 13 százalékát adják.

Az innovatív és kreatív vállalkozásokról még az elmondható, hogy a 2010-19 közötti időszakban a GDP növekedéséből 23 százalékkal részesedtek. Ezért is nagyon lényeges, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a támogatására odafigyeljünk, hogy megértsük működésüket, és jó példaként állítsuk őket mások elé.

Innovációs ranglisták

Magyarország innovációs teljesítménye egyszerre ígéretes és kihívásokkal teli. Bár az állami K+F ráfordítások tekintetében kiemelkedő helyen állunk, az innovációs eredményeink gyakran elmaradnak a várakozásoktól: a magyar innovativitás korlátait és az innovációt serkentő megoldásokat vették számba a szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság és a Budapesti Metropolitan Egyetem közös konferenciáján.

Rendkívül sérülékeny és kiszámíthatatlan a világunk, emellett egyre bonyolultabb rendszerek és dinamikák alakítják a mindennapjainkat. Mindeközben az állandóság helyett a folyamatos változás válik normává. Ebből következik, hogy nekünk is az innovációra kell törekednünk, különben lemaradunk. Mert az innováció hozzájárul a szervezetek ellenállóképességének és rugalmasságának növeléséhez, ami elengedhetetlen a jövőbeli sikerekhez.

Az innováció alapja, hogy a szervezetek és az egyének nyitottak legyenek az új ötletek iránt, és készek legyenek elhagyni a régi, elavult sémákat. Az „unlearning”, az elfelejtés képessége és az „outside of the box” gondolkodás elsajátítása mind elengedhetetlen az innovációhoz.

A legfontosabb, hogy az innováció egy emberi folyamat. Csak az emberek képesek innoválni, a gépek és szervezetek nem. Azonban az innovációhoz elengedhetetlen a nyitottság, a bizalom, és az egymás iránti tisztelet.

-hangsúlyozta az innováció emberi jellegét Csath Magdolna egyetemi tanár, a METU kutatóprofesszora, az MKT Innovációs Szakosztályának alelnöke.

Milyen környezetben terjed az innováció?

Az innovációt támogató kultúra alapja a kérdezés, a kétségek, a kísérletező kedv, és a kíváncsiság tisztelete. Fontos, hogy a szervezetek a tudásmegosztáson alapuljanak, mert az innováció nem az egyes személyek, hanem csapatok munkájának eredménye. A bizalom és az együttműködési készség tehát kulcsfontosságú, ugyanúgy, mint a rugalmas és agilis szervezeti kultúra.

Az innovációban kiemelt szerepe van a folyamatos tanulásnak és a javításra való törekvésnek. Fontos, hogy már az iskolában a kíváncsiságot, az objektív megfigyelést, és a kérdezés kultúráját bátorítsák.

-hívta fel a figyelmet az iskolák innovációban játszott szerepére Csath Magdolna.

Gazdasági sikeresség és társadalmi hasznosság

Az innováció és a versenyképesség szoros kapcsolata Michael Porternél jelent meg először. Meggyőződése szerint az innováció mindennek az alapja. Mert az innováció az értékteremtés által hozzájárul a termelékenységhez, így a versenyelőny is növekszik. Azonban a gazdasági sikeresség mellett, a társadalmi hasznosságot is figyelembe kell venni, és ebben a skandináv országok példamutatónak számítanak.

Az innovatív gazdaságokban a ráfordítások és az eredmények összhangban vannak. Bár az innovációs tevékenységekhez elengedhetlenek a megfelelő anyagi ráfordítások, a siker kulcsa a hatékony felhasználásukban rejlik. A tipikus ráfordítások közé tartoznak a kutatás-fejlesztés, az oktatásba történő befektetések, és a STEM területekre irányuló források.

Az innovatív gazdaság sikerességet mutathatják az innovatív munkahelyek aránya, az innovatív cégek száma, valamint az új szabadalmak, védjegyek, tudományos publikációk, és egyéb kutatási eredmények.

A magyar gazdaság innovativitása

Magyarország 2024-ben az EU innovációs teljesítménytábláján a 21. helyet foglalta el. A legnagyobb kihívásokat a huménerőforrás, az intellektuális vagyon és az innovatív cégek területén érzékelhetjük.

Bár a cégekre irányuló állami K+F támogatások kiemelkedően magasnak számítanak, a magyar gazdaság innovációs teljesítménye mégis elmarad a várakozásoktól. Jelentős lemaradás tapasztalható például az innovatív cégekben való foglalkoztatás tekintetében, ahol a teljes foglalkoztatás százalékában mindössze 38%-ot ér el.

Fontos kiemelni, hogy a kutatások és fejlesztések elsősorban Budapestre korlátozódnak, míg más régiókban jóval alacsonyabb az innovációs aktivitás.

A magyar innovatív cégek aránya csupán 32,7 százalék, míg a szomszédos országokban, mint Szlovákiában (36,6%), Csehországban (56,9%), és Ausztriában (60%) lényegesen magasabb ez az arány. Az innovációs problémák nemcsak a kisebb cégeket jellemzik, mert a magyar nagyvállalatok mindössze 56,6 százaléka innovatív, ellenben Ausztriában ez az arány 89,1 százalékra tehető.

A magyar KKV szektorban készített felmérésből kiderült, hogy a cégeknél gyakran nincs világos innovációs stratégia, nem végeznek megtérülési számításokat, és a pályázatokhoz sem készítenek piaci előrejelzéseket. A vállalatok közötti innovációs együttműködések sem jellemzőek, és sok cégnél még mindig hierarchikus, nem innovációbarát szervezeti struktúrák működnek.

A megnyitókat és előadásokat követően kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyet Fáykiss Péter, az MKT tagja és a METU intézetvezetője moderált. A METU Innovációs Központjának fiatal startupperei osztották meg tapasztalataikat és bemutatták projektjeiket.

A beszélgetés résztvevői voltak: Bálint Marcel alapító és CEO, Noted; Furiák Dániel CTO, CogniPro; Kenéz Ágnes COO, BridgeAID; Lénárt Máté Gábor alapító, FraudShield Security; valamint Szabó László alapító és vezető, Hungarian Innovation Hub, METU.

A hazai innovációs és startup ökoszisztémai kihívásairól szóló teljes konferenciát az alábbi linken tekintheti meg.