Már egy gombostűfejnél kevesebb minta is elég a bűnügyekben a DNS-azonosításhoz

Kis túlzással nincs olyan kis mennyiségű biológiai nyom, amit a ma rendelkezésre álló korszerű eszközökkel ne tudnának kimutatni a bűnügyi laboratóriumok. Napjainkban ezért sokkal inkább az jelenti a kihívást, hogy meg lehessen különböztetni a véletlenül „ott hagyott”, vagy a szándékosan „oda tett” nyomot, vagy az olyan biológiai szennyeződéseket, amelyek befolyásolhatják a DNS-vizsgálatok eredményét, vagy azok értelmezését – mondta a Növekedés.hu-nak Füredi Sándor, a Genetikai Szakértői Intézet megbízott igazgatóhelyettese.

Ez az az országos központ, ahol a bűncselekményekben fontossággal bíró biológiai anyagok genetikai vizsgálatát végzik, és ahol az érzékeny vizsgálati eljárások ugyanakkor sok dilemmát is felszínre hoznak.

Habár ma már a szabad szemmel nem vagy alig látható nyomokból is el tudják végezni a DNS-azonosítást, azt azonban az ilyen esetekben sokszor nem tudják kategorikusan megmondani, hogy az a nyom hám, nyál, izzadság, ondó vagy vér eredetű. Vér esetén az is sokat segítene a nyomozásban, ha tudnánk, hogy az sebből, orrból, artériás vagy vénás vérből, esetleg menstruációból származik. Ahogyan az is, ha a genetikai nyomokból ki lehetne olvasni, hogy mikor – tehát az elkövetés idején, előbb vagy akár később – hagyta ott az illető, de mivel a DNS-mintákon nem látunk még „időbélyegzőt”, egyelőre ez sem lehetséges.

Az említett kihívásokkal kapcsolatban szerencsére intenzív kutatások folynak világszerte, és vannak már jó eredmények az RNS – tehát nem a DNS – vizsgálatán alapuló sejt- és szövettípus azonosításának területén, és egyes laborokban már meg tudják mondani, milyen jellegű a minta – közölte a genetikus szakértő.

Döglött ügyek, ártatlanul elítéltek

A DNS-vizsgálatok, a genetikai azonosítás napjainkban is folyamatosan és elképesztő módon fejlődik. Az első hatalmas lökést a már idehaza is 1992 óta használt DNS-azonosításnak egyébként a Covid-19 kapcsán már mindenki által ismert, 1983-ben felfedezett és tíz évvel később Nobel-díjjal elismert PCR-, vagyis a polimeráz-láncreakció technológiája adta. Ez tette lehetővé, hogy ne csak nagy mennyiségű klasszikus biológiai anyagokból lehessen sikeres személyazonosítást végezni.

A PCR-technológiának köszönhetően számos olyan bűnügyet sikerült felderíteni világszerte, amelyekbe évtizedekkel vagy akár csak évekkel korábban is még beletört a nyomozók bicskája.Magyarországon az első olyan emberölés, amely nagy publicitást kapott, és annak ellenére, hogy a lehetséges elkövetők DNS-profilját egyből meg lehetett határozni, mégsem sikerült őket sokáig azonosítani, a Fenyő-ügy volt. Három férfi DNS-profilját sikerült kimutatni, de ezek 2011-ig a később felállított DNS-nyilvántartásban szereplő mintákkal sem mutattak egyezést.

Erre csak akkor került sor, mikor a nyomozó hatóság az egyik gyanúsítható személyt, Jozef Rohacot összefüggésbe hozta a gyilkossággal, és tőle mintát vett. Rajta keresztül a rendőrség eljutott a másik két feltételezett tettestárshoz is, akik közül az egyiknek a genetikai azonosítása csak a Szlovákiában élő rokonai révén volt lehetséges, mivel időközben eltűnt, valószínűleg meggyilkolták.

A következő jelentős előrelépést a bűnügyi DNS-profil nyilvántartások rutinszerű alkalmazása jelentette. Ilyenek az Egyesült Királyságban 1995., az USA-ban 1998., Magyarországon pedig jogilag 2000. óta léteznek, de a hazai gyakorlatban csak 2004-től működik.

A magyar DNS-profil nyilvántartásban megközelítőleg 150 ezer terhelt (gyanúsított és elítélt) személy biológiai ujjlenyomatát őrzik, ami körülbelül a lakosság 1,5 százalékának felel meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy bűnügyi DNS-nyilvántartás akkor működik hatékonyan, ha a népesség legalább 1 százalékának a mintáját tartalmazza. Mi jól állunk, és ezt a gyakorlat is igazolja: mint Füredi Sándortól megtudtuk, ma már évente minden egyes napra jut egy-két nyilvántartási egyezés.

Ennek egy jelentős része „hideg” találat,  jelenti, hogy a nyilvántartásba frissen bevitt nyom vagy személy DNS-profilja egyezést mutat egy, a nyilvántartásban már szereplő biológiai maradvány vagy személy profiljával, és ezt az egyezést (a helyszíni nyomok közös eredetét vagy a találatot adó személy lehetséges nyomhagyását) az eljáró hatóság korábban nem gyanította.  

A nyomhagyás kimutatása mellett annak kizárása is rendkívül fontos, mint a szakértő hangsúlyozza, hiszen a DNS-vizsgálat nem csak arra jó, hogy megtalálják, genetikailag (is) azonosítsák a tényleges nyomhagyót, aki elkövethette a bűncselekményt, hanem arra is, hogy ki lehessen zárni a gyanúsítottak közül az ártatlanokat.Az igazságügyi genetikai szakértők nagyon sok esetben ki tudták már mondani: lehet, hogy a terhelt az elkövető, de kimutatható módon nyomot nem hagyott.

Híres bünügyek, ahol döntő volt a DNS

Emlékezetes, hogy végeredményben a móri mészárlásban jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélt Kaiser Edét is a bankrablás után évekkel később megtalált fegyvereken azonosított nyommaradványok tisztázták. Korábban ugyancsak ártatlanul ítélték el a 2007-ben kegyetlenül meggyilkolt Balla Irma debreceni képviselő fiát.

Őt az után sikerült tisztázni, hogy megtalálták az áldozat ágytakaróján a valódi elkövető, a gyilkosság idején a szomszéd építkezésen dolgozó férfi DNS-ét, aki egyébként kétszer tett beismerő vallomást, amit kétszer visszavont.

Visszatérve a DNS-nyilvántartásra, ez segített a soroksári futónő, Gy. Krisztina feltételezett gyilkosának megtalálásában is, aki ugyanis már börtönben ült más bűncselekmény miatt, amikor a mintája az adatbázisba bekerült, és azonnal találatot is adott a soroksári gyilkosság szakértése során kimutatott DNS-mintákkal. Magyarország egyébként, követve a világ számos országának a szabályozását, kizárólag meghatározott bűncselekménnyel gyanúsítottak, illetve azokban elítéltek DNS-profilját tartja csak nyilván. Akivel szemben megszüntetik az eljárást, vagy akit jogerősen felmentenek, annak a DNS-profilját törlik a nyilvántartásból.

Ismeretlen holttestek, eltűnt személyek

A DNS-vizsgálat nem csak a bűnügyek elkövetőit segíthet felderíteni. Nagy jelentősége van az ismeretlen holttestek azonosításában is, ami sajnos meglepően gyakori feladat. Mint Füredi Sándor elmondta,

jelen pillanatban körülbelül 200 azonosítatlan holttest DNS-profilja szerepel a nyilvántartásukban. Ezek nagy része ráadásul olyan embereké, akik 20-30 éven belül haltak meg, és maradványaikat esetleg a víz mosta valahol partra, vagy egy kutya ásta ki sétáltatás közben. Hetente égnek meg felismerhetetlenségig emberek lakástüzekben is, így emiatt is a feltalált ismeretlen holttestek jellemzően nem bűncselekmények áldozatai.

Van, amikor már csak a csont áll rendelkezésre a DNS vizsgálatára, a test többi része annyira lebomlott, roncsolódott. Mint a szakértő elmagyarázta, egy bizonyos idő elteltével a haj sem alkalmas erre, mert már nem őrződik meg benne az úgynevezett sejtmagi DNS-állomány, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az adott személy genetikai profilját olyan szintig meghatározzák, ami lehetőséget biztosít a minták akár nemzetközi szintű összehasonlítására és azonosítására.

Ez utóbbi egyébként nem olyan ritka, a közelmúltban Németországban találtak egy ismeretlen női holttestet, akinél felmerült, hogy akár a hét éve a magyarországi Kokadról eltűnt lány maradványa is lehet.

Az azonosításhoz DNS-mintát vettek itthon az édesanyjától, de az nem mutatott rokonságra utaló hasonlóságot a kinti DNS-profillal. A jövőben az ilyen és hasonló esetekben már automatikus lehet majd az úgynevezett rokonságvizsgálat, és az eltűntek vér szerinti hozzátartozóit vagy a leszármazottait csak akkor értesítik a hatóságok, ha genetikailag beazonosították a keresett családtagjukat.

A körözési nyilvántartást szabályozó törvény módosítása ugyanis 2023-tól Magyarországon is lehetőséget ad arra, hogy ha egy eltűnt személy 90 napig nem kerül elő élve vagy holtan beazonosítható módon, akkor a nyomozó hatóságnak kötelessége megkeresni a vér szerinti hozzátartozókat önkéntes mintaadás céljából. A Police.hu adatai szerint jelenleg több mint 2250 eltűnt személyt keres a rendőrség.A hozzátartozói nyilvántartás újabb mérföldkő lehet az ismeretlen holttestek beazonosításában és az eltűnt áldozatú bűncselekmények felderítésében egyaránt – mutat rá Füredi Sándor.

A törvénymódosítás nélkül nem lehetne például a nyilvántartásban tárolni a Hableány katasztrófájában eltűnt utolsó koreai áldozat hozzátartozóinak DNS-profiljait, így ha meg is találnák az áldozat maradványait, akkor sem lenne mód az adatbázis segítségével automatikusan beazonosítani őt.

Mivel vannak országok, ahol ezek az ismeretlenholttest-azonosítások akár jogszabályi szinten, akár tudományos projekt révén már évtizedek óta működnek, a magyar szakemberek úgy vélik, a hazai hozzátartozói nyilvántartás sok eltűnt személy esetében mutat majd rokonsági egyezést az ismeretlen holttestekkel, így várhatóan sok ügy végére kerülhet pont. Ebben nem mellesleg

az Interpol idén indult I-Familia programja is segíthet, amely az egyes nemzeti hatóságoknál tárolt és az Interpol adatbázisába beküldött DNS-profilokat automatikusan összeveti, és találat esetén értesítést küld az érintett nemzeti hatóságok felé.

Majdnem olyan, mint a Helyszínelők

Mint Füredi Sándor fogalmaz, a Keleti pályaudvar szomszédságában található laborban a DNS-profil meghatározása nagyon hasonlóan történik ahhoz, amit a Helyszínelő-típusú filmek bemutatnak. Kivéve, hogy nem olyan látványos és gyors, mint a filmekben, hiszen az összes, Magyarországon elkövetett és genetikai szakértéssel is nyomozott bűncselekmény anyagát itt dolgozzák fel.

Nem nagyon van olyan bűncselekménytípus, amiben a biológiai nyomnak valamilyen szempontból ne lenne szerepe. Még a vesztegetésekben is - elég, ha csak a Nokiás dobozra gondolunk. A Genetikai Szakértői Intézet évente körülbelül 3 ezer ügy (túlnyomó részt bűnügy, kisebb részt közigazgatási és apasági ügy) vizsgálatában működik közre, és a bűnügyi DNS-profil nyilvántartás révén ma már ezek nagyjából 5-10 százalékában képesek találatot adni egy 0-10 éves időszakon belül attól függően, hogy a találatot adó személyi vagy helyszíni minta mikor kerül be a laborba.

A genetikus szakértő szerint ugyanakkor sajnos nemcsak a bűnüldözés fejlődik, hanem a bűnözés is.

Akik nem indulatból követnek el bűncselekményt, azok általában előre felkészülnek, és igyekeznek figyelni arra, hogy semmilyen nyomot ne hagyjanak. Így a nyomozás szempontjából jelentőséggel bíró „hagyományos” biológiai maradványok (vér, nyál, ondó, szőrképlet) tekintetében egyre inkább nyomszegények a helyszínek. Nagyon sokszor már csak érintési, megragadási nyomok maradnak, ám szerencsére ezek közül is már egyre többnek az érdemi vizsgálatára nyílik lehetőség.

Arra a kérdésre, vajon elképzelhető-e, hogy kizárólag DNS-profil alapján ítél el valakit a bíróság, Füredi Sándor azt mondta: a kriminalisztika és a büntetőeljárások egyik alapelve, hogy egyetlen bizonyíték alapján ne szülessen elmarasztaló ítélet.

– Mi mindig azt hangsúlyozzuk, hogy szép a DNS-egyezés, de az csak egy alátámasztása, indikációja a nyomhagyásnak vagy a bűnösségnek, nem pedig az egyedüli és kizárólagos bizonyítéka. Ugyanakkor, mint ahogy az előbbiekben említett ügyekben is történt, az egyéb bizonyítékok mellett a DNS-profil perdöntő is lehet a bűnösség – vagy a másik oldalon az ártatlanság – megítélésében.