Matolcsy György: a biztonságos és sikeres euró bevezetés nemzeti érdek

Az utóbbi hetekben fellángolt egy vita azzal kapcsolatban, hogy mikor vezessük be az eurót hazánkban.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke rámutatott, Magyarország 2004-ben az uniós csatlakozáskor vállalta az európai közös fizetőeszköz bevezetését. A dilemma tehát csak az, hogy mikor és milyen körülmények között vezessük be az eurót.

Matolcsy György elmondta, az MNB és a kormány egységesen világos és következetes álláspontot képvisel. Magyarország betartja korábbi vállalását az euró biztonságos és sikeres bevezetésével kapcsolatban.

A jegybankelnök szerint akkor biztonságos a bevezetés, ha az más eurózóna tagországgal szemben nem jár reálgazdasági és növekedési áldozatokkal, munkahelyek elvesztésével és a versenyképességet rontó változásokkal.

25 pont

A konferencián Matolcsy György 25 pontban érvelt a forint megtartása, illetve az euró biztonságos és sikeres bevezetése mellett.

A forint egy szakmai, pénzügyi döntés eredménye, szemben az euróval, mely politikai okok miatt jött létre.

A forint tette lehetővé 2010 után a magyar gazdaságpolitika új sikerképletének, az egyensúly és növekedés képletének a felépítését és megőrzését. Az elmúlt 150 év magyar gazdaságtörténetében az egyensúly és növekedés párosa ritkaságnak számít – fejtette ki Matolcsy György.

2010 után először az egyensúlyt, majd a növekedést és a felzárkózást a forint segítségével lehetett beállítani. Forint nélkül nem lehetett volna ezt megtenni, hiszen az eurózóna nagyon sok tagja euróval ezt nem tudta véghezvinni. Erre jó példa Olaszország, mely 2019 végén sem érte el a 2007-ben látott gazdasági teljesítményét.

A forinttal védte ki Magyarország a pénzügyi és politikai rendszere elleni támadást 2012-ben.

Hasonlóan 2010 és 2013 között a forinttal történt az EU leggyorsabb és leghatékonyabb pénzügyi szanálása, költségvetési konszolidációja – mondta el az MNB elnöke. Hasonló bravúrra az eurózóna tagjai az euróval nem voltak képesek.

A forint volt továbbá az alapja Európa egyik leghatékonyabb adórendszerének. 2010 és 2012 között teljes adópolitikai fordulatot hajtott végre Magyarország.

2013 után a forintra épült az MNB és a kormány növekedési fordulata, amelynek mélyén a monetáris politika fordulata állt. Utóbbira egy többszörösen független jegybank és a forint nélkül nem lett volna lehetőség.

A 2010-es évek elején a forinttal lehetett megfékezni az inflációt. Ezt most is megtesszük – tette hozzá Matolcsy György. A forint elindult egy jó úton, hogy letörje az inflációt.

A forint tette lehetővé a 2020 elején ránk tört koronavírus-válság pénzügyi és gazdasági hatásainak hatékony kivédését. Azt, hogy a forint jobb volt, mint az euró, lehet látni a két fizetőeszközt használó válságkezelés különbségéből.

Magyarországon 5,1 százalékkal, az eurózónában ugyanakkor 6,6 százalékkal esett vissza a gazdaság. Forinttal még válság idején is képes volt hazánk közeledni az EU átlagos fejlettségi szintjéhez.

A forinttal a jegybank célzott válságkezelő eszközöket tudott használni. Az eurózóna ugyan nálunk több pénzt fordított a válságkezelésre. Ők azonban nem voltak képesek célzott eszközök, mint például az NHP Hajrá vagy a fedezett hiteleszköz alkalmazására. A pénzmennyiség mellett tehát a célzott felhasználás döntött. Erre pedig csak nemzeti fizetőeszköz alkalmas.

Matolcsy György rávilágított, a forinttal lehetett 850 ezer új munkahelyet teremteni. A forintra épültek azok a gazdaságpolitikai és monetáris politikai eszközök, melyek foglalkoztatáspolitikai fordulatot hoztak.

Forint nélkül nem jött volna létre 850 ezer új munkahely az elmúlt évtizedben, illetőleg a koronavírus alatt sem tudtuk volna megőrizni a munkahelyek döntő többségét.

Magyarország a forintnak köszönhetően verekedte fel magát az unió egyik legrosszabb foglalkoztatási szintjéről az egyik legmagasabb értékre.

Magyarország emellett exportvezérelt gazdaságpolitikai pályán van. Ehhez szükséges egy rugalmas kamat- és árfolyampolitika, illetve szükségesek a célzott hiteleszközök – mondta el Matolcsy György. A forint nélkül az exportvezérelt pálya nem lenne hatékony.

Az eurót másfelől jó időkre tervezték. Válságkezelésre nem alkalmas. Ez gyorsan bebizonyosodott 2008/2009 magasságában a görög válság idején és a 2011/2012-es eurózóna válság idején.

Az euró létrejötte politikai célok eredménye. Az eurót megtervezők szerint a közös európai fizetőeszköz elmélyíti az európai országok közötti együttműködést. A Szovjetunió felbomlásával viszont a politikai célok megváltoztak.

Az euró több ütemű bevezetésekor ráadásul nem minden tag teljesítette a Maastrichti ötös kritériumrendszert. Ezt követően pedig egyre több kritériumot egyre több tagállam nem teljesített.

A koronavírus-válságban nincs olyan eurózóna tagállam, amely minden feltételt teljesítene – mutatott rá Matolcsy György. Emiatt szükség van Maastricht 2.0-ra, miután az eredeti kritériumrendszer nem jó.

Az euró létrejötte Európa és az Egyesült Államok közötti rivalizálással is magyarázható. Ebben a versenyben azonban az eurózóna és az euró veszített.

Kudarcot vallott továbbá az az uniós belső stratégia, mely szerint ugyan még nem felkészült az euró, hogy világpénz legyen, de majd menet közben feljavítják.

Az euró ma még nem egy teljesen kifejlett pénz. Megrekedt a fejlődés bizonyos fokán. Nincs bankunió, nincs közös költségvetés, nincs közös pénzügyminisztérium. Az Európai Unió költségvetése is nagyon messze van attól a 20-25 százalékos GDP aránytól, amire mindenképpen szükség van egy integrált gazdaság esetében. Nagyon sok fejlődési stádium áll még az euró előtt az MNB elnöke szerint.

A magyar érdek azt kívánja meg, hogy akkorra időzítsük az euró-csatlakozást, amikor az euró már kifejlett.

Azt is látni kell, hogy az euró előtti 20 évben a tagok jobban teljesítettek, mint az euró utáni 20 évben.

Az eurózóna tagjainak többsége veszített az euróval. Ezt a Freiburgi intézet tanulmánya világosan kimutatja. Első pillantásra egyedül Németország és Hollandia nyert. A drámai vesztesek közé Olaszországot és Franciaországot lehet sorolni. Előbbi 4300, utóbbi 3600 milliárd eurót veszített az euróval.

Matolcsy György szerint, ha majdnem mindenki veszít, akkor fel kell tenni a kérdést, vajon jó volt-e a koncepció? Jó volt-e egy olyan fizetőeszközt bevezetni, ami válságkezelésre nem alkalmas, csak konjunktúrára?

Valójában Németország és Hollandia is veszített az euróval. Németország azzal, hogy az európai versenytársait félidőben ugyan megverte, de valójában az olasz, a francia, a spanyol és a görög vásárlóerő kisebb euróval, mint anélkül. A német üzleti élet piacot, vásárlóerőt, beruházást és partnereket veszített.

Az nyert, aki kimaradt az eurózónából. Dánia és Svédország jobban szerepelt, mint Finnország. Portugáliánál jobban teljesített Csehország. Magyarország, Románia és az Egyesült Királyság jobban szerepelt Olaszországnál és Franciaországnál.

A forint euróra történő váltásánál azért kell óvatosnak lenni és a legjobb időzítést megtalálni, mert az euró jelen pillanatban ellentétes az európai működés lényegével. Európa lényege a változatosság, a sokszínűség. Teljesen kifejlett euróra van szükség, amely megengedi a sokrétűséget, a versenyt és a válságkezelést.

Az MNB kicsi, de kreatív jegybankként mindent megtesz annak érdekében, hogy felhívja a nemzetközi döntéshozók figyelmét, miként lehetne egy Maastricht 2.0-ás szerkezettel javítani az eurót.

A másik oldalról az eurózóna elemi érdeke, hogy jól működő, versenyképes gazdaságok csatlakozzanak hozzá – hívta fel a figyelmet Matolcsy György.