Matolcsy György: Amerikai birodalom vs. Európai álom – Az euró kudarca; Könyvismertető (x)

Elemzések2020. jún 15.Sz.A.

Amerikai Birodalom vs. Európai Álom címen jelent meg a Pallas Athéné Kiadó legújabb könyve, melynek szerzője Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Korunkat számtalan, egymástól merőben eltérő, olykor ellentmondásos érték és folyamat határozza meg, melyek közül az Egyesült Államok dominanciája a legjelentősebb. Európa az euró bevezetésével jóllehet megpróbálta ezt ellensúlyozni, az európai álom e dédelgetett vízióját azonban a gazdasági válság és az USA válaszcsapásai gyorsan szertefoszlatták.

Az euró nehézségei emellett arra is rámutattak, hogy a megfelelő integrációs szintet nélkülöző európai közösség a kívánatosnál sokkal gyengébb pilléreken áll

– derül ki Matolcsy György: Amerikai birodalom vs. Európai álom – Az euró kudarca című könyvéből.

A szerző több meglepő, de logikus érveléssel bizonyított kijelentést tesz művében:

1. Az euró nem siker, hanem bukás

El kell mondanunk minden európainak: az európrojekt az elmúlt két évtizedben kudarcot vallott.

2. A nyugati szövetség összeomlása

Az euró létrehozásáról szóló döntés Amerika és Európa – azaz az Amerikai Birodalom és Nyugat-Európa – között a második világháború után fennálló szövetség megszűnéséhez vezetett.

3. Két évtized – két eltérő történet

Az euró első évtizede (1999-től 2009-ig) az új pénz zökkenőmentes bevezetése és az eurózóna fokozatos bővülése mellett győzelem volt. A 2008 őszén beköszöntött globális pénzügyi válsággal azonban minden megváltozott.

Az eurózóna hibás struktúrái hirtelenjében egy tartósan fennálló válsághoz vezettek.

4. Az európai sikerekhez nem volt szükség közös valutára

Érvelhetünk azzal is, hogy Nyugat-Európa megerősítéséhez nem használtak közös európai valutát, és korántsem a véletlen műve, hogy miközben gazdasági csodák születtek, nem volt közös európai valuta.

5. Az euró mögött: a leendő Európai Egyesült Államok

Látható a közös valutáról szóló döntés igazi természete: néhány európai politikai elitcsoport titkos szándéka az volt, hogy felgyorsítsák egy új politikai entitás, az Európai Egyesült Államok létrejöttét.

6. Az időzítés minden, az időzítés mindent elárul

Vajon miért éppen 1992-ben? Ez volt az első és valószínűleg egyben az utolsó pillanat, amikor a közös valutáról ezt a döntést meg lehetett hozni, és napirendre lehetett tűzni az európai álom megvalósítását.

7. Az euró politikai döntés volt

Nyilvánvalóan a közös valuta létrehozásával kapcsolatos sietséget nem lehet szakmai okokkal magyarázni. A közös fizetőeszközre nem volt szükség sem Nyugat-Európa sikeres talpraállása, sem további fejlődése, sőt még a kontinens teljes egyesítése érdekében sem.

8. Az európaradoxon

Az európaradoxon része, hogy az egyes nemzeti központi bankok szinte biztosan nem tudták volna elhárítani az Amerikai Birodalom pénzügyi támadását az elmúlt évtized során.

Erre csak az EKB volt képes. Másrészt az is igaz, hogy rivális globális valuta hiányában az Amerikai Birodalom nem érezte (volna) szükségesnek, hogy hadat viseljen az euró és az EU ellen.

9. Az európrojekt titkos célokat rejt

Egyértelmű, hogy a közös valutának továbbra is hiányoznak kulcsfontosságú elemei: egy jelentős méretű és közös költségvetés, pénzügyminiszter és -minisztérium, bankunió, egyértelmű kilépési (exit) szabályok a távozni akarók számára, mechanizmus, amely folyamatosan frissíti az eurózóna tagsági kritériumait stb.

Voltak emellett titkos napirendek is: érdemi párbeszéd hiánya a független monetáris politikák feladásának következményeiről, pontos előrejelzés azokról a kockázatokról, amelyeket egy rosszul meghatározott belépési árfolyam jelent a tagországok gazdaságaira, valamint pártatlan, országonként egyedi beruházási és munkaerőpiaci előrejelzések.

10. Az euró a 20. századhoz tartozik

Ez az euró bukásának a kulcsa: igazi 20. századi döntés, amelyet egy teljességében más, új 21. század számára hoztak meg. Nyer vagy veszít típusú döntés, nem pedig minden fél számára előnyt jelentő (win-win) döntés volt. Mostanra pedig már a nyer/veszít típusú játszma megkettőződését látjuk. Egyrészről az USA volt a nyertes, az eurózóna pedig a vele ellentétes oldalon, míg az eurózónán belül az egykori német márka (DM) zóna tagjai kerültek a nyertes, majd mindenki más pedig a vesztes oldalra.

11. A német csapda: önelégültség minden törekvésben

Nagy német vállalatok vették célba Amerikát, hogy meghódítsák piacait és saját globális piaci részesedésüket ahelyett, hogy európai cégóriásokat építettek volna fel európai partnereikkel.

Az európai riválisai számára erős, a német vállalkozások számára gyenge euróval a németek elsöpörték európai riválisaikat ahelyett, hogy innovatív új – oktatásra, innovációra, kutatásra és fejlesztésre összpontosító – szövetségeket kovácsoltak volna velük.

12. Sikertelen válasz a harmadik kihívásra

Ami a harmadik kihívást, a pénzt illeti, az euró első pillantásra sikertörténetnek tűnhet. Globális valuta, túlélte a görög pénzügyi és eurózóna válságot, új tagok léptek be, az Európai Központi Bank pedig az új elnöknek, Mario Draghinak köszönhetően sikerrel követte az Amerikai Birodalom monetáris politikáját, azaz a Fed QE intézkedéseit, így végül sikerült stabilizálni a dollár/euró árfolyamot. Az első benyomások félrevezetők lehetnek, és az euró esetében csakugyan azok. A gazdaságtörténeti, történelmi elemzést követően a szerző a jövőre vonatkozó elképzeléseit is megosztja az olvasóval, aminek részletezése meghaladja e cikk kereteit. 

Az Amerikai birodalom vs. Európai álom – Az euró kudarca című könyv első fejezete ezen a linken elolvasható.