Matolcsy György: nem lesz tartós áremelkedés Magyarországon

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint Kandrács Csaba, Patai Mihály és Virág Barnabás a jegybank alelnökei sajtótájékoztatót tartottak a Monetáris Tanács 2021. március 23-i ülését követően.

Kiemelt feladatok

Matolcsy György három kiemelt fontosságú feladatot fogalmazott meg. A pénzügyi és gazdasági fordulathoz Magyarországnak első körben le kell győzni a koronavírust. A kormány azonban jól halad az oltásokkal – fejtette ki a jegybankelnök.

Meg kell őrizni továbbá az árstabilitást, azaz kordában kell tartani az inflációt. Ez a Magyar Nemzeti Bank elsődleges feladata. Harmadsorban pedig helyre kell állítani a magyar gazdaság növekedését.

Az MNB megítélése szerint a kormány, a jegybank, a bankok, az üzleti szektor és az egészségügy is jó úton halad, hogy a fenti feladatokat teljesítse.

A fenti három feltétel teljesülése esetén az elmúlt 100 év leggyorsabb gazdasági helyreállása következhet Magyarországon – fejtette ki Matolcsy György jegybankelnök.

Kilátások

A tavalyi év egészében közel 5 százalékkal esett vissza a magyar gazdaság, azonban a negyedik negyedév már bíztató beruházási számokat hozott. Az MNB az elmúlt időszakban sikeresen megőrizte a pénzügyi stabilitást.

A Magyar Nemzeti Bank a kamatdöntő ülése során nem változtatott a kamatlábakon és a kamatfolyosón, ezáltal továbbra is kedvező finanszírozási környezetet tart fenn Magyarországon – mutatott rá a jegybank elnöke.

Matolcsy György elmondása alapján nem lesz tartós áremelkedés Magyarországon.

Az infláció tavasszal és a második félévben átmenetileg emelkedik csak meg, ami a magasabb olajárakra és a kínálati sokkokra vezethető vissza. A járvány megjelenése a kínálati oldal szűküléséhez vezetett.

A fogyasztói árindex 2022 első negyedévére újra 3 százalék közelében stabilizálódik. A járvány felszámolását követően pedig visszatérünk a felzárkózási pályára.

Ebben az időszakban ugyanakkor figyelni kell a költségvetési hiányra és az államadósság alakulására.

Új lendület

A magyar gazdaság 2021-ben 4-6 százalékkal növekedhet. Ezzel esélyünk nyílik arra, hogy már az idei év végére utolérjük a 2019 végi gazdasági teljesítményt – mutatott rá Matolcsy György.

Ezáltal kanyarban előzhet Magyarország. Az eurózónában ugyanis ennél lényegesen lassabb lehet a növekedés.

Versenyképesség

Az MNB a járvány elleni küzdelem és a helyreállítás után egy versenyképesség központú, fenntartható növekedési pályát szeretne elérni.

Ehhez tőke- és tudásintenzív növekedési pályára van szükség, mely termelékenységközpontú és él az újszerű technológiákkal. Ennek érdekében az MNB mindent megtesz, hogy a digitális pénzügyi átállás minél gyorsabban megvalósuljon. A jegybank támogat továbbá minden fenntartható, zöld fordulatot.

2021 első negyedévének végén lényegesen jobb perspektívát láthatunk, mint egy éve a válság elején - tette hozzá Matolcsy György.

Infláció

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke kifejtette, az infláció a jegybank elsődleges horgonya. Az idei év elején az infláció a jegybank várakozásainak megfelelően alakult. Februárban az árdinamika emelkedését döntően az üzemanyagárak drágulása okozta.

Az idei évben erős költség és kínálat oldali hatások alakítják majd az inflációt. A második negyedévében a fogyasztói árindex megugrására számít a Monetáris Tanács.

Virág Barnabás elmondása alapján ennek hátterében a bázishatás, az olajárak és a jövedéki adók emelkedése, valamint a gazdaság újraindítása miatt kialakuló kereslet-kínálati súrlódások állnak.

Következésképpen a fogyasztói árindex a második negyedévben átmenetileg átlendülhet a 4 százalékos toleranciasávon. Az év második felétől viszont az árdinamika fokozatosan visszatér a jegybanki toleranciasávba.

Ezzel összhangban a jegybank 0,3 százalékponttal megemelte az idei inflációs előrejelzését. A korábbi 3,5-3,6 százalék helyett 3,8-3,9 százalék lehet idén az átlagos infláció.

Előretekintve, 2022-től a kínálati korlátok oldódása, a kihasználatlan kapacitások és a visszafogott külső infláció egyaránt mérsékelni fogja a hazai árdinamikát. 2022 első felétől újra 3 százalékhoz közeli fogyasztói árindex várható – tette hozzá a jegybank alelnöke.

Kockázatok

Virág Barnabás két kockázatra hívta fel a figyelmet az inflációval kapcsolatban. Az első a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés esetleges felerősödése, mely inflációemelő hatású. Az MNB ugyanakkor megfelelő gyorsasággal kész reagálni az ebből fakadó kockázatok kezelésére.

A Monetáris Tanács új kockázati elemként azonosította a gazdaság újraindulását követően fellépő másodkörös hatások kialakulásának kockázatát, ami az infláció tartós megemelkedését okozhatja.

Virág Barnabás felhívta a figyelmet, az MNB határozott szándéka elkerülni, hogy a bizonytalan környezet az infláció tartós megemelkedését okozza.

Amennyiben elhúzódna a járványhelyzet, az a kilábalás sebességét és az inflációt is mérsékelné - tette hozzá.

A Monetáris Tanács szerint a magyar gazdaságot gyors helyreállási potenciál jellemzi. Kínálati oldalról a 27 százalék feletti beruházási rátát emelte ki az alelnök, csakúgy, mint a nemzetközi összevetésben is alacsony munkanélküliségi rátát. Ezzel párhuzamosan a hitelpiacaink is megfelelően teljesítenek.

Keresleti oldalról a reáljövedelmek lassú, de fokozatos emelkedése, a magas megtakarítások fokozatos leépülése, a globális külkereskedelmi aktivitás élénkülése és az EU-s források gyorsuló ütemű felhasználása adhat hátszelet a gazdaságnak.

Emellett az európai oltási folyamat kedvező alakulása is segítené a gyorsabb növekedést. A gazdaság helyreállása szempontjából kulcsfontosságú az erős beruházási aktivitás.

Külső egyensúly

Virág Barnabás szerint fontos eredmény, hogy 2020-ban a magyar gazdaság folyó fizetési mérlegének egyenlege javult és újra aktívumot mutat. A külső kereslet helyreállásával és a hazai kapacitások kiépülésével az aktívum tovább emelkedhet és 2023-ra elérheti a 2 százalékot.

Ezenfelül az ország nettó finanszírozási képessége is folyamatosan pozitív, 3-5 százalékos tartományban maradhat, ami segíti az ország külső adósságának további mérséklődését.

Állampapírvásárlások

Az MNB a heti kötvényvásárlásokat a szükséges ideig a szükséges mennyiségben folytatja és a vásárlások szerkezetét rugalmasan alakítja.

Virág Barnabás kiemelte, a jegybank a koronavírus idején is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. A felfelé mutató inflációs kockázatok erősödése esetén az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására.

Pénzügyi stabilitás

Kandrács Csaba, az MNB alelnöke rámutatott, a magyar pénzügyi rendszer, azaz a bankok, a biztosítók és pénztárak a koronavírus harmadik hullámában is stabilan, biztonságosan működnek. A járványügyi védekezés szabályait betartva folyamatos az ügyfelek kiszolgálása.

Fogyasztóbarát termékek

Kiválóan startoltak az MNB által minősített új fogyasztóbarát termékek. A minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások immár 65 milliárd forint értékű háztartási ingatlant és ingó vagyont védenek – mutatott rá Kandrács Csaba.

A fogyasztóbarát termékek iránti bizalmat jelzi, hogy az ügyfelek más konstrukciókhoz képest nagyobb összegre és hosszabb futamidőre kötnek szerződést.

A nagyobb szereplők már megkezdték, illetve a közeljövőben kezdik meg a fogyasztóbarát termékeiknek a forgalmazását – tette hozzá.

A fogyasztóbarát lakáshitelek kihelyezett állománya az első félévben meghaladhatja az 1500 milliárd forintot. Ezzel az új lakáshitelek háromnegyedét ez a termék adja.

Zöld ajánlás

Áprilisban zöld ajánlást ad ki a jegybank a hazai bankoknak. E dokumentum elvárásokat fogalmaz meg az éghajlati és a környezeti kockázatok kezelésével és a fenntartható működéssel kapcsolatban.

Az iránymutatás célja az átláthatóság, a kiszámíthatóság és a bankok tudatosságának növelése, illetve a jogszabályok egységes alkalmazásának elősegítése.

Nyugdíjpénztárak

Az önkéntes nyugdíjpénztárak 4,13 százalékos nettó hozamot értek el 2020-ban, így a tagok hosszú távú reálhozamai változatlanul a 2-4 százalékos sávban alakulnak – mondta el Kandrács Csaba.

Fogyasztóvédelem

Az elmúlt néhány hónapban mintegy 10 ezer ügyfelet védett meg a jegybank az internetes csalóktól. Az MNB tájékoztató hirdetéseket jelentetett meg a legismertebb internetes kereső portálokon.

NHP Hajrá és NKP

Patai Mihály, az MNB alelnöke kifejtette, a jegybank az NHP Hajrával és a Növekedési Kötvényprogrammal (NKP) egyaránt támogatja a kkv szektort és a nagyvállalatokat.

Az NHP Hajrá működése óta 30 ezer kkv kapott 2000 milliárd forint értékben kedvezményes hitelt.

A Növekedési Kötvényprogram keretében 7 új kibocsátásra kerül sor az első negyedévben 160 milliárd forint értékben. Ennek fényében már több mint 1000 milliárd forinttal élénkítette a vállalati kötvénypiacot a jegybank. Összesen 59 kötvénykibocsátásra került eddig sor.

Készpénz

7250 milliárd forintra nőtt a készpénzállomány. Március 15-én 11,5 százalékkal több készpénz volt a magyaroknál, mint egy évvel korábban.

Válsághelyzetben azonban ez a tendencia normális – mutatott rá Patai Mihály. Az eurózóna országaiban magasabb volt a dinamika. Az euró készpénzállomány több mint 12 százalékkal nőtt egy év alatt. Az Egyesült Államokban még ennél is nagyobb volt a készpénzéhség, ahol 17 százalékkal ugrott meg a készpénzállomány.

Csehországban körülbelül hasonló a készpénzállomány bővülése, mint hazánkban. Lengyelországban pedig 33 százalékkal több készpénz van forgalomban, mint egy évvel korábban.

ATM

Február eleje óta viszonylag gyorsan és drasztikusan csökkent az ATM automatákon keresztül történő készpénzvétel. Januárban és az azt megelőző hónapokban 8 milliószor mentünk az automatákhoz, miközben februárban csak 6 milliószor mentünk készpénzt felvenni. A járvány hatására tehát láthatóan kevesebbet használjuk az ATM automatákat.

Nemzetközi elismerés

A világ jegybankjai által fenntartott tudományos kutató és érdekérvényesítő szervezet, a Central Banking Institute a „Central Banking award” elnevezésű pénzforgalmi díjjal jutalmazta meg a Magyar Nemzeti Bankot az azonnali fizetési rendszer kialakításáért és működtetéséért.

Kedvező hazai üzleti környezet

A Financial Times értékelte Európa leggyorsabb növekedést elérő cégeit. 30 ország 1000 cége közül Magyarország az első 10-be került 9 céggel, mely figyelemreméltó eredmény és egyúttal világos jele annak, hogy a magyar üzleti környezet kedvezőbb – zárta a jegybank sajtótájékoztatóját Matolcsy György.