Meddig emelkedhet még az infláció?

Kedden az októberi ipari teljesítményt közlik idehaza

2021-ben az ipart az év eleji átmeneti visszaesés, majd pozitív korrekció és a tavaszi kezdeti dinamikus, ezt követően pedig visszafogottabb bővülés jellemezte. Nyár végére azonban az ipar lendülete elfogyott, augusztusban 2,5% volt a bővülés év/év alapú üteme.

Szeptemberben negatív fordulat következett, gyengült az ipar teljesítménye, a kiigazítatlan adatok szerint év/év alapon 2,3%-kal csökkent az ipari termelés. Havi összehasonlításban szeptemberben tovább folytatódott a júniusban kezdődő negatív trend, augusztushoz képest 0,3%-kal mérséklődött az ipar kibocsátása a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok szerint.

Az alágak teljesítményét tekintve az ipar legnagyobb súlyú alágának, a járműgyártásnak a termelési volumene jelentős mértékben, 26%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.

A teljesítmény ilyen nagy mértékű visszaesése mögött a globális chip-hiány következtében eszközölt gyárleállások álltak. A kecskeméti Mercedes gyár szeptember első hetében, míg az esztergomi Suzuki gyár szeptember 6-a és 18-a között állította le termelését. Várakozások szerint a globális félvezető hiány jelentette fennakadások leghamarabb 2023-ra fognak megoldódni.

A feldolgozóipari termelés harmadik legnagyobb súlyú alága, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is visszaesést könyvelhetett el év/év alapon szeptemberben, melynek mértéke 11,4%-os volt. A járműiparhoz hasonlóan ezen alág teljesítményét is a chip-hiány fogja vissza. 

Tovább rontja az ipar teljesítményével kapcsolatos várakozásokat az egyes alapanyagok tekintetében fellépő hiány. Jelenleg a magnézium és a szilícium esetében lépett fel ellátási probléma annak következtében, hogy Kínában korlátozták az ipar energiafogyasztását. Ezen két alapanyag, mivel főként ötvözetként kerültnek felhasználásra, szorosan összefüggenek az alumínium- és az acéltermeléssel. Októberben a World Steel Association adatai szerint a világ acéltermelése 10%-kal esett vissza az egy évvel korábbi szintről.

A hazai ipar teljesítménye várakozásaink szerint a következő hónapokban sem fog bővülést mutatni. A bővülés gátja egyrészt, hogy a húzóágazatok teljesítményét visszafogja a chip-hiány, másrészt az alapanyag-hiány a járműipar mellett számos további ágazat termelését nehezíti meg, illetve fogja vissza.

Szerdán az idei évben utoljára ismerhetünk meg inflációs adatokat

Októberben 6,5%-ra gyorsult a hazai infláció a szeptemberi 5,5%-ról (év/év alapon mérve). Idén április óta az infláció az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os határa felett jár. Az MNB június óta kamatemelési ciklust folytat, többszöri alapkamat-emelést követően jelenleg 2,10%-on jár az alapkamat, míg az egyhetes betéti tender rátája december 1-jén 2,90%-on állt.

Az MNB jelzése alapján tovább folytatódhat a monetáris szigorítás, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon (3%) stabilizálódnak. A jegybanki várakozás szerint az idei év végétől csak lassan mérséklődik az infláció, így 2022-ben is folytatódhat a kamatemelés. Az alapkamat-emelés azonban nem egyből gyűrűzik át az árakba, ahhoz hosszabb időnek kell eltelnie[1].

December 8-án, szerdán ismerhetjük meg a novemberi inflációs adatokat. Várakozásunk szerint az infláció év/év alapon mérve novemberben 7,1%-ra gyorsult az októberi 6,5%-ról. Előretekintve, novemberben tetőzhetett az infláció, decemberben már enyhe lassulás várható a rátában, mely a jövő év elején folytatódhat, de továbbra is magas, 5% feletti inflációkat láthatunk 2022 elején.

Inflációt hajtó tényezők, előrejelzés

Az utóbbi hónapokban még inkább a reflektorfénybe került a hazai infláció és várható alakulása. Az inflációs félelmek több, már jelenleg is velünk lévő forrásból táplálkoznak:

• dráguló élelmiszerárak,
• megemelkedett globális energiaárak,
• alapanyaghiányok (pl. magnézium, szilícium),
• félvezetőhiányok (pl. globális chip-hiány),
• ellátási láncok akadozása,
• szállítási nehézségek (pl. konténerhiány) és árfelhajtó hatásuk.

Ugyanígy számos, jövőbeli realizálódó hatás hajtja az árakat idehaza a következő időszakban: a jövő évi közel 20%-os minimálbér-emelés, a családosok szja-visszatérítése, a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj egyaránt növeli a háztartások elkölthető jövedelmét, ahogy a feszesedő munkaerőpiac miatti várható további béremelkedés is.

A bázishatások, illetve egyes felsorolt árfelhajtó tényezők (pl. energiaár-robbanás, szállítási nehézségek) várható átmeneti jellege és normalizálódása az infláció lassulását hozhatja 2022 első felében. Azonban jelentős felfelé mutató inflációs kockázatokkal kell 2022-ben is szembenéznünk.

Összességében nagy a kockázata annak, hogy csak a jövő év második félévében vagy csak 2023-ban tér vissza az infláció komfortosan az MNB toleranciasávjába (2-4%). Ezenkívül az elmúlt hónapokban nagymértékben növekedtek az inflációs várakozások, mely tartósan is magas szinten tarthatja az árnyomást idehaza. Az idei évben 4,8%-os, a jövő évben 3,9%-os átlagos inflációt várunk. Ugyanakkor az elmúlt hónap globális és hazai inflációs fejleményei és a legfrissebb adatok tükrében felfelé mutató kockázatok láthatóak az idei és a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzésben. A friss előrejelzések és helyzetértékelés december közepén várható.

Aktuális előrejelzésünk és háttérfolyamatok

A novemberi inflációs várakozásunkat tekintve a külső, azaz az eurózóna irányából érkező inflációs nyomás egyre erősebb (november: 4,9%, év/év, 0,5%, hó/hó). Továbbá az üzemanyagárak havi alapon – vagyis októberről novemberre – kismértékű emelkedést mutattak. Ez annak ellenére következett be, hogy november 15-től 480 forintban maximalizálták a literenkénti benzin- és gázolajárakat idehaza (november elején jelentős üzemanyagár-növekedést láthattunk, így a havi átlag ezzel együtt magasan alakult).

A globálisan tapasztalható energiaár-emelkedés az ún. rezsicsökkentés miatt (távfűtés, elektromos energia és vezetékes gáz ára hatóságilag szabályozott) a kőolaj világpiaci árának, és így az üzemanyagok árának drágulásán keresztül gyűrűzik be közvetlenül a hazai árakba.

Közvetetten, áttételesen a vállalatok megemelkedett költségén keresztül további árfelhajtó hatások érvényesülhetnek. Ugyanakkor - az üzemanyagárak maximalizálásán felül - az infláció további gyorsulását fékezheti majd a kisvállalkozások rezsicsökkentett egyetemes szolgáltatói körbe való beléptetése, mely a fogyasztói árakra gyakorolt hatását szintén közvetetten, a kisvállalkozások által megállapított árakon keresztül fejtheti majd ki.

A háztartási energia kategóriában ugyanakkor nem érinti a rezsicsökkentés a szén, a tűzifa, a palackos gáz, a brikett és a tüzelőolaj árát, melyek globális hatásokra megnőhettek, ráadásul a fűtési szezon közeledtével a kereslet emelkedése is felfelé hajthatta az árakat. Ugyanakkor a fogyasztói kosáron belül elenyésző, 0,8 százalékos a súlyuk.

Novemberben havi összehasonlításban az élelmiszerárak további emelkedését valószínűsítjük, az okok közül a búza és a kukorica árának emelkedése emelendő ki. A búza ára a korábbi hónapokhoz hasonlóan tovább emelkedett, mely mellé a kukorica is felzárkózott. A kukorica hazai terméshozamai az idei évben kedvezőtlenül alakultak, az idei évi 6 tonna/hektár termésátlag 30%-kal múlta alul a 2020. évi eredményt, mely a kukorica árának emelkedése irányába hatott. A búza novemberi áremelkedése a liszt, valamint a sütőipari termékek árában is lecsapódik, továbbá a sütőipari vállalatok számára az energiaárak drámai megemelkedése is jelentős többletköltséget jelent.

A tej és tejtermékek árában sem várható havi szintű árcsökkenés, várakozásunk szerint a termelői költségek további emelkedése (takarmányköltségek, energiaköltségek, munkaerőköltségek) következtében emelkednek tovább az árak. A sertéspiac esetében az árak csekély mértékű mérséklődése valószínűsíthető havi alapon figyelemmel arra, hogy az EU piacain a sertéspestis és Kína állatállományának bővülése következtében kialakult túlkínálat továbbra is fennáll.

További árfelhajtó hatása lehet az idei év hátralevő részében és a jövő év elején, hogy a pamut ára is drasztikusan emelkedett a nemzetközi piacon (a gyapot határidős árfolyama évtizedes csúcsra emelkedett), mely a ruházkodási cikkek árának emelkedésében csapódhat le idehaza.

A globális félvezetőhiány (pl. chip-hiány), alumínium- és acélhiány pedig a tartós fogyasztási cikkek árában okozhat emelkedést (pl. járművek, számítógép, elektronikai, optikai termékek), ahogy a fahiány a bútorok árát hajtja fel. Várakozások szerint az ipart sújtó hiányok leghamarabb 2023-ra fognak megoldódni.

[1] A monetáris politika az egyes csatornákon keresztül érvényesülő teljes hatása késve jelentkezik a makrogazdasági változókban. Az inflációra gyakorolt hatás erőssége és időbeli lefutása továbbá függ attól, hogy milyen típusú sokk idézte elő az infláció céltól való eltérését. A Monetáris Tanács a kamatdöntéseit előretekintő módon, jellemzően az infláció elkövetkező 5-8 negyedév folyamán várható alakulására tekintettel hozza meg (forrás: MNB).