Meddig erősödhet még a forint?

Pár éve senki nem értette, miért indult gyengülésnek a forint árfolyama, amikor a gazdaságban még minden rendben volt. Azóta az euró árfolyama elszállt, tavaly jóval 400 fölött is járt, pánik alakult ki. Most végre újra stabil a hazai fizetőeszköz, ami szokatlannak tűnik, pedig ez a normális.

Sokan azt várják, esetleg attól félnek, hogy újra 400 lesz az euróárfolyam, és nemrég közel is voltunk ehhez.

Érvként divat mostanában felhozni, hogy a jegybank gyorsan csökkenti a kamatot, így elfogy a forint nagy kamatelőnye, akkor pedig újra gyengülni fog. Csakhogy ezzel a gondolatmenettel több probléma is van.

Egyrészt egy valuta árfolyamának stabilitásához, még ha kis országé is, nem kell kamattöbblet:

bőven elég, ha a külkereskedelem és a tőkemozgások egyenlege egyensúlyban van.

Márpedig nálunk most kifejezetten exporttöbblet alakult ki, ami önmagában is árfolyamerősítő hatású.

Marad még a magas kamat

Emellett ugyan csökkenhetett már a kamattöbblet a jegybanki alapkamat szintjén, de még mindig óriási (az eurózóna 4 százalékával szemben 12,25 százalék), így még rengeteget vághat a jegybank, anélkül, hogy ez megszűnne.

De érdekes módon, ha a jegybanki alapkamat csökkenne, akkor is egyszerű lehetne a magas forintkamatot elérni, legalábbis a következő bő egy évben, még ha nem is mindenki számára.

Az inflációkövető lakossági állampapír kamata ugyanis még több mint egy évig igen magas lesz, miután az idei infláció alapján, egy év csúszással állapítják meg a jövő év után járó kamatot, amelyet 2025-ben fizetnek ki.

Az infláció most már ugyan egyszámjegyű, de az idei év átlaga még 18 százalék lesz, így a jövő évre elérhető kamat is nagyjából ekkora.

A papírt ugyan csak magánszemélyek vásárolhatják, de így például a külföldi alapkezelők nem vesznek belőle, de ez épp elég ahhoz, hogy sokan devizájukat forintra váltsák, és élvezzék a magas kamat előnyeit.

Rövidtávú piaci hatások

Végül még egy fontos ok, ami minden olyan eszköznél jelentkezik, amely befektetés tárgyát képezi, vagy amellyel akár rövid távú nyereség reményében spekulálnak. A tavalyi pánik idején rengetegen menekültek euróba, így ha most megtakarításaikból akarnak itthon költeni, azt forintra kell váltani.

Mások, köztük akár intézményi befektetők, akik a forint gyengülését várják, olyan pozíciókat nyitottak az elmúlt időszakban, melyekkel emelkedő euróárfolyam mellett járnának jól.

Ezeket azonban sokszor rövid távra nyitják, és ha utána számukra rossz irányba megy az árfolyam, egy adott szinten lezárják, hogy határt szabjanak veszteségeiknek: ilyenkor gyorsan eladják el a korábban megvett eurót vagy akár dollárt, ezzel csökkentve annak árát, vagyis erősítve a forintot.

Mindezek hatására előfordul, hogy tartósan több devizát adnak el, mint vesznek, és akkor természetes, hogy esik az euróárfolyam.

Az a gyakran emlegetett tényező, hogy nem jönnek a brüsszeli pénzek, ezt a folyamatot rövidtávon nem befolyásolja, ha viszont mégis érkezni kezdenek, az megint csak eurókínálatot jelent. Elképzelhető, hogy az összeg egy részét az MNB is átválthatja, és így devizatartaléka növekszik, de ha enélkül is túlkínálat van,

az euró árfolyama csökkenhet, akár olyan szintre is, ahol közel két éve láttuk utoljára.