Még mindig több mint három millió ember él európai gyarmatokon

Egy sor egzotikus sziget és néhány kisebb messzi térség még mindig valamelyik európai országhoz tartozik. Persze az évek során a jogviszonyuk megváltozott. Ma már egyiket se hívják gyarmatnak. Franciaországnak például tengerentúli megyéi, közösségei és területei is vannak. Bár az itt lakók mind rendelkeznek bizonyos fokú önállósággal,

mégse váltak szuverén állammá annak ellenére se, hogy jó részük több ezer kilométerre fekszik az „anyaországtól”.

Alább az európai országok tengerentúli területeiből a legnépesebbeket szedtük össze.

Réunion

Fekvése: Az Indiai-óceánon, Madagaszkártól keletre

Lakosok száma: 858 ezer

Először még 1642-ban került francia fennhatóság alá. A nevének semmi köze a helyiekhez. A "Réunion" arra a jeles eseményre utal, amikor a párizsi Nemzeti Gárda és a Marseille-i forradalmárok egyesültek.

A lakosok, akik között keresztények, muszlimok és hinduk is vannak, főleg a cukor exportból és a turizmusból élnek.

Réunion mostanság egyébként is egyre népszerűbb a franciák körében. A lakosságon belül azoknak az aránya, akik eredetileg Franciaország európai területein születtek, több mint 11 százalékot tesz ki. Pedig 1990-ben ez a mutató majdnem fele ekkora volt.

Mivel a sziget körül rengeteg a cápa ezért csak kijelölt helyeken lehet bemerészkedni az óceánba. A fővárosa Saint-Denis kicsit kisebb mint Szeged. Itt 150 ezren laknak.

Guadeloupe

Fekvése: Karib-térség

Lakosok száma: 400 ezer

Maga Kolumbusz Kristóf fedezte fel még 1493-ban. A helyiek heves ellenállása miatt a spanyolok nem tudták gyarmatosítani. A franciák viszont sikerrel hódították meg. Először európai farmerekkel majd afrikai rabszolgákkal indították be a helyi mezőgazdaságot.

Jelenleg Guadeloupe Franciaország tengerentúli megyéjének számít.

A turisták főleg természeti kincsei miatt szokták felkeresni. Itt található például a Kis-Antillák legmagasabb képződménye a Soufrière nevű vulkán is.

Martinique

Fekvése: Karib-térség

Lakosok száma: 375 ezer

Két Budapestnyi területen fekszik. A festői környezet miatt több filmet is készítettek a szigeten. Például az 1999-es Thomas Crown ügy néhány jelenete is itt forgott.

Ahogy az a messzi EU-s területeken megszokott, Martinique-en is az euró a hivatalos fizetőeszköz.

A főváros Fort-de-France egyik nevezetessége a színpompás szecessziós könyvtár a Bibliothèque Schoelcher. A francia hatás kevés volt gyarmaton érhető annyi helyen tetten, mint Martinique-ben.

Francia Polinézia

Fekvése: Csendes-óceáni szigetcsoportok

Lakosok száma: 275 ezer

A képeslapokba illő 118 sziget és atoll közül a két legismertebb Bora Bora és Tahiti.

Utóbbin él a lakosság két-harmada. A szigetcsoportok viszonylag későn, csak 1889-ben egyesültek. Amikor Franciaország nekiállt saját atombombát fejleszteni a nukleáris kísérletek egy részét épp ebben a térségben végezték el.

Mivel a legtöbb sziget roppant gyéren lakott, Polinézia különösen népszerű azoknak a turistáknak a körében, akik kíváncsiak az érintetlen természetre.

Francia Guyana

Fekvése: Dél-Amerika északi részén fekszik. Brazíliával határos

Lakosok száma: 294 ezer

Szemben a lista eddigi helyezetteivel ezúttal nem egy szigetről van szó. Az amerikai kontinensen fekvő terület nagy részét őserdő borítja. Méretre hiába majdnem akkora mint Magyarország, viszonylag kevesen lakják. A többség a part menti településeken él. Itt található az Európai Unió legnagyobb űrrepülőtere a Guyana Űrközpont. A térség ugyanis ideális az űrrakéták kilövéséhez, mivel közel fekszik az Egyenlítőhöz.

Új-Kaledónia

Fekvése: Ausztráliától dél-nyugatra a Csendes-óceánon

Lakosok száma: 287 ezer

Azután, hogy Ausztrália brit gyarmat lett, a franciák is terjeszkedni akartak a térségben. Ezért hódították meg Új-Kaledóniát még 1853-ban. A szigeten régóta napirenden van a függetlenség kérdése. Egy helyi politikai csoportosulás a Kanak Szocialista Nemzeti Felszabadító Front már 1985-ben felvetette, hogy a szigetnek el kéne szakadnia Franciaországtól.

A legutóbbi népszavazást a témában tavaly októberben írták ki.

Az eredmény roppant szoros volt. A szavazók 53 százaléka voksolt arra, hogy az unió továbbra is fent maradjon Franciaországgal.

Curaçao

Fekvése: Karib-térség

Lakosok száma: 163 ezer

Az első olyan szereplő a listán, amelyik nem Franciaországhoz tartozik. A sziget a Holland Királyság alkotmányos részének számít. Még 1634-ben hódították meg. Egy időben a rabszolga-kereskedelem egyik fontos központja volt. A helyiek az évek során ugyan egyre inkább önállósodtak a teljes függetlenséget mégis elutasították. Valószínűleg részben azért, mert Curaçao és több másik környező sziget, amely része volt a Holland Antilláknak alaposan eladósodott az anyaország felé.

A pénzügyi helyzetüket megkönnyítette, hogy nem váltak ki teljesen.

Bermuda

Fekvése: Szigetcsoport az Atlanti-óceánon

Lakosok száma: 71 ezer

Az Egyesült Királyságnak ez a tengerentúli területe összesen 150 szigetből áll. A legrégibb angol település errefelé a St. George, amelynek a történelmi központja az UNESCO világörökség részének számít.

Az ismert helyi látványosságok közé tartozik a Szent Katalin-erőd is, amely még 1614-ben épült.

De kedvelt attrakciónak számít Bermuda fővárosa Hamilton is, ahol színpompás épületek, éttermek és galériák várják a turistákat.

Grönland

Fekvése: Az Északi-sarkhoz legközelebb eső szárazföld

Lakosok száma: 57 ezer

A föld legnagyobb szigetét több mint ezer éve fedezte fel egy viking hajós Vörös Erik. Grönland olyan közel van az Északi-sarkhoz, hogy nyáron a legmelegebb déli részein is ritkán megy a hőmérséklet 10 fok fölé.

A lakosok túlnyomó részét az inuit őslakosok teszik ki. Bár Grönland Dániához tartozik a belügyek terén teljes autonómiával bír. A szigethez a dán parlamentben két szavazat tartozik a 179-ből.

Grönland központja Nuuk a világ legészakabbra fekvő fővárosa.