Sikeres vakcina mellett sem valószínű az olajfogyasztás gyors felfutása

Ha van valami, amit ágazattól függetlenül valamennyi vállalat igazgatósági tanácsa szorosan követ az a koronavírus elleni vakcináról szóló hírek. A tesztek sikeressége, s főképp a gyógyszergyárak előrejelzése arról, mikor várható hatékony ellenszer alakítja az üzleti döntések zömét és mozgatja a piacokat. Az olajipar sem kivétel, így amikor a Pfizer a napokban bejelentette, hogy sikeresek voltak a tesztek és néhány hónapon belül elindulhat a vakcina piaci forgalmazása, az olajárak is megugrottak.

Elemzők szerint azonban korai az öröm.

A koronavírus elleni oltások várhatóan fellendítik a nemzetközi személyszállítást és az olajfogyasztást, de az első jelentős hatás csak 2021 második felében lesz érezhető

írja John Kemp, a Reuters piaci elemzője a bejelentést követő határidős ármozgások alapján.

A Pfizer sikeres tesztje optimizmusra ad okot, hogy az oltás a lezárások és az utazási korlátozások alternatívája lehet. Ugyanakkor kizárt, hogy bármilyen oltási program 2021 második fele előtt jelentős hatást érjen el. Ez idő alatt az olajfogyasztás nyomás alatt marad, így az OPEC-nek és partnereinek több tennivalójuk is lesz, hogy a piaci egyensúlyt helyreállítsák, írja Kemp, aki szerint az oltásvezérelt határidős vásárlás ezért 2021 végére és 2022-re koncentrálódik.

A vakcina megérkezése önmagában nem fogja az olajkereslet változását beindítani

mondta a növekedés.hu-nak Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. regionális olaj- és gázipari elemzője.

Ami segítene, ha átoltottság mértéke 60-70%-ot érné el, amire a legkorábban a jövő év második felében van esély

az elemző szerint. Rövidtávon a globális olajkereslet csökken, jövő év nyaráig nagy bizonytalansággal és változékonysággal szembesül a piac.

A szakértő szerint a politikusok világszerte túl nagy reményeket keltenek nem számolva azzal, milyen logisztikai és egyéb technikai kihívásokat jelenthet az oltás terjesztése, mint például a Pfizer vakcinájának -78 fokra történő hűtése, és ilyen körülmények között történő szállítása. A terület bizonyos részei még ezután is szenvedni fognak.

A motor üzemanyagár kellő átoltottsággal 2021-22-re visszaemelkedhet körülbelül arra a szintre, ahol a pandémia előtt állt, a repülő üzemanyagár 2023-24 előtt nem valószínű, hogy visszatér a vírus előtti szintre.

Ezt támasztja alá, hogy a második és harmadik negyedévben a kerozin ára a nyersolaj alatt volt: az ún. crack spread, mely a kettő közötti különbséget mutatja, negatív volt. Normál időszakban általában 15-20 dollár a különbség, vagyis egy hordó jet ennyivel van a nyersolaj ára felett, idén a második negyedévben azonban -2 dollár volt különbség.

A világ olajtermelésének durván 7% -át teszi ki a jet olaj, ennek fele a koronavírus hatására eltűnt.

Ezen belül a cargo (áruszállítás) zöme visszaállt, durván 1-2%-al marad el a tavalyi szinttől, a személyi forgalomban terén viszont továbbra is jelentős a visszaesés. A belföldi utasforgalom esetében az Egyesült Államokban és Kínában 10-20%, nemzetközi járatoknál viszont a 70-80%-ot is eléri, a teljes utasforgalomban pedig 60%-os a visszaesés. Ma durván 8-10 millió hordó/nap keresletcsökkenéssel számolnak, ebből 3 millió hordót a repülés ad.

További lassíthatja a visszatérést, hogy a világban erős zöld forradalom zajlik,

a repülés ágazat ugyanakkor rendkívül ügyesen lobbizott eddig, hogy ne kelljen az üzemanyag után adózni,

monjda Pletser. A technikai okok mellett – viszonylag nehéz egységesen adóztatni – politikai okai is voltak annak, hogy a jet-et sem áfa, sem jövedéki adó nem sújtja; a repülés közelebb hozza a világot, az unión belüli egység és szabad mozgás elvét így támogatva. Ez azonban változhat a szakértő szerint.

„Elképzelhetőnek tartom, hogy  az egyébként is készpénzhiánnyal küzdő államok, amint kezd a helyzet rendeződni, megadóztatják a jet-et.”

A nemzetközi légi közlekedés tehát csak akkor áll vissza a korábbi szintre, ha kellő számú embert oltottak be és kialakul a nyájimmunitás, és a globális gazdaság is fellendül.

Ami az OPEC politikáját illetti, döntések a soron következő nagyobb ülésén várhatóak, melyet november 30 és december 1 között tartanak.

„Szaúd-Arábia és Oroszország is azt szeretné, hogy a korábban meghirdetett januártól életbe lépő 2 millió hordó/nap kínálat növekedést az OPEC halassza el áprilisra”, mondja Pletser.

A többi ország azonban megosztott, különösen, hogy készpénz tartalékaik apadnak. Irak és Nigéria nyár végén egy időre visszafogta termelést, azonban a kormány és a katonaság között tűzszünet után visszatért a piacra Líbia, aki az október eleji 100-200 ezer hordó/napos termelését gyorsan visszatornázta napi egymillió hordóra.

Tartanak attól is, hogyha Joe Biden lesz az USA elnöke a jövő év második felében az Irán elleni szankciók enyhülhetnek, s az ország visszatérhet a piacra.

Tehát erős a nyomás az OPEC-en, hogy fékezze kínálatot, ám nem biztos, hogy sikerül az egységet létrehozni. A globális keresleti oldalon az látszik, hogy Ázsia kezd helyre jönni. Kínában az egy évvel korábbihoz képest még emelkedett is a fogyasztás, nő a szén-dioxid kibocsátás – az ország, úgy tűnik sikeresen kezelte a koronavírust, mondja Pletser.

Az oltás kezdete után viszont az országok kénytelenek lesznek valamelyest enyhíteni, a sok kormány nyomás alá kerül, hogy engedélyezze az utazást azok számára, akik bizonyítani tudják, hogy az átviteli kockázat részükről alacsony, írja Kemp.