Hatalmas logisztikai kihívás lesz több milliárd adag oltást célba juttatni

Hogyan biztosíthatók az oltóanyagok és orvosi termék a COVID-19 válságban, illetve a jövőbeli egészségügyi vészhelyzetek idején – ezt a kérdést járja körül és igyekszik megválaszolni a DHL és a McKinsey közös Fehér könyve, ami „A pandémiás rugalmasság biztosítása” címmel.  

A kihívás óriási: a dokumentum szerint ahhoz, hogy a Földön mindenhová eljusson 10 milliárd dózis a Covid-19 vakcinákból, körülbelül 200 000 raklapra, 15 millió hűtődobozra és 15 000 repülőútra lesz szükség. Mivel az első koronavírus-oltónyagokat várhatóan még ebben a negyedévben engedélyezik, a logisztikai szolgáltatóknak gyorsan létre kell hozniuk a megfelelő orvosi ellátási láncokat, hogy világszerte biztosítani tudják az összességében várhatóan több mint tízmilliárd adag szérum szállítását.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a vakcinák egy részére valószínűleg szigorú (legalább -80 Celsius-fokos) hőmérsékleti követelményeket fognak előírni annak biztosítása érdekében, hogy a szállítás és raktározás során ne sérüljön a hatékonyságuk. Ez új logisztikai próba elé állítja a már meglévő egészségügyi ellátási láncokat, amelyek hagyományosan körülbelül 2-8 Celsius-fokon szállítják az oltásokat. A DHL és a McKinsey tanulmánya szerint a jelenlegi felszereltség mellett a jelenleg körülbelül csak 25 fejlett ország mintegy 2,5 milliárd lakosához juthatna el gond nélkül a fagyasztott oltóanyag.

Jegelik az oltóanyagot

A mélyhűtést igénylő vakcinák közé tartozik az amerikai Moderna és a szintén német CureVac , valamint az amerikai Pfizer és a német BioNTech fejlesztése is. Mint arról a növekedés.hu is beszámolt, egy Németországban élő magyar kutató, Karikó Katalin és az amerikai Drew Weismann által kidolgozott úgynevezett mRNS-alapú oltóanyagról van szó. Ezzel a technológiával nagyon gyorsan elő lehet állítani a vakcinát, amely nem tartalmazza a vírus teljes génállományát, így nem okoz fertőzést, tehát biztonságos. Viszont csak nagyon alacsony hőmérsékleten szállítható.

A Pfizer és a BioNTech egy kétkomponensű oltóanyagot fejlesztett, amelynek egységeit három hét különbséggel kell beadni a pácienseknek. A két cég a minap bejelentette, hogy Covid-vakcinájukat egy szintén úttörőnek számító, hideg szállítási lánc kialakításával, a nagykereskedők megkerülésével juttatják majd el a végső felhasználási helyekre,amint arról Kim Bencker, a Pfizer szóvivője beszélt az NBC News-nak. Hozzátette: részletes logisztikai terveket és eszközöket dolgoztak ki az oltások hatékony szállításának, tárolásának és folyamatos hőmérséklet-ellenőrzésének a támogatására.

Szakértők szerint ez „herkulesi erőfeszítés” lesz, mert a vakcinát a szállítás és tárolás során -75 Celsius-fok alatt kell tartani.Minden csomag 1000-5000 adag vakcinát tartalmazhat, ezeket szárazjég alá pakolják azokba a termikus tartályokba, amelyeket a vállalat kifejezetten azok szállítására tervezett. A csomagokat légi úton juttatják el a nagyobb terjesztési központokba, majd földi úton az adagolási helyekre. Minden csomagra tesznek egy GPS nyomkövetőt és egy hőérzékelőt, ami vállalat szerint „proaktívan” megakadályozza az „eltéréseket”, például baleseteket vagy a lopásokat.

A csomagok leszállítása után a vevők ultra-alacsony hőmérsékletű fagyasztókban legfeljebb 6 hónapig, hűtőegységben legfeljebb 5 napig tárolhatják a vakcinát, vagy akár 15 napig is újratölthetik a dobozt szárazjéggel. A termikus dobozokat, ha nem használják fel a teljes tartalmukat, legfeljebb 1 percen át lehet majd nyitva hagyni, és naponta maximum kétszer felnyitni.

A Pfizer négy amerikai tagállamban – Rhode Island, Texas, Új-Mexikó és Tennessee - indított pilot programokat, hogy a gyakorlatban tesztelje: megoldható-e vakcinájuk nagy mennyiségben való szállítása és tárolása – írja a Reuters. A gyógyszeripari óriás rögtön hozzátette: azért, mert ezekben az államokban próbálják a logisztikájuk életképességét, az ott élők nem fognak hamarabb hozzájutni a vakcinához. 

Az oltóanyagra már most nagy igény mutatkozik: az amerikai kormányzat 100 millió adagra kötött szerződést a Pfizerrel – amelybe azt is beleírták, hogy a rendelések száma akár 500 millióra is emelkedhet –, és az uniós tagállamok is 300 millió dózist rendeltek már belőle.  

A szállítási lánc összes szereplője érintett

A Covid-19 elleni vakcinákkal kapcsolatos logisztikai kihívásokra válaszul több amerikai kormányzati szerv és 18 biofarmáciai vállalat létrehozta az Operation Warp Speed (OWS) együttműködést. A legnagyobb feladatnak ők is a vakcina úgynevezett hideglánc-tárolási követelményeinek teljesítését tartják.

Ma igen kevés logisztikai szolgáltató, gyógyszernagykereskedő, illetve gyógyszertár képes a vakcinák folyamatos tárolására és szállítására akár -80 ° C hőmérsékleten is. Ezért ennek a monumentális feladatnak a teljesítéséhez minden egyes ponton növelni kell a kapacitást, mégpedig a lehető leggyorsabban.  

A tét nagy, hiszen a WHO becslései szerint már most a vakcinák több mint fele kárba vész minden évben a megfelelő hőmérsékletű tárolás vagy szállítás következtében. Tekintettel arra, milyen óriási jelentőségű a világjárvány megfékezése szempontjából a Covid-vakcina, azzal ilyen mértékű pazarlás megengedhetetlen. A szakértőik szerint az ultra alacsony hőmérsékleten történő tárolásra (ULT) három lehetőség áll rendelkezésre: szárazjég (CO2) vagy folyékony-nitrogén (LN2), hagyományos kompresszoros fagyasztó, illetve egy szabaddugattyús Stirling motoregységek – derül ki a Pharmaceutical Commerce szakportálon megjelent cikkből. 

A szárazjeges módszerre épül az egyik legnagyobb globális gázipari és mérnöki vállalat, a Linde fejlesztése, egy speciális szállítóedény is.

Mint a növekedés.hu-nak a Linde Gáz Magyarországnál elmondták: a többször felhasználható, dupla falú szállítóeszközben a tárolótér -70°C alatti hőmérsékleten tartható, mégpedig a hagyományos tárolóknál hosszabb ideig és kevesebb szárazjéggel. A vakcinák hőmérséklete itt is folyamatosan monitorozható szenzorok segítségével, és egy naplózási funkcióval a teljes szállítási és tárolási ciklus alatt ellenőrizhetőek a termikus körülmények.