Mekkora az esélye, hogy elmozdítják Trumpot?

Donald Trump lehet a harmadik amerikai elnök, aki ellen az amerikai kongresszus lefolytatja az alkotmányos felelősségre vonási eljárást. A képviselőház igazságügyi bizottsága december 13-án 23:17 arányban megszavazta az elnök elleni impeachment eljárás vádpontjait, amelyeket a demokraták terjesztettek elő. Mindkettőhöz az alapot Trump ukrán államfővel folytatott telefonbeszélgetései jelentették.

Melyek a vádpontok?

Az első vádpont szerint Trump még a nyáron nyomást gyakorolt ​​Volodomír Zelenszkij új ukrán elnökre, hogy korrupció gyanújával indítson nyomozást egyik politikai riválisa, a Demokrata Párt elnökségéért versengő volt alelnök, Joe Biden, és fia, Hunter Biden ellen. Trump tagadja, de a demokraták feltételezése szerint a Fehér Ház mintegy 400 millió dollár értékű, a kongresszus által megszavazott hadiipari támogatást tartott vissza, hogy nyomást gyakoroljon az ukrán elnökre. A demokraták szerint vizsgálataik igazolták, hogy Trump, hatalmával visszaélve, önérdekét a nemzeti érdek elé helyezve próbálta kijárni, hogy egy idegen hatalom beavatkozzon a jövő évi elnökválasztásba. 

A második vádpont pedig azért teszi felelőssé az amerikai elnököt, mert meg akarta akadályozni egyes munkatársai meghallgatását az impeachment eljárás előtti vizsgálatokban.

Ráadásul megtiltotta egyes dokumentumok kiadását a Fehér Házból, több minisztériumból és a költségvetési bizottságtól. 

Az impeachment intézménye az amerikai alkotmány, azon belül a fékek és ellensúlyok rendszerének részét képezi, és lehetőséget teremt arra, hogy a hivatalukkal és a közbizalommal visszaélő tisztviselőket megfoszthassák a közhatalom gyakorlásától.

Mit mondtak a tanúk?

A Trump ügyével foglalkozó vizsgálóbizottság több mint 100 órányi vallomást vett fel összes 17 tanú meghallgatása után, és a végén 300 oldalas jelentést tett le az asztalra. 

Az ügy szövevényes, ami kiderül a vallomásokból. A nyilvános meghallgatások tanúi között szerepelt például William B. Taylor, aki 2006 és 2009 között az USA kijevi nagyköveteként szolgált. Többek között arról beszélt, hogy stábjának egyik munkatársa hallotta, amint Gordon Sondland, az USA Európai Unióhoz delegált nagykövete Trumppal beszél telefonon. Trump a Bidenék elleni vizsgálatról érdeklődött Sondlandtől, aki azt válaszolta, hogy az ukránok készek előrelépni ebben az ügyben.

A beszélgetésből úgy tűnt, hogy az amerikai elnököt Ukrajnával kapcsolatban mindennél jobban érdekli a Bidenék elleni eljárás elindítása. Egyébként Sondlandnek is tanúskodnia kellett, és ő mondta ki, hogy érvényesült a quid pro bono, a valamit valamiért elve. Szerinte több dolognak – így például Zelenszkij hivatalos fehér házi látogatásának is – feltétele volt a Bidenék elleni vizsgálat megindítása. Ugyanakkor azt vallotta, hogy közvetlenül az elnöktől sosem hallotta, hogy Ukrajnának a katonai támogatásért cserébe kellene a Trump riválisát érintő ügyben nyomoznia.

Zárt ajtós meghallgatáson vallott Jennifer Williams, Mike Pence alelnök vezető nemzetbiztonsági tanácsadója, aki hallotta a július 25-én Trump és Zelenszkij között lezajlott telefonbeszélgetést. Szerinte a hívás Fehér Ház által nyilvánosságra hozott leirata nem teljes.

Azt állította, ő tisztán emlékszik arra, hogy név szerint említették a Burisma gázipari vállalatot, mely cég vezetőségének évekig volt tagja Hunter Biden, Joe Biden fia.

Ezt támasztotta alá Alexander Vindman, az amerikai hadsereg ezredesének vallomása is, aki szintén hallotta az ominózus telefonbeszélgetést. 

Van reális esély Trump elmozdítására?

Jerrold Nadler, a demokrata többségű képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke a vádpontok keddi bejelentésekor kijelentette, hogy “senki, még az elnök sem állhat a törvények felett”. Szerinte Trump mindezzel veszélybe sodorta az alkotmányt, a demokráciát és a nemzetbiztonságot is. A két vádpontról szóló szöveget várhatóan a jövő héten terjesztik a képviselőház egésze elé szavazásra, és minden bizonnyal zöld utat kap, hiszen a kongresszus alsóházában a demokraták vannak többségben. 

Ezzel elindulhat az alkotmányos felelősségre vonási eljárás, amely januárban a kongresszus republikánusok által uralt felsőházában, a szenátusban folytatódik, szabályszerű tárgyalással.

Ez utóbbit az amerikai alkotmánybíróság elnöke, John Roberts bíró vezetésével tartanák. A republikánusok egyelőre szilárdan kitartanak az elnök mellett, ezért elemzők arra számítanak, hogy a felsőház leszavazza a vádemelést. Az elnök elítéléséhez egyébként sem elég az egyszerű többség, a szenátorok kétharmadának szavazata szükséges hozzá. Ezzel kapcsolatban Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának vezetője a Fox televíziónak kijelentette: nulla az esélye annak, hogy Donald Trump amerikai elnököt elmozdítják a hatalomból. Arról azonban nem akart nyilatkozni, hogy a szenátusi eljárás során vajon beidézik-e majd tanúként Joe Biden volt alelnököt, vagy Adam Schiff demokrata párti képviselőt, aki a hírszerzési bizottság vezetőjeként folytatta le a képviselőházi bizottsági meghallgatások egy részét.

Trump mindeközben állítja, hogy semmi rosszat nem tett, és az egész vádemelési eljárást boszorkányüldözésnek nevezte. Az kétségtelen egyébként, hogy szinte teljes elnöki ciklusát az impeachment árnyékában töltötte. Korábban ugyanis Robert Mueller különleges ügyész vizsgálódott évekig az ügyben, hogy Trump és hívei a 2016-os elnökválasztás előtt összejátszottak-e az orosz titkosszolgálatokkal. Ebből végül nem lett semmi, de a korábbi tapasztalatok alapján Trump újraválasztási esélyeit gyengítheti a formálódó eljárás.

Korábban Andrew Johnson és Bill Clinton nézett szembe az alkotmányos felelősségre vonással, és Richard Nixonra is ez a sors várt, de lemondott, mielőtt vádemelésre került volna sor. Végül egyik elnököt sem váltották le, de hatalmuk alaposan meggyengült, Andrew Johnson sikertelenül indult az újraválasztásért. 

Mindenesetre intő jel, hogy a mostani botrány már a közvéleményt is megmozgatta. A felmérésekből kitűnik, hogy a megkérdezettek között az elnök elmozdításának támogatottsága sokkal nagyobb, mint 1998-ban Bill Clinton elnöksége idején volt. A Clinton-botrány 1998-ban azért tört ki, mert az elnök szexuális viszonyt folytatott Monica Lewinsky Fehér Ház-i gyakornokkal. Clinton támogatottsága azonban sosem esett 60 százalék alá, sőt, 73 százalékra ugrott, amikor a képviselőház elindította az eljárást.

Trump messze nincs ilyen kényelmes helyzetben.

Október óta a különböző felmérésekben mindig többségben vannak azok, akik támogatják a vádeljárást.

A Fivethirtyeight összesítése szerint a közvélemény-kutatások átlaga alapján az amerikaiak 47,9 százaléka támogatja, 43,6 százaléka ellenzi az elnök elleni vádemelést. A Financial Times által idézett Politico-Morning Consult közvéleménykutatás szerint a regisztrált szavazók fele helyesli az impeachment elindítását, 42 százalékuk ellenzi, és 8 százaléknak nincs véleménye.