Tűzszünetet kötött Trump Kínával - ez áll a háttérben

Sikerült tető alá hozni az úgynevezett első fázisról szóló kereskedelmi megállapodást az Egyesült Államok és Kína között. Ez nem a kereskedelmi háború lezárását, hanem gyakorlatilag egy tűzszünetet jelent. Az amerikai fél felfüggeszti a december 15-től érvénybe lépő újabb büntetővámokat, amelyek 156 milliárd dollár értékű kínai importra vonatkoznak. Összességében a gazdasági történelem legnagyobb léptékű büntetővámemeléséről van szó, aminek csak egy kis részét mérsékli most az amerikai fél.

Ezzel párhuzamosan Washinton megfelezi azt a korábbi, 15 százalékos pótvámot, amelyet 120 milliárd dollár értékű kínai importa vetett ki még szeptember elsején.

A megállapodást először a kínai külügyminisztérium, majd Donald Trump amerikai elnök erősítette meg egy Twitter üzenetben. Az alku a pótvámok fokozatos leépítéséről szól, cserébe Peking több amerikai árut és szolgáltatást vásárol, hogy az amerikai-kínai relációban fennálló deficitet csökkentse.

Az elmúlt húsz hónap során több lépésben bevezetett pótvámok legnagyobb része, összesen 250 milliárd dollár importra érvényben marad, és a kereskedelmi tárgyalások második fordulójára kiindulási alapot jelent.

Peking álláspontja szerint ezeket a pótvámokat is mérsékelni kell a következő fordulóban, de ez nyilvánvalóan attól függ, miként sikerül a most megkötött megállapodást érvényesíteni. 

A Financial Times számításai szerint a húsz hónapja tartó konfliktusban

eddig 188 milliárd dollár értékű amerikai importra tett büntetővámot Peking, míg az USA kétszer ennyi kínai importot sújtott pótvámmal. 

A vámok csökkentésé Peking azzal ellentételezi, hogy az eddiginél jóval több amerikai agrárterméket vásárol, intézkedéseket tesz az amerikai szabadalmak jogok védelmére, és (részlegesen) megnyitja piacait az amerikai pénzügyi szektor előtt. Ami az agrártermékeket illeti, sajtóértesülések szerint évi 50 milliárd dollár értékben tettek vállalást elsősorban szójabab és hústermékek vásárlására.

Ennek a döntésnek a hátterében az áll, hogy a jó ideje pusztító sertéspestis a kínai sertésállomány jelentős részét megsemmisítette, a húsárak emelkedtek, illetve áruhány alakult ki. Robert Lighthizer, az USA kereskedelmi képviselője közleményben jelezte, hogy az amerikai agrártermékek kínai értékesítése jelentős mértékű, de nem részletezte a megállapodás részét képező mennyiségeket.

Az egyezségre az amerikai részről is szükség volt: az amerikai gazdák legalább negyedének jelentős károkat okozott már eddig is a kereskedelmi konfliktus.

A kereskedelmi háború eddig mindkét félnek óriási károkat okozott, nem sikerült érdemben csökkenteni az amerikai külkereskedelmi deficitet, és Kínában az exportkitettség fokozatosan csökken, vagyis a vámok hatása egyre kisebb.

Ráadásul a kereskedelem mindkét fél esetében csökkent, ezzel párhuzamosan a kínai import egy része harmadik országokon keresztül került az amerikai piacokra. A Kínában működő amerikai vállalatok pedig szintén a vesztesek közé tartoznak.

A Financial Times értesülései szerint a megállapodás kilenc fejezetet tartalmaz, a fentieken kívül külön kitér a szellemi tulajdonjog védelmére, a technológiai transzferre, és az árfolyamokra is. 

A legutóbbi megbeszélésen az amerikai elnök fő gazdasági tanácsadói és munkatársai - Steven Mnuchin pénzügyminiszter, Peter Navarro, a Fehér Ház gazdasági tanácsadója, Larry Kudlow kereskedelmi tanácsadó és Robert Lighthizer kereskedelmi főtárgyaló vett részt.

Az MTI kiemeli, hogy Michael Pillsbury, az amerikai elnök egyik tanácsadója a The Wall Street Journal című lapot arról tájékoztatta: személyesen az elnöktől úgy tudja, hogy

Kína 2020-ban 50 milliárd dollár értékben vásárol majd amerikai mezőgazdasági termékeket, energiát és más árucikkeket, az amerikai kormány pedig 15-25 százalékkal csökkenti a kínai árukra már érvényben lévő vámok mértékét.

Amennyiben a Peking által megígért amerikai vásárlások nem történnének meg, Washington visszaállítja az eredeti összegű vámokat.
Pillsbury azt is elmondta, hogy ezt a javaslatot az amerikai tárgyalófél nem a csütörtöki egyezetésen munkálta ki, hanem négy-öt nappal ezelőtt már el is juttatta Pekingnek.

Donald Trump szerint a kereskedelmi megállapodásnak ez az úgynevezett első szakasza elvezetne majd a megkötendő egyezmény második szakaszához, amikor összetettebb kérdéseket vitatnak meg: például a kötelező technológiai transzfer, a kínai állami támogatások, vagy a kínai állami vállalatok magatartásának ügyét.

A második forduló legkényesebb része kétségkívül a kínai pénzügyi szektor megnyitása lehet. Peking eddigi célja az volt, hogy felerősítse saját bankrendszerét, hogy később versenyképes lehessen az előbb-utóbb külföldi konkurenciával szemben.

Mint arról már korábban beszámoltunk, az amerikai külkereskedelmi adatok azt mutatják, az idei év első háromnegyedében

az USA-ba érkező kínai import 53 milliárd dollárral esett vissza, szemben a Kínába irányuló amerikai exporttal, amely mindössze 14,5 milliárd dollárral csökkent.

Valószínűleg ezek az adatok is szerepet játszanak abban, hogy a két fél megpróbálja felgyorsítani a tárgyalásokat, és az eddig kiszabott pótvámokat átmenetileg felfüggeszteni. Az is tény, hogy a Kínába irányuló amerikai export egyébként is jóval alacsonyabb, mint az onnan származó import, így a nagyságát tekintve kisebb összeg százalékban kifejezve nagyobb veszteséget jelent.

Ez esetben a számok azt mutatják, hogy az idei év első kilenc hónapjában a Kínába irányuló amerikai kivitel 15,5 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi értékhez képest.

Ezzel szemben a távol-keleti országból érkező behozatal csak 13,45 százalékos visszaesést jelent. Az Egyesült Államok agrárexportjának értéke kétmilliárd dollárral csökkent. A járműexport 5,8 milliárd dolláros visszaesését jó eséllyel a Boeing 737 Max modelljével kapcsolatban felvetődött problémák magyarázzák.