Megugrott a magyar versenyképesség

Elemzések2017. okt 14.Növekedés.hu

A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum - WEF) által évente elkészített lista idei kiadásában kilenc hellyel lépett előre Magyarország. A rangsor 137 országot tartalmaz, hazánk a 60. helyen áll. A versenyképességi index 4,3 pontra javult az egy évvel korábbi 4,2 pont után. A WEF szerint mindez a technológiai fejlesztéseknek, a lakossági internethasználat szélesebb körű elterjedésének, valamint a tőkepiaci fejlesztéseknek köszönhető. A nemzetközi szervezet ugyanakkor problémákat lát a rendelkezésre álló szakképzett munkaerőben, a korrupcióban, valamint a magas adókban. A rangsort évek óta Svájc vezeti, a szokásos második az Egyesült Államok, a harmadik pedig Szingapúr. A lista elején szokás szerint a fejlett államok vannak, de megjelentek a feltörekvők is: Kína a 27., India pedig a 40. Oroszország a 38. helyen van. Németország, az EU vezető hatalma az ötödik. Magyarország előtt 59. Szlovákia, utánunk Dél-Afrika közvetkezik. A Globális Versenyképességi indexet 114 alindexből állítják össze. A listával kapcsolatban nemrégiben - 2017. márciusában - elemzést közölt a jegybank, Baksay Gergely, Palotai Dániel és Szalai Ákos tollából, “Ezer sebből vérzik a nagy versenyképességi rangsor” címmel. A kutatás szerint a WEF mutatója túlnyomórészt vállalatvezetői kérdőíves felmérésen alapul, így nem ad megbízható, robusztus, a hasonló mutatókkal és a tényadatokkal konzisztens eredményeket. Az MNB szerint különösen korlátozott az eredmények országok közötti összehasonlíthatósága, így az egész világra vonatkozó rangsor nem tekinthető megalapozottnak, ezért versenyképességi elemzésekhez csak kellő óvatossággal és kritikával alkalmazható. Az MNB leszögezi, hogy az általuk készített elemzés egyáltalán nem jelenti azt, hogy Magyarország versenyképessége ne lenne számos területen javítandó. “A versenyképességi reformok nélkülözhetetlen előfeltétele azonban a pontos és hiteles helyzetértékelés, amely diagnózis felállítására a WEF versenyképességi felmérése megítélésünk szerint nem alkalmas. A szükséges reformok végrehajtása előtt tehát javasolt inkább az objektívabb tényadatokra, illetve az adott kérdéskör szempontjából releváns, más nagy nemzetközi intézetek, szervezetek alternatív mutatóira támaszkodni” - írják a jegybankos szerzők.