Megvalósulhat Európa leghosszabb függőhídja az olasz csizma orrán
ElemzésekTöbb, mint 25 éve akarják elkezdeni Európa leghosszabb függőhídját, a Calabriát és Szicíliát összekötő messinai híd építését, amit annak idején még Silvio Berlusconi ígért meg. Most végre már arról szólnak a hírek, hogy - az uniós mentőalap pénzéből - megépülhet a híd, vagy ahelyett esetleg egy alagút. A helyzetet nehezítik a régió erős tektonikai mozgásai.
A leszakadó régiók felzárkóztatása nemcsak az unió keleti végén jelent nagy nehézséget, de például a dél-olaszországi régiók esetében is. Különösen nagy a lemaradása az ország többi régiójához képest Szicíliának.
Az olasz csizma orrától alig néhány kilométerre található sziget esetében külön problémát jelent, hogy nincs szárazföldi kapcsolata az anyaországgal. Évtizedek óta létezik már az elképzelés, hogy Európa leghosszabb, 3,7 kilométer hosszú függőhídjával kössék össze a szárazföldet és a szigetet, többször is nekiálltak már a tervezésnek, illetve majdnem a kivitelezésnek is, de valami miatt mindig a tervezőasztalon maradt a híd.
Pedig Silvio Berlusconi nagyszabású tervei szerint 1995-ben tették volna le az alapkövet, és 2012-ben fejeződött volna be a hatalmas beruházás, de nem hogy a befejezésig nem jutottak el, de az elmúlt negyedszázad alatt el sem kezdték az építkezést.
A látványos tervek szerint hatsávos autópálya és két pár vasúti sín került volna a hídra, amely azonban mindmáig nem készült el, legutóbb 2013-ban függesztették fel a tervet bizonytalan időre. Ugyan fel-felröppentek hírek, hogy 2017-ig megépítik, de mostanáig egyetlen kapavágás sem történt.
Azt követően azonban, hogy az unióban végül sikerült egyezségre jutni a hétéves költségvetés és a helyreállítási alap ügyében, ismét megindult a mozgolódás a sziget és a szárazföld összeköttetése ügyében.
Most azonban már nem hídról, hanem alagutat emlegetnek a politikusok. Először tavaly augusztusban Giuseppe Conte miniszterelnök beszélt arról, hogy egy sokkal kevesebb környezeti kárt okozó alagúttal kötnék össze az olasz csizmát Szicíliával.
A legfontosabb kockázat mindkét esetben a területre jellemző viszonylag gyakori földrengés.
A Dánia és Németország között már létező alagúthoz hasonló összeköttetést biztosító messinai alagút terve már 2017-ben elkészült, de mostanáig nem volt rá forrás.
A hétéves uniós ciklusban Olaszországnak járó 210 milliárd euróból azonban félretennének 5 milliárd eurót az alagút építésére, hogy végre megoldják a sziget egyre nagyobb gondot okozó különállását.
A tervet ellenzők ugyanakkor arról beszélnek, hogy amíg Calabria tartomány partvidéki területeinek, illetve Szicíliának olyan elhanyagolt az úthálózata, amilyen, addig fölösleges ilyesmire költeni a pénzt, az építésre szánt összegből inkább a közlekedési hálózatot kellene korszerűsíteni. A másik ellenérv, hogy földrengésveszélyes területről van szó, ahol rendszeresek a földmozgások, így az alagút is veszélybe kerülhet.
A Koppenhágát a svédországi Malmövel összekötő Oresund-híd 7585 méter hosszú, 2000-ben adták át (forrás: Wikipedia)
Azzal is számolni kell, hogy Olaszországban, különösen a déli területeken igen nagy a korrupció veszély, ezért már alapból betervezik a kivitelezési költségekbe az úgynevezett alkotmányos költségeket.
Végül azért is kétséges az elképzelés megvalósíthatósága, mert az átkelés hatalmas üzletet jelent a térségben élőknek, legkevesebb százezres tömeg él meg belőle, a hírhedt szicíliai maffia is vastag sápot húz belőle, így nyilvánvalóan komoly erőfeszítéseket tesz majd az elképzelés megakadályozására.
Maga a 26 kilométer hosszú alagút egyébként a szicíliai Ganzirrit kötné össze a calabriai Punta Pezzo településsel. Az építmény teljes hosszából három kilométeres szakasz 200 méterrel a tenger szintje alatt húzódna.
Bár grandiózus az elképzelés, nagy kérdés, hogy lesz-e olyan olasz kormány, amely bele mer vágni az építkezésbe, és még nagyobb, hogy vajon lesz-e ideje befejezni, vagy úgy jár mint Berlusconi, hogy hangzatos ígéreteknél nem jut tovább.
