Megvan, mennyi pénzt kaptunk eddig az Uniótól

Elemzések2023. nov. 3.Sz.A.

Eddig mintegy 23 ezer milliárd forint uniós támogatás érkezett Magyarországra 2004 májusa óta - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) fórumán, amely az unós tagságunk közel 20 évét dolgozta fel.

Magyarország uniós tagságának közel 20 évéről és a 2004-2024-ig tartó fejlesztéspolitikai céljairól rendezett konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai Szakosztálya a Magyar Regionális Tudományi Társaság XXI. Köz- és Vándorgyűlésén, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán.

Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő, az Európai Parlament tanácsadója előadásában kiemelte, hogy soha nem látott volumenű beruházások valósultak meg az elmúlt 19 évben uniós források segítségével.Eddig mintegy 23 000 milliárd forint kifizetett támogatást kapott az ország az EU-tól, a közberuházások több mint fele EU támogatás bevonásával valósult meg.

  • 2007–2013-as költségvetés - 29,6 milliárd euró
  • 2014–2020 - 23,6 milliárd euró, és
  • 2021–2027-es keretmegállapodás várható összege 20,1 milliárd euró.

Forrás: Európai Bizottság Budapesti Képviselete

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter júniusban tett bejelentése szerint az uniós források a tervek szerint érkeznek Magyarországra, 2023-ban 1,5 milliárd euró, 2024-ben 2 milliárd euró, 2025-ben pedig 2, 8 milliárd euró várható.

Ehhez jön hozzá a mintegy 5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás a Helyreállítási Alapból (RRF), melyből még nem kaptunk semmit.Továbbá az RRF-ben 7,4 milliárd euró kedvezményes hitelkeret is meg lett állapítva Magyarország számára, ez utóbbira nyújtott be hitelkérelmet Magyarország 3,9 milliárd euró értékben augusztus végén.

Mint arról korábban írtunk, a kölcsön feltételei kedvezőek, a piaci kamatlábnál alacsonyabbak, 3-3,5 százalék közötti tartományban, és 10 év türelmi időt is lehet igényelni a visszafizetés elkezdésére.

Valóban sokkal kevesebb uniós forrás érkezik Magyarországra: 

idén szeptember végéig az uniós kiadások 1992 milliárd forintot tettek ki, azonban ebből mindössze 1159,9 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe - a Pénzügyminisztérium adatai szerint.

Az MKT fórumán az EU globális szerepével kapcsolatban elhangzott, hogy a nemzetközi téren egyre több  támadásnak van kitéve az Unió, mert átalakulóban van a globalizáció. Előtérbe került a stratégiai szuverenitás, ezért egyrészt újragondolandó a fenntarthatóság, másrészt fontos lett Európa geopolitikai szerepe.

Emellett fókuszba került a gazdasági kormányzás, a nemzeti forrásokra és az EU forrásokra alapító közös gazdaságpolitika kialakítása, és a több sebességes integráció kérdése.

Baráth Etele (Magyar Közgazdasági Társaság) konklúzióként elmondta, hogy az EU csatlakozás okai ma is relevánsak: a biztonság, a gazdaság, a beleszólás, és a civilizációs közösség fontosságát emelte ki. Mint elmondta, az EU fejlesztéspolitika „felülről” meghatározott lett, a politikai környezet teljesen átalakult, a felzárkózás helyett a közös jövőképen van a hangsúly. Hangsúlyozta: a tagságnak feltételei vannak, de ezeknek megfeleln a saját érdekünk, vagyis a közösség, vízió, tisztesség, szomszédság elvét kell szem előtt tartani.

Előadásban Szaló Péter (Magyar Urbanisztikai Társaság) kiemelte, hogy a nemzetgazdasági tervezéshez való hozzáállás sokat változott az elmúlt időben. Kezdetben, mint egy szocializmusból örökölt fölösleges feladatra tekintettek, de később ez átalakult egy reális alapokon nyugvó, az EU módszereihez illeszkedő mindennapos gyakorlattá.

Így alakult ki például a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia, amely elindította második Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia tervezési folyamatát, amely 2025-től lép majd hatályba.

Ennél figyelembe kell venni az új kihívásokat, így,

  • a klímaváltozást,
  • a növekedés korlátjait,
  • az általános biztonsági szempontokat,
  • a mezőgazdaságot,
  • az energetikai mai elvárásnak megfelelő megoldásait a termeléstől a fogyasztóig,
  • a vízgazdálkodást,
  • a korszerű közlekedést,
  • a két alapvető humán területet,
  • az egészségügyet és
  • az oktatást.

Ebbe illeszkedik bele az Állami Építési Beruházások rendjéről szóló törvény is, amely most van kidolgozás alatt, és a 2035 december 31-ig tartó időszak keretprogramját fogja meghatározni.

A teljes előadások ezen a linken elérhetőek.