Mekkora a fényűzés szerepe a gazdasági növekedésben?

A fényűzés szerepe a gazdasági növekedésben - ezzel a címmel szervezett szakmai kerekasztal-beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya pénteken 10 órától. A beszélgetésben Bachmann Erzsébet egyetemi tanár, a METU Művészeti és Kreatívipari Karának dékánhelyettese és Botos Máté, a Pázmány Péter Katolikus EGyetem Bölcsészettudományi Karának, intézetigazgató egyetemi docense, valamint moderátorként Trautmann László, a Neumann János Egyetem egyetemi docense vett részt.

A téma alapját az a megállapítás adta, miszerint az eurozónához való csatlakozásunk nem csupán fiskális döntés, hanem mélyen érinti a közjó érvényesítésének problémáját is, a közjó pedig nem szűkíthető le pusztán számokra.A megszólalók tágabb, gazdaságfilozófiai szempontokból vizsgálták meg a gazdasági növekedés és a fényűzés kapcsolatát, és arra keresték a választ: mi a szerepe a szépnek és a luxusnak a gazdasági fejlődésben. A beszélgetés legérdekesebb üzeneteit foglaltuk össze.

A fényűzés gazdasági hajtómotor lehet

A luxusfogyasztás olyan termékek és szolgáltatások iránt teremt igényt, amelyek magas hozzáadott értéket képviselnek. Ide tartozik a divat, a design, az építészet, a művészet, a gasztronómia vagy a prémium turizmus. A fényűzés mögött tehát nem egyszerűen az áll, hogy valaki „túl sokat költ”, hanem egy olyan gazdasági láncolat, amelyben tervezők, művészek, kézművesek, gyártók, kereskedők és szolgáltatók jutnak bevételhez.

Ami kezdetben luxusterméknek számít, később tömegáruvá válhat

A magas jövedelmű fogyasztók hajlandók megfizetni az új, különleges vagy egyedi termékeket. Ez lehetőséget ad arra, hogy új technológiákat, anyagokat, gyártási módszereket próbáljanak ki. A folyamat akár úgy is működhet, hogy ami kezdetben luxustermék, az idővel szélesebb tömegek számára is hozzáférhető technológiává vagy termékké válik. A design és a kreatívipar gazdasági értéket állít elő, és egy ország versenyképességéhez is hozzájárulhat. A METU-n is az építészet, design és kreatív szakmák fejlesztésének része ez a szemlélet. A design ráadásul jóval szélesebb fogalom a luxuscikkeknél: a közlekedéstől és a bútoroktól az egészségügyön át a csomagolásig és az oktatásig számos területen jelen van.

A prémium színvonal történelmi tanulsággal rendelkezik

A fényűzésnek érdekes történelmi szerepe van: a gazdag rétegek fogyasztása sok korszakban finanszírozta a művészetet, az építészetet, a kultúrát és az innovációt. A luxus iránti igény több esetben olyan tevékenységeket tett gazdaságilag fenntarthatóvá, amelyek később szélesebb társadalmi hasznot hoztak. A pazarló gazdagság és a költekezés tehát a fejlődés egyik motorjának szerepét is betöltötte időnként.

Melyek a pompa és a luxus korlátai és negatívumai?

A beszélgetés egyik fontos pontja éppen az volt, hogy nem minden luxusfogyasztás tekinthető automatikusan gazdaságilag hasznosnak. Ha a fogyasztás kizárólag kivagyiságot és státusszimbólumok összehasonlítását szolgálja, importált termékek vásárlására irányul, vagy jelentős erőforrás-pazarlással jár, akkor a növekedési hatása korántsem egyértelmű. Érdemes ennek nyomán különbséget tenni a produktív luxus – amely kreativitást, tudást, munkahelyeket és innovációt generál – és a pusztán a pazarló fogyasztás között.

A gazdagok költekezése innovációval és a foglalkoztatás bővülésével is járhat

A fényűzés bizonyos értelemben akár a gazdasági fejlődés egyik előszobája lehet. A nagyon magas minőségű, drága, kezdetben csak szűk réteg számára elérhető termékek és szolgáltatások piacán ugyanis olyan innovációk jelenhetnek meg, amelyek később „lecsorognak” a szélesebb fogyasztói piacokra. Ezért a kérdés nem egyszerűen az, hogy jó vagy rossz-e a fényűzés, hanem inkább az: milyen típusú luxusfogyasztás képes valódi gazdasági és társadalmi értéket teremteni?