Mekkora kamatemelésről dönthet az MNB?

A megkérdezett elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank hosszú idő után kamatot emelhet a keddi kamatdöntő ülésén.

Ezzel párhuzamosan az NHP Hajrá 3000 milliárd forintos keretösszegét várhatóan nem bővíti ki a jegybank. A Növekedési Kötvényprogram, illetve az állampapír-vásárlási program azonban várhatóan velünk maradnak még. Utóbbinak köszönhetően az MNB továbbra is kontrollálhatja a kötvénypiaci hozamgörbét.

A kamatemelési ciklus hosszát és mértékét jelenleg nehéz megmondani, miután sok a kockázat.

Az idei brutális GDP növekedés, a kereslet-kínálati súrlódások, a globális nyersanyagárak és a szállítási költségek emelkedése, a potenciális munkaerőhiány, valamint az emelkedő bérek egyaránt felfelé mutató inflációs kockázatként vannak jelen.

Az árdinamikát ezenfelül megemelheti a támogató költségvetési politika a közel 6 százalékos jövő évi hiányával. Emellett fontos tényező a jövő február-március magasságában várható egyszeri 550-600 milliárd forintos családi személyi jövedelemadó visszatérítés.

Erste Bank

Jövő kedden ismét összeül az MNB Monetáris Tanácsa, s már a negyedéves inflációs jelentés friss előrejelzéseinek ismeretében döntenek majd a monetáris kondíciókról. A mostani ülést a szokásosnál is nagyobb várakozás előzi meg – mondta el Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője.

A jegybanknak az elmúlt hetekben mutatott kommunikációja után a monetáris szigorítás már eldöntöttnek látszik. A fő kérdés, hogy ezt milyen eszközökkel, illetve az eszköztár milyen jellegű változtatásával valósítja meg a jegybank.

Nyeste Orsolya várakozása szerint a Tanács mind az alapkamatot, mind az egyhetes betét kamatát 0,9 százalékra emeli, azaz az előbbi esetében 0,3 százalékpontos, az utóbbi esetében pedig 0,15 százalékpontos kamatemelést hajthat végre.

A két kamatszint egyesítésével a jegybanki alapkamat ismét effektívvé válhat, s a meglehetősen bonyolult monetáris politikai eszköztár valamelyest egyszerűsödhet.

Amennyiben a várt lépések megvalósulnak, a jegybanki benchmark kamatok a piac által már beárazott szinttel kerülnének összhangba. Emiatt a lépésnek a bankközi kamatokra gyakorolt befolyása vélhetően marginális lesz – világított rá az Erste Bank vezető elemzője.

A jövőbeli kamatemelések időzítése, mértéke kapcsán azonban továbbra is csak találgat a piac, s fontos kérdés, hogy jövőbeli kamatpályával kapcsolatos bizonytalanságokat csökkenti-e a frissített jegybanki kommunikáció.

Az idei évben a szeptemberi és a decemberi üléstől vár Nyeste további effektív lépéseket.

A határidős kamatok által beárazott gyors kamatemelkedési pályát azonban kissé túlzottnak gondolja.

Az NHP Hajrá program befejezését formálisan is bejelenheti a jegybank, azonban a Növekedési Kötvényprogram, illetve a jegybank kötvényvásárlásai várhatóan maradnak még.

Utóbbi fenntartása mellett szól, hogy az Európa Központi Bank legutóbbi ülésén az eszközvásárlások lényegében változatlan szinten történő fenntartásáról döntött a harmadik negyedévre vonatkozóan. Ez a magyar jegybanknak is fenntarthatja a teret a hosszú hozamok kontrolljára.

Danube Capital, az MKB Csoport tagja

A júniusi 22-i kamatdöntés alkalmával az MNB a nemzetközi szinten is érvényesülő dilemmával szembesül. A Monetáris Tanács az árstabilitás elérése és fenntartása, illetve a stabil gazdasági növekedés támogatása között kénytelen egyensúlyozni.

Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese rámutatott, a járvánnyal kapcsolatos félelmeket idén nemzetközi szinten felváltotta az inflációs nyomás körüli bizonytalanság és a jelentős áremelkedés tartósságának kockázata.

A Magyar Nemzeti Bank az előzetes kommunikációjának megfelelően várhatóan 0,15 százalékponttal 0,75 százalékra emeli az irányadó kamat mértékét a jelenlegi 0,6 százalékról – véli Kuti Ákos.

Az MNB kommunikációja alapján a kamatemelési ciklus több lépésből állhat, ami negyedévente egy szigorítást jelenthet.

A jegybank előzetes jelzése alapján az egyhetes betét veszélyhelyzeti jellege már nem indokolt. Ennek fényében az MNB megszüntetheti az alapkamat és az egyhetes betéti kamat közötti különbséget.

A fentiek mellett a monetáris politikai eszköztár egyes elemei módosulhatnak. Az NHP Hajrá 3000 milliárd forintos keretösszegét várhatóan nem emeli meg a jegybank.

A globális reflációs aggodalmak erősödése másfelől ismét növeli az állampapír-piaci folyamatok bizonytalanságát.

A Monetáris Tanács emiatt fenntarthatja a kulcsfontosságú állampapír-vásárlási programot. A hozamgörbe jegybank általi kontrollja így Kuti Ákos szerint a későbbiekben is fennmarad.

A jelenlegi kamatemelési ciklussal kapcsolatban a legnagyobb kérdést annak tartóssága jelenti. A Danube Capital előrejelzése szerint az idei évben a belső árnyomás fennmarad, az év második felében is 4 százalék fölött lehet az inflációs mutató, sőt ismét meghaladhatja az 5 százalékot.

Miközben az infláció várható megugrásait az MNB monetáris politikai szigorítással kezeli, a kormányzat a járvány utáni gazdaságösztönzés érdekében a KKV-k számára kedvezményes hitelkonstrukciót tesz elérhetővé. Erre jó példa a KAVOSZ vagy a Széchenyi Kártya Program.

Ennek addicionális inflációs hatása viszont nagyobb monetáris politikai szigorítást tehet szükségessé – fejtette ki a Danube Capital vezérigazgató-helyettese.

A gazdasági aktivitás növelése ugyanis hozzájárulhat az inflációs mutatók emelkedéséhez a fent említett dilemma alapján.

ING Bank

Egy kamatemelési ciklus kezdetén logikus lépés, hogy a nem-konvencionális programokat is kivezeti a jegybank – fejtette ki Virovácz Péter.

A rövid oldali kamatokra leginkább az NHP Hajrá képes hatni. A program olcsó forrást biztosít a bankokon keresztül a hazai kis- és középvállalkozásoknak. Emiatt az NHP Hajrá 3000 milliárd forintos keretösszegét már nem emeli meg a jegybank az ING Bank vezető elemzője szerint. Erre vonatkozóan lehetett is hallani utalást az MNB oldaláról.

Az NHP Hajrá után létrehozhat az MNB egy új „NHP Zöld” programot, melynek jóval kisebb lehet a keretösszege és kizárólag zöld finanszírozásra korlátozódhat.

A Növekedési Kötvényprogram 1150 milliárd forintos kerete is hamarosan kimerülhet. Ehelyett az MNB zöld kötvényvásárlási programot indíthat, mellyel a jegybank a vállalati zöld kötvénykibocsátást élénkítheti. Mindkét program célzott intézkedéseket takarhat és nem egy széleskörű élénkítő csomagot.

Az állampapír-vásárlási program nem hat a rövid hozamokra, ezért a jegybank Virovácz Péter szerint még nem jelenti be a kivezetését.

Az MNB követheti az Európai Központi Bank és a Fed lábnyomát. Amint elkezdenek szigorítani a globális jegybankok, úgy mérséklődhet a hazai állampapír-vásárlási program is. Várhatóan erre a negyedik negyedévtől kerülhet sor.

Virovácz Péter emellett rámutatott, az MNB-nek teljesítenie kell, miután felfűtötte a kamatemelési várakozásokat. Alapvetően két forgatókönyv rajzolódik ki a következő három hónapra. Az első szerint az MNB fokozatosan havi 15 bázispontos (0,15 százalékpontos) kamatemeléseket hajt végre. A második forgatókönyv alapján egy lépésben, nagyságrendileg 50 bázispontot emelhet a jegybank.

Virovácz Péter szerint a fokozatos és folyamatos emelést támogatók lehetnek többségben.

A következő három hónapon azonban nem látni túl, sok a kockázat. Virovácz rámutatott, az idei brutális GDP növekedés, a kereslet-kínálati súrlódások, a globális nyersanyagárak és a szállítási költségek emelkedése, a potenciális munkaerőhiány, valamint az emelkedő bérek egyaránt felfelé mutató inflációs kockázatként vannak jelen. Az árdinamikát ezenfelül megemelheti a támogató költségvetési politika a közel 6 százalékos jövő évi hiányával, de fontos tényező a jövő február-március magasságában várható egyszeri 550-600 milliárd forintos családi személyi jövedelemadó visszatérítés.

Virovácz szerint reális az esélye, hogy az idei évben összesen 90-100 bázispontos effektív kamatemelést lássunk. Az egyhetes betét és az alapkamat akár 1,75 százalékra is emelkedhet.