Mekkora lenne az optimális minimálbér? 

Az arányok kérdése

A minimálbér körül zajló vitákban több érv gyakran elhangzik, egyik oldalról a vállalkozók, munkaadók túlzott terhelésétől tartanak, a másik oldalon viszont a egyre inkább a magasabb bérekre és magasabb hozzáadott érték előállítására alapuló gazdaság megteremtése szerepel. Vannak ugyanakkor olyan szempontok, amik segíthetnek számszerűsíteni a kérdést.

A minimálbér ma már az országok egyre nagyobb hányadában létezik, ezért immár széles körben meg lehet vizsgálni, hogy meghatározásakor milyen tényezők szoktak szerepet játszani. Egyre elterjedtebb megközelítés, hogy

a minimálbért az átlagbérhez, átlagkeresethez viszonyítva adják meg,

lényegében erről szól az európai minimálbér koncepciója is.

Kétféle minimálbér, nagy eltérés

A legjellemzőbb szint az átlagbér 40-60 százaléka közti sáv, a 60 százalék inkább jóléti országok esetében fordul elő. Tekintettel arra, hogy nálunk kétféle államilag meghatározott összeg létezik: egyik a tényleges minimálbér, másik a sokkal nagyobb jelentőséggel bíró, többeket érintő garantált bérminimum, célszerű lehet olyan számításokat alkalmazni, hogy mind a két érték beleférjen a sávba. A különbség a kétféle legkisebb bér között nem kicsi: a garantált bérminimum 31 százalékkal magasabb, mint a minimálbér, illetve fordítva nézve a minimálbér a garantált bérminimum 76,6 százaléka, azaz 23,4 százalékkal kevesebb.

Számok

Ha feltételezzük, hogy nagyjából továbbra is hasonló arányt szeretnénk, akkor a következő sáv adódik: a minimálbér az átlagkereset 40 százaléka (a garantált bérminimum ekkor 52,3 százaléka), vagy a garantált bérminimum 60 százalék: ekkor a minimálbér 46 százalék.

Nézzük, ugyanez mit jelenteni számokban. A közmunka figyelmen kívül hagyásával számolt átlagkereset 240 ezer forint körül volt júniusban, ez év végéig vélhetően eléri a 250 ezret, és ez a lényeges, hisz a jövő évre próbálunk számolni. Ennek 40 százaléka kereken 180 ezer, 52,3 százaléka 210 ezer forint, vagyis az így számolt

reális minimálbér a 180-210 ezer forint közötti sávban lenne, a garantált bérminimum ennek megfelelően a 235-270 ezer forinti sávban helyezkedne el.

A jövedelmek fehérítése

Mint látjuk, a tervezett 200 ezer forintos szint nagyjából meg is felel a számításoknak, persze tényleges hatását akkor éri el, ha a garantált bérminimum is eléri az arányában ehhez tartozó 262 ezer forintot. Ez utóbbi bírna lényeges hatással, hisz sokak jövedelmét emelné jelentősen, illetve ezen belül sokaknak fehéredne a jövedelme, hisz még mindig sokan kapják a kötelező minimális összeg fölötti részt zsebbe, adózatlanul.

Tulajdonképpen ez utóbbi az egyik legfőbb gyakorlati érv a minimálbér emelése mellett, mivel a jövedelmek minél nagyobb hányadának adózás alá vonása lehetővé tenné a munkabérre rakodó adók további csökkentését. A piaci bérek ugyanakkor már látványosan elhagyták a minimálbér szintjét: szinte nincs olyan szakma, ahol jelenleg csak a 167 400 forintos minimálbért kínálnák, és ne ígérnének hozzá zsebbe egy adott összeget (legfeljebb néhány kistelepülésen, ahol alig van munkalehetőség, de itt is fontos cél a felzárkóztatás, az életszínvonal emelése).

Visegrádi szintek

Egy másik összehasonlítási alap, amely segíthet megítélni a minimálbér reális összegét, az a gazdasági fejlettségben lényegében velünk azonos szinten álló régiós országok gyakorlata. Ebben a visegrádi országok közül Lengyelországot és Szlovákiát érdemes figyelembe venni (Csehország nagyon előreszaladt). Ezekben az országokban az átlagbér kevéssel magasabb, mint nálunk, így reális összehasonlítási alapot kínálnak.

A bruttó minimálbér a két országban majdnem azonos: Szlovákiában 623 euró, Lengyelországban az árfolyamváltozástól függően 620-630 között mozog. Így számolhatunk 625-te, ami a jelenlegi 350 forintos euró/forint árfolyammal 218 800 forint, azaz pontosan annyi, mint nálunk a garantált bérminimum, így 31 százalékkal magasabb, mint a minimálbér. Tekintettel azonban arra, hogy a Szlovákiában és Lengyelországban nincs olyan széleskörűen alkalmazott magasabb kötelező összeg, mint nálunk a garantált bérminimum, reális számot kaphatunk, ha azt mondjuk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum átlagát vessük össze a szlovák és a lengyel szinttel. Ez kijöhet úgy, hogy ha

a minimálbér 200, a garantált bérminimum 240 ezer forint, de ha a jelenlegi arányt tartani akarjuk, 191 ezres minimálbérnél és 249 ezres garantált bérminimumnál lennénk ugyanott.

Hosszabb távon

Összefoglalva: a minimálbér reális szintje valóban 200 ezer forint környékén van, amennyiben a garantált bérminimum is nagyjából hasonló, vagy kicsit alacsonyabb mértékben emelkedik, mint a minimálbér. Később az éves éves emelést

célszerű lehet az átlagbér emelkedésének mértékében meghatározni,

így hosszabb távon is fennmarad a reálisnak tekinthető minimálbér-szint.