Mit jelentene az európai minimálbér? – Lengyelország megvalósítja

Megtévesztő fogalom

Az európai minimálbér fogalma felkavarta a közvéleményt, hisz logikusan azt gondolnánk, hogy ez egy olyan összeg lenne, ami minden európai uniós dolgozót megillet, és közelebb áll a gazdagabb országok jelenlegi minimálbéréhez. Ez azonban természetesen nem lenne megvalósítható, hisz az Európai Unió országai gazdaságilag még mindig rendkívül eltérő fejlettségűek, annak ellenére, hogy a felzárkózés viszonylag jó ütemben zajlik. Még mindig óriási bér- (és ár)különbségek vannak, melyek csökkentése időigényes folyamat.

Ilyen értelemben az európai minimálbér fogalma kissé megtévesztő is, sokkal reálisabb lenne európai minimálbér-szabályozásról, vagy inkább uniós minimálbér-szabályozásról beszélni, hisz a felmerülő tervek nem egy adott összegről, vagy egy adott ország szintjéről szólnak, hanem arról, hogy a

minimálbérnek milyen arányban kellene igazodnia az átlagbérhez minden egyes országban.

Észszerű arány

A javaslat szerint ezt az átlagbér 60 százalékában kellene meghatározni: így az minden országban arányos lenne a gazdasági fejlettséggel, viszont nem lennének kirívóan alacsony bérek egy-egy országban az átlaghoz képest. Jelenleg a minimálbér aránya az átlagbérhez képest 40-65 százalék között mozog az Unióban, így a javaslat nem is irreális, viszont van 6 olyan ország, amelyben nincs meghatározott mimimálbér.

Egy probléma azonban felvetődik, ha el is fogadjuk az ötlet realitását. Nem mindegy, hogy a bruttó vagy a nettó átlagbér lenne a kiindulási pont, hisz a kettő igen eltérő mértékben aránylik egymáshoz a különböző országokban. Van, ahol nagyobb az adóterhelés, van, ahol kisebb, és az sem egységes, hogy milyen arányban fizetik ezt a munkaadók és a munkavállalók. Van, ahol csak 10-20 százalékkal magasabb a bruttó bér a nettónál átlagosan, nálunk ez közel 50 százalék, de például Romániában a bruttó bér egyenlő a teljes bérköltséggel, és ez több mint 60 százalékkal magasabb, mint a nettó átlagbér.

Számítási nehézségek

További probléma adódhat abból, hogy sok országban az adórendszer nem lineáris, egykulcsos, mint nálunk, hanem a különböző jövedelemszintek különböző mértékben adóznak. Így, ha a bruttó átlagbért veszik figyelembe a minimálbér arányának meghatározásakor, a tényleges nettó minimálbérekben még minddig igen nagy eltérések adódnának, ami a nettó átlagbérhez viszonyított arányt illeti.

Ezek alapján igazságosabbnak tűnne a nettó átlagbérhez képest meghatározni a 60 százalékos szintet, ennek azonban bonyolult a kivitelezése, hisz az így adódó összeget kéne az adott ország adórendszere szerint bruttósítani, ami esetenként meglehetősen körülményes lenne. A szabályozás persze finomíthat az alkalmazandó módszereken, köztes megoldásokat is kereshet.

Itthon nagyot kéne emelni

Nézzük meg, hogy mekkora lenne Magyarországon az uniós minimálbér. Nálunk a lineáris adózás miatt egyszerű a helyzet: elég a bruttó átlagbér szintjének 60 százalékával számolni. Nos, ez a KSH legutóbbi adatai szerint a közfoglalkoztatás figyelmen kívül hagyásával, bruttó 375 ezer forintos átlagbérrel számolva 225 ezer forint lenne, 6-7 százalékkal több, mint a jövőre tervezett garantált bérminimum összege.

Esetünkben tehát ez azt jelentené, hogy a ma 149, jövőre a tervek szerint 161 ezer forintos minimálbért 225 ezer forintra kellene emelni, ami még 40 százalék, a garantált bérminimum pedig vélhetően egy szintre kerülne a minimálbérrel, megszűnne a kettő közti különbség.

A garantált bérminimum majdnem rendben

A garantált bérminimum tehát kis eltéréssel már megfelel az európai minimálbér javaslatnak, a minimálbár azonban, amely lényegesen kevesebb embert érint, jóval alcsonyabb. Ennek megemelése ugyanakkor vélhetően nem okozna túl nagy megterhelést a munkaadóknak, viszont a gazdaság fehérítését segítené: az alkalmazottak nagy része már most is megkapja az ennek megfelelő nettó összeget (150 ezer forint), csak egy részét készpénzben, adózatlanul.

Élen a lengyelek

Lengyelország döntést hozott, hogy a szabályozástól függetlenül olyan mértékben megemeli a minimálbért, ami bőven megfelel a terveknek. A jelenlegi tervek szerint 2020. január 1-jétől 2600 zlotyra emelnék a minimálbért, ami 200 ezer forintnak felel meg, viszont ez az 4900 zlotys bruttó átlagbérnek még csak 53 százaléka.

A következő évben azonban már 3000 zloty lenne a szint, ami az előző évekhez hasonló idei 8 százalékos átlagos bruttó béremelkedéssel számolva (5300 zloty) már 57 százalék lesz, 2024 elejétől viszont már 4000 zloty lenne az összeg, ami 7 százalékos átlagos bérnövekedéssel számolva (6500 zloty) már meghaladná a 60 százalékot. Hogy mindezt forintban is érzékeltessük:

a lengyel bruttó minimálbér 2021-ben 228 ezer forintnak felelne meg, 2024-ben viszont már 300 ezer forint fölötti összeget tenne ki.