Mekkorák lesznek a béreink 5 év múlva?

Elemzések2019. máj 9.Fellegi Tamás

A nemrég bemutatott, aktualizált konvergenciaprogram által becsült számokkal kiszámoljuk, hogy állunk majd a felzárkózásban a GDP alapján, és természetesen azt is megnézzük, meddig emelkedhetnek a bérek.

Gazdasági növekedés, infláció

A konvergenciaprogram immár reálisnak tartja, hogy 2023-ig 4 százalék körüli lesz a gazdasági növekedés, miközben az utolérni kívánt, fejlett európai országoké legfeljebb 2 százalék, így az egy főre jutó GDP legalább 2 százalékkal fog gyorsabban bővülni, mint náluk. Az inflációnk 3 százalék körül lesz, miközben az eurózónában legfeljebb 2 százalékos a mérték, így változatlannak tekintett árfolyam mellett a forint évente legalább egy százalékkal felértékelődik reálértelemben, azaz ennyit csökken a nominális és a vásárlóerő-paritáson számolt GDP közti különbség.

Nos, ami a nominális GDP-t illeti, jelenleg pontosan a német szint harmadán vagyunk, ez átlagosan két százaléknál valamivel kisebb német növekedést feltételezve 38 százalékra nőhet. Ott persze még mindig hosszú út fog előttünk állni, de hangsúlyozni kell, hogy a lemaradás nagyjából fele a forint gyengeségéből akad, amit az is mutat, hogy a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső hazai GDP már most eléri a német szint 60 százalékát, bár ez egy nehezebben becsülhető, ezért sokkal inkább elméleti adat.

Jövedelmek

Ami persze a leglényegesebb, hisz a legérezhetőbb, a várható jövedelemszint. Az átlagos béremelkedést a konvergenciaprogram a 2023-ig tart időszak első részében kevéssel 8 százalék felettinek, az időszak végén az alattinak számolja, de Varga Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy nincs a kormány ellenére, ha magasabb a növekedés, akár a kétszámjegyű mértéket is eléri, ahogy ez utolsó két évben is történt.

Alacsonyabb változat

Így két számítást érdemes végezni: az egyiket 8 százalékkal, a másik esetben 11 százalékos növekedést feltételezve. Az idei év eleji adatok szerint a bruttó átlagkereset közmunka nélkül számolva 355 ezer forint, a nettó összeg 236 ezer, a családi adókedvezményt is figyelembe véve 243 ezer forint. A jelenlegi, viszonylag gyenge forintárfolyamon számolva a bruttó összeg 1070, a nettó 750 eurónak felel meg.

Ha 8 százalékos átlagos bérnövekedéssel és változatlan forint árfolyammal számolunk 2023 végéig, akkor a következő adatok adódnak: bruttó 520 ezer forint (1600 euró) és nettó 355 ezer forint (1100 euró) adódik. A jelenlegi nettó német átlagbér 2300-2350 euró, így ebben az esetben értelemszerűen ennek felét érnénk el, azonban a német bérek is nőni fognak, várhatóan legfeljebb 2 százalékos mértékben, 5 év alatt 2450-2500 euróig.

Optimista verzió

Ha az optimistább, magasabb 11 százalékos hazai béremelkedési ütemmel számolunk, már közel 600 ezer forintos bruttó, és kevéssel 400 ezer forint fölötti nettó összeget kapunk, ami 1850 illetve 1250 euró. Ebben az esetben már kissé meghaladnánk a német szint felét, ami már lényeges felzárkózásnak tekinthető: ezen a szinten a munkaerő elvándorlása a megélhetési költségek különbségét is figyelembe véve már várhatóan minimális lenne, sőt, azt a visszatelepülők száma akár meg is haladhatja.

A felzárkózás szempontjából az ideális tehát a kétszámjegyű bérnövekedés lenne, de ha nem valósul meg 5 éves távon, ezt kompenzálhatja a forint erősödése, amelynek a fundamentumokat figyelembe véve (magas fizetésimérleg-többlet, addig szinte elfogyó devizahányad az államadósságon belül) illene legalább 5-6 százalékos mértékben bekövetkezni.

Akiket lehagyunk

Végül, hogy ne csak a német (és az ehhez hasonló szintű osztrák, francia, stb.) szinthez való felzárkózást nézzük, összehasonlítjuk a helyzetet néhány kevésbé fejlett, de az Unióba nálunk jóval régebben belépett országgal is. Esetükben is 2 százalékos átlagos bérnövekedéssel számolunk, így a jelenleg 900 eurós görög és 925 eurós portugál nettó bérszint egyaránt 1000 euró körül lesz, látható, hogy őket mindenképpen megelőzzük. A már most is meglehetősen magas, 1750 eurós spanyol bérszint megközelítése viszont a távoli jövőbe csúszna még akkor is, ha ott nem lenne béremelkedés.