Melyik országban a legnagyobb, és hol a legkisebb a társasági nyereségadó? 

Adóverseny

A közelmúltban nagy port kavart a globális minimumadó javaslata, miszerint létre kellene hozni egy nemzetközileg többé-kevésbé elfogadott szintet, amit a társaságok mindenképp megfizetnének, mint nyereségadót, akkor is, ha olyan országba helyezték át székhelyüket, ahol alacsonyabb az adó, mint legfőbb tényleges működési területükön.

A székhely áthelyezésének lehetősége az elmúlt években-évtizedekben komoly versenyhez vezetett, melynek során egyes, akár zsebkendőnyi országok esetenként 0 százalékos adót hirdettek (adóparadicsomok), vagy komolyabb országok, ahol ténylegesen működik is az adott cég, a szokásosnál alacsonyabb mértéket szabtak. Az utóbbi körbe sorolható hazánk is, bár a legnagyobb nyertes Írország volt, mivel az amerikai cégek számára az angol nyelvű ország rendkívüli vonzerőt jelentett, még ha nem is ott volt a legalacsonyabb az adó.

Legmagasabb adószintek

Nézzük ezek után az adószinteket, kezdve a legmagasabbakkal. A ténylegesen is független országok közül a Dél-Amerikában fekvő volt holland gyarmat, Suriname vezet 36 százalékkal, utána a 35 százalékos szintet több ország alkalmazza, igaz, hogy nincs köztük olyan, amelyik meghatározó szereppel bírna a világgazdaságban. Ezek az országok Zambia, Szudán, Málta, Guinea, Egyenlítői-Guinea, Csád és a Kongói Demokratikus Köztársaság. 34 százalék az adó Venezuelában és Brazíliában, 33 százalék Kamerunban és a Seychelles-szigeteken, majd 32 százalékkal következik az első olyan ország, amelynek nagy a gazdasági szerepe, a világ hatodik legnagyobb gazdasága: Franciaország.

Adóparadicsomok

A másik véglet 15 olyan offshore adóparadicsommal kezdődik, ahol nem is vetnek ki nyereségadót, vagyis 0 a szint. Ilyenek Bermuda vagy a Kajmán-szigetek: kicsi a lakosságuk, így nincs szükségük a nyereségadóra, sőt, az odatelepülő cégek által foglalkoztatott helyiek után fizetett adók és járulékok révén jobban megéri így nekik. Természetesen komoly cégek, köztük a világ legnagyobbjai nem vonulhatnak ezekre a helyekre, de sok kisebb társaság helyi cégeken keresztül azért szép pénzt tud adózatlanul felvenni.

Alacsony adószintű országok

A legalacsonyabb, effektív adót szedő cég 5 százalékkal Barbados, egy 300 ezer lakosú szigetország, majd Üzbegisztán 7,5 százalékkal, Türkmenisztán 8 százalékkal, és utána negyedikként és ötödikként máris Magyarország és Montenegró következik a 9 százalékos szinttel. EU-tag országként nyilván Magyarország a legvonzóbb, különösen az európai cégek számára, ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy amikor egy cég döntést hoz, figyelembe veszi az iparűzési adót is, és akkor azt látja, hogy a ténylegesen fizetendő összeg lényegesen magasabb lehet a nyereségre vetítve, mint 9 százalék.

A tényleges magyar adószint

A mérték függ az iparűzési adó szintjétől, ami szinte minden, külföldi cégek számára szóba jöhető helyszínen az árbevétel két százaléka, bár vannak olyan települések, amely mintegy az adóparadicsomok módjára 0 százalékos kulcsot alkalmaznak, és várják, hogy egye-egy akár komolyabb cég is székhelyszolgáltatást vegyen igénybe, helyi alkalmazottakkal.

Miután az iparűzési adót az árbevételből számolják, döntő, hogy egy adott cég mekkora profitmarzzsal dolgozik. Ha mondjuk az árbevétel fele a nyereség, akkor két százalékos iparűzési adó a nyereségre nézve már 4 százalékot jelent, 25 százalékos profitmarzs esetében ez már 8 százalék, vagyis a nyereségre vetített tényleges adószint már 17 százalék. Ennél alacsonyabb profitmarzs mellett már szóba sem kerül az adóelőny, csak ha alacsony vagy 0 kulcsos iparűzési adójú településre tudja a cég bejelenteni a székhelyét.

Az utánunk következők

Visszatérve a sorrendre: utánunk 10 százalékos adószinttel sok ország található: Bulgária, Paraguay, Észak-Macedónia, Koszovó, Kelet-Timor, Katar, Kirgizisztán és a miniállam Andorra, valamint az országnak nem minősülő, de adózási szempontból különleges terület, a még Andorránál is kisebb Gibraltár.

12 százalékos a szint Moldovában, majd jön a bűvös 12,5 százalék, amivel Írország magához csábította a nagy amerikai cégeket, és ezáltal

az 5 millió lakosú országnak legalábbis papíron gigantikus GDP-je van,

a nyereségadóból pedig tetemes összeg folyik be a cégektől. Ráadásul, ha ténylegesen is megvalósul a 15 százalékos minimáladó, ettől nem fognak elszaladni Írországból a cégek: a 2,5 százalékos többlet miatt nem érdemes változtatniuk.