Jön az óriásvállalatok adóemelése? Mit érhet el a G7 a globális minimumadóval?

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország pénzügyminiszterei egyetértésre jutottak annak az alapelvnek a támogatásában, amely 15 százalékos szinten határozná meg az országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát.

A megállapodás fő célja, hogy a vállalatok "a megfelelő helyen fizessék a megfelelő adókat".

A G7-csoport deklarált célja az - és a brit pénzügyminiszter is erre utalt -, hogy a globális tevékenységű vállalatok ott adózzanak, ahol áruikat vagy szolgáltatásaikat forgalmazzák.

Célkeresztben az adóelkerülő globális óriásvállalatok

Mint arról korábban írtunk, a koronavírus-járvány megfékezésével kapcsolatos kiadások miatt hatalmas hiánnyal küszködő államok számára minden korábbinál fontosabb az adóbevételek növelése.

Mindenekelőtt azon multinacionális vállalatok megadóztatása, amelyek az elmúlt évtizedekben igen jó módszereket dolgoztak ki, amelyek segítségével minimalizálni tudják adófizetési kötelezettségüket. 

Mostanáig nem alakult ki nemzetközi együttműködés e cél elérése érdekében, azonban Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépése után felvetette a 21 százalékos nemzetközi minimumadót.

Jól mutatja a multik sikereit az adóelkerülésben, hogy a legfrissebb adatok szerint az Apple 14,4, a Facebook 12,2, az Amazon pedig mindössze 11,8, százalékos adót fizet. Hogy mekkora összegekről van szó, azt jól mutatja a Tax Justice Network csoport felmérése, amely szerint évente 427 milliárd dollár veszteség éri a világ kormányait a multik adóelkerülésének eredményeként.

Az adóelkerülési technológia tökéletesedését érzékelteti, hogy amíg az 1990-es években a nagyvállalatok a bruttó nyereségnek alig 5-10 százalékát mosták tisztára az adóparadicsomokban, addig ez az arány mostanra 25-30 százalékra emelkedett.

Többféle módszer létezik, amellyel kibújnak a nemzetközi vállalatok az adófizetési kötelezettség alól. A legismertebb lényege, hogy alapítanak egy leányvállalatot valamelyik adóparadicsomban, majd ott regisztrálják szellemi tulajdonukat.

Így lehetővé válik, hogy a multi magas adózási környezetben működő másik érdekeltsége számára igen jelentős jogdíjat számoljanak fel a szellemi tulajdon használata fejében, és ezzel jelentősen csökkentsék, vagy egyenesen teljesen elkerüljék az adófizetési kötelezettséget az adott országban.

A tényleges jövedelmet pedig az adóparadicsom alacsony adójának megfizetésével mossák tisztára.

Ennek a gyakorlatnak tenne most pontot a végére a G7 csoport kezdeményezése, kérdéses azonban, hogy például Írország és Hollandia vagy Luxemburg mikor és milyen feltételekk csatlakozhat ehhez.