Melyik V4 ország járt legjobban a külkereskedelemben? - Mérlegre tettük a számokat!
ElemzésekA Szlovákiával folytatott kereskedelmünk komoly exporttöbbletet mutat, de ugyanez nem mondható el, a lengyel illetve a cseh fél és a hazánk közötti áruforgalom mérlegéről. Összességében többet importálunk a többi V4 országból, mint amennyit eladunk, de a kép ennél árnyaltabb.
Négy közép-európai ország 1991-ben megalapította a Visegrádi Együttműködést, azóta különböző intenzitással, de folyamatosan működik ez a szövetségi rendszer. Ha a négy közül valamelyik ország egy-egy gazdasági mutatóját vizsgálják, rendszerint a másik három tagállammal is összehasonlítják. Így például itthon, ha GDP növekedésről beszélünk szinte biztosan megemlítjük, hogy ugyanazon időszakban Lengyelországban, Szlovákiában, illetve Csehországban hogyan alakult ez a mutató.
Mi most ennek apropóján megvizsgáltuk a V4-ek közötti kereskedelem alakulását, miközben különös figyelmet szenteltünk Magyarország külkereskedelmi adatainak.
Szlovák reláció
Ha megnézzük Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország egymás közötti kereskedelmének a mutatóit, az jól látható a Trading Economics adatai alapján, hogy akár az export, akár az import tekintetében arányaiban a szlovák külkereskedelemben töltik be a legfontosabb szerepet a V4 országok. A szlovák kivitel negyede valamelyik visegrádi ország felé irányul, és az import 24 százaléka is a másik három tagállamból érkezik.
Magyarország exportja szempontjából némileg kevésbé fontosak a V4 országai, mint mondjuk Szlovákiának, vagy Csehországnak (17,1 százalék), de még így is feléjük irányul a kivitelünk 13,5 százaléka, ami nagyon jelentős érték, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország számtalan országgal tart fenn aktív kereskedelmi kapcsolatot.
Hazánk importjának több mint 15 százaléka érkezik az együttműködés másik három tagjától, ezzel az értékkel csak minimálisan előzzük Csehországot (14,9 százalék), az export esetén tett állítás itt is igaz, tehát ez egy komoly tétel, összehasonlításképp az importunk mindössze 7,8 százaléka érkezik Kínából. (Persze érdemes megjegyezni, hogy mind a kivitel, mind a behozatal tekintetében messzemenően Németország a legfőbb kereskedelmi partnerünk.)
Lengyelország külkereskedelmében tölt be a legkevésbé fontos szerepet a többi V4 ország. A lengyel import mindössze 7 százaléka érkezik az együttműködés valamely tagjától (ennek valószínűleg többek közt az is az oka, hogy mindegyik ország nagy élelmiszer exportőr, de Lengyelország nem nagy élelmiszer importőr), és az exportjuknak is csak 11,6 százaléka irányul a másik három ország felé.
A világjárvány természetesen a V4-ek kereskedelmére is hatással volt, 2020-ban mind a kivitel, mind a behozatal csökkent 2019-hez képest, a visegrádi országok egymás között folytatott kereskedelmében.
5000 milliárd forintért exportáltunk a másik három V4 országba
A KSH adatai alapján megvizsgáltuk, hogy alakult egészen pontosan Magyarország és a másik három közép-európai állam kereskedelme. Hazánk összesen 4930,446 milliárd forintnyi árut exportált 2020-ban a többi V4 tagállamba. Az együttműködésen belül, a legfontosabb exportpiacunk Szlovákia, az oda irányuló kivitel meghaladta az 1959 milliárd forintot. Utána Lengyelországba szállítottuk a legtöbb árut, összesen valamivel több mint 1501 milliárd forint értékben, ettől alig maradt el a Csehországba irányuló exportunk 1470 milliárd forinttal.
Lengyelországból importáltuk tavaly a legtöbb árut
Hazánkba 5373,186 milliárd forint értékben érkezett tavaly áru a V4-ek irányából, Lengyelországból valamivel több mint 2000 milliárd, Csehországból 1753,485 milliárd és Szlovákiából 1619,016 milliárd forintot tett ki az importunk.
V4 egyenleg: 442 milliárd forinttal több a behozatal a kivitelnél
A fenti számokat megnézve látható, hogy a visegrádi országokkal folytatott kereskedelmünk mérlege enyhe veszteséget mutat, számszerűen 442,74 milliárd forinttal importáltunk 2020-ban többet a másik három V4 államból, mint amennyi árut oda kivittünk. Exporttöbbletet egyedül Szlovákia irányába tudtunk felmutatni, tavaly így 340,368 milliárd forinttal szállítottunk több árut északi szomszédunkba, mint amennyit onnan hoztunk.
A szén és az alkatrészek lehetnek a magas import számok okozói
Ha ezeket a számokat tekintjük, a tisztán látás érdekében fontos megjegyezni, hogy Lengyelországban és Csehországban jelentős alkatrészgyártó kapacitás működik, és ebből kifolyólag viszonylag nagy értékben szállítanak alkatrészeket a hazai autógyárakba, viszont, a többek közt ezen komponensek felhasználásával itthon legyártott gépjárművek túlnyomó többsége exportra kerül.
Lengyelország esetében külön érdemes kiemelni a szenet, ami fontos exportcikke az országnak, és jelenleg még a magyar széntüzelésű erőművekbe is szállítanak az amúgy nagyon környezetszennyező energiahordozóból. Mivel hazánk klímastratégiája alapján itthon a széntüzelésű erőműveket ki fogjuk vezetni a magyar energiamixből, így a szén, mint tényező biztosan kikerül majd a két ország kereskedelmi mérlegéből.
