Biden tényleg véget vethet az adóparadicsomok fénykorának a globális adóval?
ElemzésekA globális vállalatok évtizedek alatt a lehetőségek határáig tökéletesítették az adóelkerülés művészetét. A jelek szerint a világ vezető országai megelégelték, hogy egymás ellen játsszák ki az országokat, ezért Joe Biden vezényletével véget akarnak vetni az adóparadicsomok tündöklésének. Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte az amerikai elképzelést, hogy adóminimumot állapítanának meg a nemzetközi vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.
A koronavírus-járvány megfékezésével kapcsolatos kiadások miatt hatalmas hiánnyal küszködő államok számára minden korábbinál fontosabb az adóbevételek növelése. Mindenekelőtt azon multinacionális vállalatok megadóztatása, amelyek az elmúlt évtizedekben igen jó módszereket dolgoztak ki, amelyek segítségével minimalizálni tudják adófizetési kötelezettségüket.
Mostanáig nem alakult ki nemzetközi együttműködés e cél elérése érdekében, azonban Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépését követően szinte azonnal nekiláttak a nemzetközi minimumadó rendszer kidolgozásának.
Jól mutatja a multik sikereit az adóelkerülésben, hogy a legfrissebb adatok szerint az Apple 14,4, a Facebook 12,2, az Amazon pedig mindössze 11,8, százalékos adót fizet. Hogy mekkora összegekről van szó, azt jól mutatja a Tax Justice Network csoport felmérése, amely szerint évente 427 milliárd dollár veszteség éri a világ kormányait a multik adóelkerülésének eredményeként.
Az adóelkerülési technológia tökéletesedését érzékelteti, hogy amíg az 1990-es években a nagyvállalatok a bruttó nyereségnek alig 5-10 százalékát mosták tisztára az adóparadicsomokban, addig ez az arány mostanra 25-30 százalékra emelkedett.
Többféle módszer létezik, amellyel kibújnak a nemzetközi vállalatok az adófizetési kötelezettség alól. A legismertebb lényege, hogy alapítanak egy leányvállalatot valamelyik adóparadicsomban, majd ott regisztrálják szellemi tulajdonukat.
Így lehetővé válik, hogy a multi magas adózási környezetben működő másik érdekeltsége számára igen jelentős jogdíjat számoljanak fel a szellemi tulajdon használata fejében, és ezzel jelentősen csökkentsék, vagy egyenesen teljesen elkerüljék az adófizetési kötelezettséget az adott országban. A tényleges jövedelmet pedig az adóparadicsom alacsony adójának megfizetésével mossák tisztára.
Mindezen adóelkerülés trükkök elkerülését célozza Joe Biden elképzelése, amely szerint globális minimumadó bevezetéséről kellene megegyezni. Ennek mértéke az amerikai javaslat szerint 21 százalék lenne.
Az amerikai elképzelés nemcsak a globálisan 21 százalékos adószintre tesz javaslatot, hanem az egyéb trükkök elkerülésére is van két megoldása a tavaly októberben megjelent OECD adóreform elképzelés két pilléréhez igazodva. Az egyik pillér szerint a multinacionális vállalat szolgáltatását igénybe vevők lakhelye szerint is keletkezne adóbeszedési jog, függetlenül attól, hogy a maga a multi fizikailag jelen van-e az adott országban vagy sem.
A nemzetközi tevékenységet folytató vállalatokat érintő adóminimumról szóló amerikai javaslatot támogatja az Európai Unió is, Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos legalábbis erről nyilatkozott a napokban.
Az amerikai javaslat szerint ez a szabály a világ száz legnagyobb vállalkozására vonatkozna, az ennél kisebbek mentesülnének alóla. A második pillér szerint a kormányok továbbra is szabadon határozhatnák meg az adott országban érvényes adók mértékét, az anyaország – vagyis ahol az adott multi székhelye van – azonban lehetőséget kapna a globális minimumadó mértékéig plusz adót szedni a vállalattól, ha az adott országban alacsonyabb az adó mértéke annál. Ezzel pedig megszűnne az a kedvezmény, amelyet a vállalat élvez az adóparadicsomban.
Egyelőre még viták folynak arról a Reuters információi szerint, hogy egyáltalán kivitelezhető-e Biden elképzelése. Miután azonban kiáll a javaslat mellett a két legerősebb uniós tagország, Németország és Franciaország, valamint az Egyesült Királyság is elsőrendű feladatnak tartja az adórendszer korszerűsítését, van esély az amerikai elképzelés sikerére.
Igaz azonban az is, hogy nem lesz egyszerű egységes uniós álláspontot kialakítani az ügyben, hiszen igencsak nagy szórást mutatnak a társasági adómértékek a közösségben. Így vannak országok, amelyek élvezői a jelenlegi szabályozatlanságnak. Magyarországon például mindössze a bevétel 9 százalékát, Írországban 12,5 százalékát kell társasági adóként kifizetni, másik véglet pedig Franciaország, illetve Portugália, ahol az adó mértéke magasabb mint 30 százalék.
