Mennyire csökkenti a Krk-szigeti cseppfolyós gáz az orosz energia-függésünket?
ElemzésekAzzal, hogy munkába állt a horvátországi Krk szigetén található LNG visszagázosító állomás, enyhül az Oroszország felé fennálló energetikai függőségünk. Milyen gázszállítmányokra számíthatunk innen, és mely országoktól érkezik a legtöbb gáz? Egy parányi ország vezeti a globális mezőnyt.
A belgiumi Zeebrugge kikötőjében feltöltött tartályhajó a MET horvátországi leányvállalatának az első LNG-szállítmányát hozta a szigetre. Magyarország számára ez egy újabb fontos energia beszerzési lehetőség.
A cseppfolyósított földgáz, vagyis az LNG (liquefied natural gas) majdnem ugyanolyan összetételű, mint a "hagyományos" földgáz – csupán hűtött formában, ezt kell tehát a leszállítás végén visszagázosítani.
Egy köbméter cseppfolyós LNG-ből – a visszagázosítás után – körülbelül 600 köbméter normál állapotú földgáz keletkezik.
Hét év alatt duplázódó mennyiség
A Krk-szigeten újonnan megnyílt visszagázosító állomással a MET Croatia jelentős mennyiségű LNG szállításáról állapodott meg.
Első lépésben egy három éves szerződés keretében 1,3 milliárd köbméter cseppfolyós gáz szállításáról szólt a megállapodás, amelyet később hétéves keretszerződéssé bővült, amennyiség pedig 2,67 milliárd köbméterre nőtt.
A krki állomás kapacitása egyébként évi 2,6 milliárd köbméter.
A 233 millió euró felhasználásával épült beruházás kapacitáslekötésében a magyar kormány is részt vesz, hiszen már tavaly nyáron bejelentett igényét, illetve megállapodott egymilliárd köbméternyi gáz szállításáról.
A magyar MVM Csoport érdekeltségébe tartozó MFGK Croatia pedig hét éves keretszerződésben összesen 6,8 milliárd köbméter cseppfolyós gáz lefejtésére szerződött az LNG Croatiával. Rajtuk kívül még a terminál indulása előtt a horvát állam tulajdonában lévő energetikai vállalat a HEP, valamint a szintén horvát gáz és olajtársaság, az INA is benyújtotta igényét a Krk-szigeti állomás szolgáltatására.
De a magyar és horvát igények mellett a világ legnagyobb LNG-exportőr Katar egyik vállalkozása is bejelentkezett a Krk-szigeti terminálra. A Powerglobe Qatar LLC-ről van szó, amely egy másfél évtizedre szóló keretszerződésben a terminált működtető LNG Croatiával arról egyezett meg tavaly júniusban, hogy az elkövetkező három évben a lefejtőállomás összes szabad kapacitására igényt tart.
Látható tehát, hogy kifejezetten nagy az igény az LNG-terminál szolgáltatása iránt, aminek magyarázata, hogy közép-kelet-európai régió államai diverzifikálni szeretnék, energia, azon belül is földgáz ellátásukat. Hosszú ideig ugyanis szinte kizárólag az orosz gázra számíthattak, így igen nagy volt a kitettségük Oroszország irányába.
Ami az egyik oldalon öröm, az minden bizonnyal nem az a másik oldalon, hiszen így újabb vetélytárssal kell megküzdeni a nagy orosz gázszállítóknak.
Bár az amerikai LNG Európába érkezése kétségtelen tény, ezek a szállítmányok azonban sokkal inkább a spanyol, olasz és portugál terminálokat gazdagítják, csak kisebb arányban érkezhetne a horvát lefejtőbe.
Miután az Ibériai-félsziget két állama egyáltalán nem importál orosz gázt, Olaszország ugyan igen, de portfóliója viszonylag kiegyensúlyozott, a dél-európai terminálokra érkező amerikai szállítmányok nem jelentenek komoly kihívást az orosz exportőröknek. Annak az esélye pedig, hogy krk-szigeti terminál nagy mennyiségben fogad majd amerikai LNG-t, az eddigi kapacitáslekötési szerződések ismeretében minimálisnak mondható.
Ezzel együtt az amerikai versenytárs megjelenésének hatására csökkenésnek indult az európai cseppfolyós gáz ára.
Az amerikai LNG már csak azért sem juthat egyelőre komoly szerephez a térségben, mert a legnagyobb cseppfolyós földgáz exportőrök között nyoma sincs az Egyesült Államoknak.
Az exportőrök listáját egyébként Katar vezeti évi 77,2 millió tonnás kivitellel, majd Ausztrália következik 44,3 millió tonnával. E két szállító több cseppfolyós földgázt exportál, mint a tízes lista utána következő nyolc országa.
Hogyan szállítják, mik a veszélyei?
Az LNG gázt hűtött formában szállítják, ami a MET leírása szerint mínusz 162 °C hőmérsékletű, és a víznél kisebb sűrűségű halmazállapotban van.
Ezenkívül minden másban megegyezik a gáz halmazállapotban, csővezetéken szállított földgázzal: színtelen és szagtalan, nem mérgező, de rendkívül gyúlékony.
A tárolásához olyan hőszigetelt acéltárolók szükségesek, amelyek egyrészt ellenállnak az alacsony hőmérsékletnek, másrészt tartani tudják ezt a belső hőmérsékletet mindenfajta külső hűtés nélkül. Ehhez speciális hőszigetelésre van szükség.
Biztonsági okokból az LNG-t is szagosítják, ha erre nem kerül sor, akkor gázérzékelő műszerekkel ellenőrzik.
A gázt leginkább akkor szállítják cseppfolyósított halmazállapotában, amikor a csővezetéken történő szállítás nem megoldható - tehát azokban a régiókban, amelyek túl messze vannak a földgázkitermelő helyektől, és így nem vezet oda összekötő csővezeték, ám a közúti, de leginkább a vízi szállítás feltételei adottak.
Ilyenkor a vezetékek helyett teherhajókon juttatják célba, hiszen az LNG rendkívül jól és hatékonyan szállítható a tengereken.
